Phd. mucsijozsef
Phd. mucsijozsef
Tartalom
Men
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
tartalom
 
ltogatk
Induls: 2006-01-26
 
kedvenc zenm
 
*cikkek rsok
*cikkek rsok : az j szabadid modell

az j szabadid modell

  2007.01.10. 23:15

a disszertci befejez fejezete, egy j funkcionlis szabadid modell felvzols

10. Az j szabadidhz modell

 

 

 

 

A Magyar Honvdsg jelenlegi kulturlis szabadids intzmnyrendszere talaktsra rett, mert egy olyan korbban ugyan eredmnyesen mkd intzmnyrendszert konzervl, amely mr nem konzisztens sem a megvltozott llomnystruktrt, sem a cl- s feladatrendszert, de mg a katonai diszlokcit illeten sem. Ez az intzmny s tevkenysgrendszer ugyan gy nem kveti azokat a civil szfrban bekvetkezett vltozsokat sem, amelyek a mveldsi, de klnsen a szabadids mveldsi tevkenysgeket elssorban szolgltatsknt fogjk fel, amelyeket az llampolgr a szolgltattl vsrol meg, s sajt ignyeinek, fejldsnek rdekben hasznl.

Sem a sznvonalban, sem az eredmnyessgben, sem a hatkonysgban, klnsen az llomny szemlyisgnek kiteljesedsben az intzmnyrendszer hatsmechanizmusa nem vagy csak alig mutathat ki. Elg itt utalnunk egy kutatsi adatra, mely szerint 1996-ban a hvatsos llomny 56% - 88% -a sohasem ltogatta a kulturlis intzmnyrendszernk rendezvnyeit, s azok, akik ltogattk 44%-12 %, azok ltogatsainak cljai kztt vezetnek a barti sszejvetelek, a kulturlis szrakoztat rendezvnyek, a valamilyen vsrlsok, s a sor vgn szerepelnek a szakkrk, nyelvi kurzusok, szakmai tudomnyos rendezvnyek valamit az ismeretterjeszt rendezvnyek. Azta olyan kutats nem trtnt, amely ezt az lltst cfoln. Ugyan csak hasonl eredmnyt tallunk a 2001. novemberben vgrehajtott kutatsi adatok alapjn is. Az llomny 3 %-a rendszeresen, 39%-a nha s 58 %-a sohasem vesz rszt a klubok rendezvnyein. Ha a csaldtagokat, mint ignyjogosultakat is szmtsba vesszk, azok adatai mg kedveztlenebbek, 1 % rendszeresen, 32 % nhnyszor s 67 % sohasem ltgatja az intzmny rendezvnyeit.

Felvetdik a krds, akkor mirt is tmogatja egy alaprendeltetst tekintve nem kulturlis szervezet, a hadsereg, a kultrt, a mveldst? Bizonyosan szmt valamilyen hozadkra, nevezetesen elssorban az lland llomny, a hivatsos tisztek vonatkozsban, st eltr mrtkben taