Phd. mucsijozsef
Phd. mucsijozsef
Tartalom
Menü
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
tartalom
 
látogatók
Indulás: 2006-01-26
 
kedvenc zeném
 
disszertáció

Következő 10 cikkElőző 10 cikk

Disszertáció szerzői ismertetője 4.

Dr. Mucsi József szociológus  2009.12.06. 15:27

 

1.      Összegzett következtetések
A szabadidős művelődés elveinek egyszerre több szempontnak is meg kell felelniük. Először: hozzá kell járulniuk a szervezeti kultúra fejlődéséhez, a hivatásos katonatisztek szakmai képességeinek növeléséhez, a tisztek szakmai professziójához. Másodszor: hozzá kell járulniuk a testületi szellem, az egyéni képességek kibontakoztatásához, fejlődéséhez, mégpedig az önkéntességre alapozva. Harmadszor: segítséget kell nyújtaniuk a katonák kulturális konfliktusok felismerő, kezelő képességéhez úgy a várható műveleti területek lakosságát, mint a potenciális együttműködő katonákat illetően. Negyedszer: segítséget kell nyújtani olyan mentálhigiénés állapotok teremtéséhez, amely magabiztossá teszi a tiszteket, kizárja mind a kisebbrendűségi komplexust, mind a nagyképűséget, mások lebecsülését, lekezelését. Ötödször: segítenie kell abban, hogy a szervezet jellegadó állománya, a hivatásos tiszt legyen képes a vezetése alá rendelt katonákat felkészíteni ezekre a feladatokra, legyen képes az alkalmazás helyszínén segítséget nyújtani beosztottainak a konfliktusok felismerésében, azok megoldásában. Ugyan is, ami idehaza megmosolyogtató jelenség, idegen kultúrában akár élet-halál kérdésévé is válhat. Hatodszor: a szabályozás az egyéni és a közösségi élet tiszteletben tartására egyaránt alkalmas legyen, megteremtve a mindkettőhöz szükséges intimitásokat, lehetőségeket. Hetedszer: szabad teret adjon az egyéni diskurzusoknak, mégpedig a benne résztvevők egyenjogúságára építve. Nyolcadszor: úgy különüljön el a művelődés egyéb területeitől, hogy sajátos tevékenységével mégis járuljon hozzá azok hatásmechanizmusainak erősítéséhez, az integrált személyiség kialakításához. Kilencedszer: legyen alkalmas a rendszer, vagy legalábbis járuljon hozzá ahhoz, hogy a tiszt legyen képes értelmiségi helyzetekben értelmiségi szerepnek megfelelő döntést hozni, viselkedni. Tizedszer: legyen alkalmas ez a művelődési rendszer arra is, hogy a tiszt kialakíthassa azokat a civil kapcsolatait, amelyek a társadalmi reintegrálódását képes lesz előmozdítani. Tizenegyedszer: a hadsereg a fenti szempontokat figyelembe véve jelenjen meg a feltételek megteremtésében, biztosításában, finanszírozásban. Tizenkettedszer: a funkcionális elvárásoknak megfelelően legyen alkalmas a rendszer a javasolt finanszírozás, és a művelődés infrastrukturális, anyagi technikai feltételeinek differenciált megvalósítására.
 
 
2.      Új tudományos eredmények
Első: a dolgozat feltárta azokat a folyamatokat, amelyeket a társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozásában, a művelődésben, a szabadidős művelődésben tapasztalhattunk az 1867-től napjainkig terjedő időszakban. Bemutatta azokat a sajátosságokat, amelyeket a magyar véderő esetében tapasztalhattunk.
Másodszor: megfogalmazta azokat az elveket, amelyek figyelembevételével szervezhető a művelődés és a szabadidős művelődés a továbbiakban, figyelemmel az egyéni autonómiákra, a közösségek célkitűzéseire és a katonai szervezet katonai kultúrájára.
Harmadszor: Monografikusan összefoglalja azokat a tényeket, amelyek a 140 év alatt a haderő művelődését, szabadidős művelődését jellemezték.
 
 
3.      A kutatási eredmények gyakorlati felhasználhatósága
1. A dolgozatban megfogalmazott elvek felhasználhatóak a szabadidős művelődés átalakításához, mert figyelembe vehetők a művelődésre vonatkozó elvek akár a hazai, akár a missziókban tevékenykedő kontingensek tevékenységének tervezéséhez, végzéséhez.
2. A dolgozat megfogalmazásai, javaslatai alapján elválaszthatók a szakmai művelődés melletti általános művelődési elemek képzési és szabadidős része, tisztázhatók a kompetenciák a felelősséget, a finanszírozást, és az illetékességet illetően.
3. A dolgozat segítséget nyújt a szabadidős művelődés szervezéséhez, infrastrukturális, anyagi-, technikai-, humánerőforrás szükségleteinek megtervezéséhez, a ráfordítások hatékonyságának méréséhez, a szabadidős művelődés társadalmasodásához.
4.      Ajánlások
Ajánlom dolgozatomat a művelődésterületén dolgozók részére, annak érdekében, hogy az új kihívások és követelményeknek megfelelően végezhessék munkájukat. Ajánlom továbbá azoknak, akik ennek az általam tárgyalt időszaknak a történetével, társadalmi jellemzőivel most ismerkednek, úgy is, mint ismeretet, és úgy is, mint forrásjegyzéket.
Végül ajánlom azoknak a katonai vezetőknek, akik szeretnék a szabadidős művelődés hatásmechanizmusát eredményesen használni a szervezeti kultúra fejlesztéséhez, a hivatásos és szerződéses állomány személyisége kiteljesedéséhez.

 

 

Disszertáció szerzői ismretetője 3.

Dr. Mucsi József szociológus  2009.12.06. 15:25

 

Fontos szerepet töltöttek be a tömegkommunikáció úgynevezett rétegműsorai is, hiszen ezekben az értelmiségi vitatkozott, polemizált, diskurált irodalmi, politikai kérdésekről a művészetek égisze alatt, és ezek a közbeszédben is a későbbiek során gyakran szerepet kaptak. A sajtó differenciálódása, új irodalmi és más szakmai folyóiratok megjelenése olyan társadalmi kérdésekre is ráirányította a figyelmet, amelyek egy korábbi időszakban még lehetetlennek látszottak. Bizonyítottam, hogy ezek a nyilvánosságban beállt változások együttesen kényszerítették ki azt az állapotot, amikor már nem lehetett a dolgok folyását megakadályozni, és ez a fajta nyilvánosság lépett át 1990-ben azon a Rubiconon, amely lehetőségét adta egy békés társadalmi rendszerváltozásnak. Ez folyamatában teremtette meg a maga nyilvánosságát, a nyilvánosság eszközeit, és ez a folyamat hozta meg a rendszerváltozást, a társadalom átalakulását polgári demokráciává.
3. Tanulmányomban a szakirodalmak segítségével bizonyítottam, hogy a hadsereg tisztikara mindig azoknak a társadalmi tényezőknek az eredője, amelynek keretében a szervezetek működnek. A mai értelemben vett tiszti hívatásról a tizenkilencedik századtól beszélhetünk, és a tömeghadseregek kialakulása utáni időszakban a tisztek tevékenységére a tiszti szaktudás, a tiszti felelősség és a testületi jelleg volt jellemző. Ezeket speciális képző intézményekben, meghatározott előírások szerint lefolytatott tanulmányok biztosították. A tiszt tudása rendkívül komplex intellektuális szaktudást feltételezett, amelynek elsajátítása katonai intézményekben a gyakorlatokon és a gyakorlatban hosszú évek alatt történt meg. A XIX. század végén és a XX. század első felében a tisztikar utánpótlásának legnagyobb bázisa az úri középosztály, ez a csoport adja a tisztikar több mint hatvan százalékát. A magyar véderőben csak 1948 után jelenik meg a munkás és a paraszt származásúak tömege. Ezekben a tisztekben az 1945 előtti időszakban az úriemberség eszménye és a tiszti becsület a legfontosabb összekötő erő, az 1945 utáni időszakban a hűség a párthoz és a munkás-paraszt szolidaritás képezi az összekötőkapcsot. Bemutattam és igazoltam, hogy a magyar hadseregekben is megfigyelhetők azok a tendenciák, amelyek a társadalomban érhetők tetten, a hadsereg is a bürokratikus reprezentatív nyilvánosságot érvényesítette tevékenységében. Ez a nyilvánosság jellemző egészen a kilencvenes évekig, ennek szellemében zajlottak a díszszemlék, a laktanyai nyílt napok, a katonai eskük, a csapatzászló adományozó ünnepségek, a kapcsolatteremtés iskolák és laktanyák között, vegyes civil-katona művészeti csoportok létrehozása, a helyőrségi klubok előbb korlátozott nyilvánosságú, majd nyílt intézményekké nyilvánítása. Napjainkra ez lassan elindult a polgári nyilvánosság irányába. A hívatásos tiszteknek ebben a nyilvánosságban olyan módon kell világpolgárrá válni, hogy egyrészt ismerje a fegyveres erőszak alkalmazását, másrészt a hadseregek megváltozott funkcióiból kifolyólag képes legyen a műveleti területeken békítő tevékenységek lefolytatására nemzetközi kontingens kötelékében. Erre történő gyakorlati felkészüléshez kiváló terep a szabadidős művelődés. Erre való alkalmasságot úgy is tekinthetjük, mint a Weberi szakszerűség.
4. A feldolgozott szakirodalom alapján bemutattam és igazoltam, hogy a magyar véderő életében a XIX. században jelentős változás következik be, megjelenik a tömeghadsereg, amely jelentős szervezeti kultúraváltást involvál. A hadseregbe az utánpótlás sorozással történik, ezért a tömeghadsereg jóval nagyobb létszámú tisztikart igényel. Az eddigi szinte nemesi származású tisztikarban megkezdődik a polgári származású egyének beáramlása. A kialakult helyzetben a korábbi tiszti értékrendek maradnak fenn, a tisztikarba beáramló társadalmi státusú egyének igazodása felfelé, a nemesi származású tisztek felé történik, és a hadseregben ennek következtében egészen 1945-ig az úriemberség eszménye él, fenntartva mindazokat a kiváltságokat a tisztikarra, amelyek korábban a nemes embereket illettek meg. Állítottam, és igazoltam, hogy társadalmi nyilvánosság ebben az időszakban a reprezentatív nyilvánosság. Kezdenek kialakulni a hadseregben is a nyilvánosság intézményei, kaszinók, könyvtárak, folyóiratok, hetilapok, képzőművész és irodalmi körök, sportegyesületek, azonban ezek mindegyike az ignoráció eszközeként funkcionálnak. A tisztek szabadidős művelődéséről elkülönülten ebben az időszakban nem beszélhetünk, tekintettel arra, hogy a tiszteknek nincs munkaidejük, mind azt, amit ma szabadidős művelődés fogalmával írunk le, a tiszti életmód szerves része volt. A Tisztikar jelentősebb része a tiszti kiváltságok, a területi revízió, az irredenta eszmerendszer elkötelezett híve, áthatja a társadalom egészét átható nemzeti és keresztény fennsőbbrendűség érzete. Tanulmányomban bemutattam, hogy 1945 után egy népi demokratikus hadsereg kiépítése és működtetése volt a kormányok feladata. Az 1948 utáni időszakban a tiszt utánpótlás bázisa a munkás és paraszt káderek köre, akik nem rendelkeznek a megfelelő előképzettséggel a tiszti hívatásra. Az új tömeghadsereg újfajta szervezeti kultúra kialakítását igényelte, amelynek a hatalom eleget is tett. Megteremtette először a katonai szakmai művelődéshez szükséges oktatási intézményeket, de vele párhuzamosan létrehozza a szabadidős művelődés intézményrendszerét is. Ezek az intézmények a kezdetekben elsősorban a pártirányítás eszközei, amelyek művelődéspótló intézmények, majd a későbbi szándékok szerint a művelődés megszerzésének továbbfejlesztését szolgálnák. Bizonyítottam, hogy a megjelent szabályzók a művelődés és a szabadidős művelődésre vonatkozóan, amelyek szabályzó funkcióik miatt inkább a polgári nyilvánosság kialakulásával szembeni fellépésnek tekinthetők. Ebben az időszakban annyi változás állt be a társadalmi nyilvánosság területén, hogy marad a reprezentatív bürokratikus nyilvánosság, csak a működtető társadalmi csoportok, és az összefogó ideológia változik meg, a nemzeti és keresztény ideológia és úriság helyébe a proletár internacionalizmus és szocialista hazafiság, valamint a munkás és paraszti származású káderek kerülnek. Adatokkal igazoltam, hogy 1990 utáni időszakban a kezdeti bizonytalanság után a Magyar Honvédség a polgári nyilvánosság útjára lépett, megszülettek azok a törvények, amelyek garantálják az egyenruhás civil állampolgár lét kereteit, kialakultak és működnek a nyilvánosság intézményrendszerei, működik a polgári nyilvánosság.

5. Megfogalmaztam a szabadidős művelődés elveit, amelyeknek egyszerre több szempontnak is meg kell felelniük. Hozzá kell járulniuk a szervezeti kultúra fejlődéséhez, a hivatásos katonatisztek szakmai képességeinek növeléséhez, a tisztek szakmai professziójához, továbbá a testületi szellem, az egyéni képességek kibontakoztatásához, fejlődéséhez, mégpedig az önkéntességre alapozva. Bizonyítottam, hogy a szabadidős művelődésnek segítséget kell nyújtania a katonák kulturális konfliktus felismerő, kezelő képességéhez úgy a várható műveleti területek lakosságát, mint a potenciális együttműködő katonákat illetően, valamint segítséget kell nyújtania olyan mentálhigiénés állapotok teremtéséhez, amely magabiztossá teszi a tiszteket, kizárja mind a kisebbrendűségi komplexust, mind a nagyképűséget, mások lebecsülését, lekezelését. Jogos elvárásként fogalmaztam meg, hogy segítenie kell abban is, hogy a szervezet jellegadó állománya, a hivatásos tiszt legyen képes a vezetése alá rendelt katonákat felkészíteni, alkalmazás helyszínén segítséget nyújtani beosztottainak a

Disszertáció szerzői ismertetője2.

Dr. Mucsi József szociológus  2009.12.06. 15:21

 

1.      Kutatási célok:
Dolgozatomban be kívánom mutatni azokat a folyamatokat, amelynek keretében a társadalom, benne a hadseregek, - köztük a magyar hadseregek is-, kialakultak, fejlődtek, változtak. Tudvalévő a hadseregek nem szakíthatók el azoktól a konkrét történeti, társadalmi, kulturális hatásoktól, amelyek keretében működtek. Ezért bemutatom dolgozatomban ezeket a tényezőket, mint kereteket, hogy majd ezt folytatva bemutathassam a magyar véderő fejlődésének 140 éves történetét, ezen belül is a szabadidős művelődés alakulását. Fontosnak tartom annak hangsúlyozását, hogy amíg 1867-tel kezdődően az 1920-as évekig megindul a hadseregben egyfajta társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozás, - létrejönnek azok az intézmények, amelyek a környező társadalmak hadseregeiben is megtalálhatók -, addig a hadsereg mégis megmarad úri, nemzeti és keresztény. De hasonlókat mondhatunk el az 1945 utáni időszakra is, hogy szólamaiban ugyan megjelenik a nyilvánosság ígérete, de működésében ugyan azt a reprezentatív udvari nyilvánosságot valósítja, meg mint az előző, csak az ideológia változik meg és a korábbi elvek helyére a szocialista, nemzetközi és proletár fogalmak kerülnek. Nehéz ilyen körülmények között valahová kötni a szabadidős művelődés megújítását kötni. Ezért dolgozatomban a megújult szabadidős művelődéstől funkcionálisan azt kérhetem számon, milyen funkciót tölt be a személyiség kiteljesedésében, és milyen funkciót valósít meg a szervezeti kultúra kiteljesedésében.
A dolgozat célja tehát egy olyan elvi vázlat megfogalmazása, amely valamilyen módon kötődik a korábbi időszakok hagyományaihoz, abból, ami a progresszivitást szolgálja, magába foglalja, de elsődlegesen a szervezeti kultúra fejlődéséhez, a személyiség kiteljesedéséhez járul hozzá.
2.      Kutatási módszerek
A kutatás során sokfajta módszert alkalmaztam. A dolgozat elvi keretét „Jürgen Habermas: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása” című művében megfogalmazott elmélet képezi. Úgy gondolom, hogy ez a modell segítségünkre lehet annak megértésében is, hogy a társadalmak alrendszerei milyen történelmi politikai és társadalmi tényezők hatására és hogyan változtak Európában, a modern korban, és nagyjából láthatóvá teszik azt is, milyen követelményekkel kell számolnunk az információs vagy a tudástársadalmakban.
Módszereim között szerepelt dokumentumelemzés, forráskritika, szociológiai kutatás másodelemzése, interjú, konzultáció, beszélgetés. Miután dolgozatom nem empirikus adatokkal dolgozik, így a legjelentősebb módszer a dolgozat szempontjából a dokumentumelemzés volt.
3.      Az elvégzett vizsgálat tömör leírása fejezetenként
1. Bizonyítottam, hogy a szabadidő a művelődésre fordított idő része, de önálló idő és hatásmechanizmus is, amely a személyiség kiteljesedéséhez hozzájárul, ám nem kötődik a munkatevékenység végzéséhez közvetlenül. Ez a szabadidő nem üres idő, hanem rendszerszerűen rendelkezésre álló időként jelenik meg és tervezhető. A művelődés folyamata felfogható úgy, mint a társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása következtében beállt szemléleti, tevékenységbeli és intézményváltozás, amely az egyén autonómiájára és meglévő szabadidejére épül. Megmutattam, hogy modern hadseregek létrejötte, fejlődése a társadalmi nyilvánosság változásának keretében zajlott, és a hadseregek kialakulásakor érvényesülő udvari reprezentatív nyilvánosság állapotából napjainkra már a polgári nyilvánosság állapotába érkezett. A szakirodalom segítségével ábrázoltam, hogy hívatásos katona egyenruhás állampolgárrá vált, ezért nem pusztán a hivatásrendi kötelmekhez szükséges képességek, kiegészítését kell szolgálnia a szabadidőben végzett művelődésnek, hanem minden olyan szükségletét, amelyet a modern embertől elvár a társadalom. A hadseregben tehát ebben az értelemben vett funkcionális megfelelést kell számon kérni a szabadidős művelődéstől. A szabadidős művelődést úgy tekintem, mint az életmód szerves részét, amely hozzájárul a tiszti minőség, hivatásrendiség, a tiszti etika kialakulásához, fejlődéséhez, a jellegadó állomány értékrendjének változásához. A folyton változó társadalmi nyilvánosság keretét adja a hadsereg történeti-társadalmi fejlődésének is, és egyben befolyásolja változásait. Megállapítottam, hogy az önálló magyar haderő történetét az 1867-ben létrehozott Magyar Királyi Honvédség megalakulásától a 2000-ik év haderejének helyzetéig szükséges nyomon követnem. Fontos a rekrutációs csoportok vizsgálata abból a szempontból is, hogy a hivatásos tiszti állomány rekrutálódása mennyire gátolja, serkenti, vagy mennyire nem adekvát bázisát adja a polgári nyilvánosság kialakulásának.
2. Bizonyítottam, hogy az 1867-1990 közötti időszak nyilvánosságának jellemzője, hogy a kiegyezést követő időszakban először rohamosan növekszik a társadalmi nyilvánosság intézményeinek száma, és az azt megelőző időszak állami szerepvállalásának következményei helyett valódi, a civilszféra által létrehozott intézmények születnek és fejlődnek. Számuk, tevékenységük, valamint hatókörük fokozatosan bővül, ebben a települések, az egyletek, és más önkéntes csoportok közreműködnek. Az 1920-as évektől kezdődően azonban, döntően a keresztény és nemzeti ideológia bűvkörébe kerülve veszítenek függetlenségükből, és ez a polgáriasodás útjáról letéríti azokat, és végzik a korábban jelzett ideológia nevében a népnevelést, népművelést. Az 1945 után a kulturális életben a népművelés időszaka folytatódik Magyarországon. A változás annyi, hogy a korábbi egységes társadalomnak képzett „nemzeti és keresztény hazafi”, helyébe a „szocialista embertípus” lép, és erre tökéletesen megfelel a központilag szabályozott intézményi- és tevékenységstruktúra, a feladat végzésére kiképzett „népművelő”-vel. Rögzítettem, hogy a „népművelés” nem e két időszak találmánya, azt hosszú ideig hazánkban a közművelődés helyett használták. A felvilágosodás korától azt a törekvést nevezték így, amelyben az értelmiség feladata a tömegek - és különösen a parasztság és a munkásság- műveltségi színvonalának emelése. Erre vezethető vissza az a mérhetetlen elhivatottság és küldetéstudatos tevékenység, amely némelykor többet ártott, mint használt a művelődés ügyének. Az első lépést a hetvenes években megfigyelt elmozdulás jelentette a nagy tömegeket érintő rendezvényektől az intimitást, a diskurzust lehetővé tevő kisebb létszámú és csoportformában végrehajtható rendezvények felé. Az állampolgár, aki laikusként választhatott a lehetőségek közül, még ha ki is érdemelte a hivatalosság elítélését, akkor is annak a demokratikus állampolgári jogának tett eleget, amit leginkább a polgári intimitás fogalma jelképez. A kezdetben létrejövő klubok és kiscsoportos formák megjelenése, amelyek alkalmasabbak a személyiség kiteljesítésének funkcióit betölteni, valószínűleg csak előképei voltak azoknak az önkéntes társulásoknak, amelyek mint alapítványok, egyesületek működnek napj

Disszertáció szerzői ismretetője I.

Dr. Mucsi József szociológus  2009.12.06. 15:13

 

ZRÍNYI MIKLÓS
NEMZETVÉDELMI EGYETEM
                       Mucsi józsef nyugállományú ezredes
 
 
A HADSEREG SZERVEZETI KULTÚRÁJA ÉS A SZABADIDŐS MŰVELŐDÉS
című doktori (PhD) értekezésének szerzői ismertetése 
Témavezető: Prof. Dr. Szabó János
 
 
Budapest
2008
 
1.      A tudományos probléma megfogalmazása:
A magyar társadalomban lezajlott redszerváltozás, ami jelentős változásokat indukált a társadalom valamennyi alrendszerében, így a magyar honvédségben is. A magyar véderő hivatalosan 1868. december 08-a óta tartó történetében folyamatosan érezhető volt egyrészt a magyar társadalom aktuális politikai, kulturális állapota, másrészről azoknak a nemzetközi viszonyoknak a hatásai, amelyek között a hadsereg éppen az adott időszakban működött. Mindezek a hatások befolyásolták a hadsereg jellegét, funkcióit, szervezeti kultúráját. A hadsereg működését nagyban befolyásolta az adott kor társadalmi nyilvánosságról vallott felfogása, annak működése, és hadseregbeli specifikus megnyilvánulása is. A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása napjainkra az udvari reprezentatív nyilvánosságtól eljutott a polgári nyilvánosság állapotáig, amelynek keretében a hadsereg jellegadó állománya a hivatásos tiszt nemesi elfoglaltságból a fegyveres erőszak alkalmazásának professziójává vált, és ahol a tiszt kiváltságos egyénből egyenruhás civil állampolgárrá változott. A hadsereg a tömeghadseregi jellegből professzionális hadsereggé vált, amely egészen másfajta szervezeti kultúrát igényel, mint a korábbi szervezeti formáció követelt. A hadsereg mára a fegyveres erőszak alkalmazásából a béke kikényszerítésének eszközévé vált. Ehhez szükséges az új szervezeti kultúra.
A szervezeti kultúra kialakulása, kialakítása sokdimenziós tevékenység. A probléma úgy vetődik fel, vajon s hívatásos tisztek esetében, - akik mégiscsak a szervezeti kultúra kialakulásában, kialakításában, fenntartásában lényeges, meghatározó szerepet töltenek be -, elégséges-e a formális képző intézmények hatása. Képes-e a szervezett, de formális és bürokratikus képzés teljes mértékben felkészíteni a tiszteket az új, megváltozott szemlélet megvalósítására, módszertanilag úgy vélem nem vitatható, hogy vannak olyan területek, témák és szituációk, amelyekhez nem adekvát a formális képzés, ahol sokkal eredményesebben működnek az informális, a személyiségre épülő formák és módszerek. Ezért úgy gondolom, hogy ezeken a területeken nagyobb eredmények érhetők el a szabadidős művelődési forma alkalmazásával.
A kutatási probléma tehát úgy is felvethető, - hogy az átalakult társadalom, az átalakult katonai szervezet, benne az átalakuló szervezeti kultúrával-, milyen módon és milyen elvek szerint tudja saját céljainak teljesüléséhez felhasználni a szabadidős művelődést, hogyan valósítható meg egy olyan optimális viszony, amely egyszerre képes figyelembe venni az egyéni autonómiákat és a szervezeti elvárásokat.
 
2.      Kutatási célok:
Dolgozatomban be kívánom mutatni azokat a folyamatokat, amelynek keretében a társadalom, benne a hadseregek, - köztük a magyar hadseregek is-, kialakultak, fejlődtek, változtak. Tudvalévő a hadseregek nem szakíthatók el azoktól a konkrét történeti, társadalmi, kulturális hatásoktól, amelyek keretében működtek. Ezért bemutatom dolgozatomban ezeket a tényezőket, mint kereteket, hogy majd ezt folytatva bemutathassam a magyar véderő fejlődésének 140 éves történetét, ezen belül is a szabadidős művelődés alakulását. Fontosnak tartom annak hangsúlyozását, hogy amíg 1867-tel kezdődően az 1920-as évekig megindul a hadseregben egyfajta társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozás, - létrejönnek azok az intézmények, amelyek a környező társadalmak hadseregeiben is megtalálhatók -, addig a hadsereg mégis megmarad úri, nemzeti és keresztény. De hasonlókat mondhatunk el az 1945 utáni időszakra is, hogy szólamaiban ugyan megjelenik a nyilvánosság ígérete, de működésében ugyan azt a reprezentatív udvari nyilvánosságot valósítja, meg mint az előző, csak az ideológia változik meg és a korábbi elvek helyére a szocialista, nemzetközi és proletár fogalmak kerülnek. Nehéz ilyen körülmények között valahová kötni a szabadidős művelődés megújítását kötni. Ezért dolgozatomban a megújult szabadidős művelődéstől funkcionálisan azt kérhetem számon, milyen funkciót tölt be a személyiség kiteljesedésében, és milyen funkciót valósít meg a szervezeti kultúra kiteljesedésében.
A dolgozat célja tehát egy olyan elvi vázlat megfogalmazása, amely valamilyen módon kötődik a korábbi időszakok hagyományaihoz, abból, ami a progresszivitást szolgálja, magába foglalja, de elsődlegesen a szervezeti kultúra fejlődéséhez, a személyiség kiteljesedéséhez járul hozzá.
3.     

Következő 10 cikkElőző 10 cikk

 
Pontos idő
 
annodomini
2024. Március
HKSCPSV
26
27
28
29
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
06
<<   >>
 
linkek
 
Tartalom

Szeretnél egy jó receptet? Látogass el oldalamra, szeretettel várlak!    *****    Minõségi Homlokzati Hõszigetelés. Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését.    *****    Amway termék elérhetõ áron!Tudta, hogy az általános tisztítószer akár 333 felmosásra is alkalmas?Több info a weboldalon    *****    Florence Pugh magyar rajongói oldal. Ismerd meg és kövesd az angol színésznõ karrierj&#232;t!    *****    Fele királyságomat nektek adom, hisz csak rátok vár ez a mesebirodalom! - Új menüpont a Mesetárban! Nézz be te is!    *****    DMT Trip napló, versek, történetek, absztrakt agymenés:)    *****    Elindult a Játék határok nélkül blog! Részletes információ az összes adásról, melyben a magyarok játszottak + egyéb infó    *****    Florence Pugh Hungary - Ismerd meg az Oppenheimer és a Dûne 2. sztárját.    *****    Megnyílt az F-Zero Hungary! Ismerd meg a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-sorozatát! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    A Cheer Danshi!! nem futott nagyot, mégis érdemes egy esélyt adni neki. Olvass róla az Anime Odyssey blogban!    *****    A 1080° Avalanche egy méltatlanul figyelmen kívül hagyott játék, pedig a Nintendo egyik remekmûve. Olvass róla!    *****    Gundel Takács Gábor egy különleges könyvet adott ki, ahol kiváló sportolókkal a sport mélységébe nyerhetünk betekintést.    *****    21 napos életmódváltás program csatlakozz hozzánk még!Január 28-ig 10% kedvezménnyel plusz ajándékkal tudod megvásárolni    *****    Szeretne egy olyan általános tisztítószert ami 333 felmosásra is elegendõ? Szeretne ha csíkmentes lenne? Részletek itt!!    *****    Új játék érkezett a Mesetárba! Elõ a papírral, ollóval, és gyertek barkácsolni!    *****    Tisztítószerek a legjobb áron! Hatékonyság felsõfoka! 333 felmosásra elengedõ általános tisztítószer! Vásároljon még ma!    *****    Hayashibara Megumi és Okui Masami rajongói oldal! Albumok, dalszövegek, és sok más. Folyamatosan frissülõ tartalom.    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    333 Felmosásra elegendõ! Szeretne gazdaságosan felmosni? Szeretne kiváló általános tisztítószert? Kiváló tisztítószerek!    *****    Ha tél, akkor téli sportok! De akár videojáték formájában is játszhatjuk õket. A 1080°Snowboarding egy kiváló példa erre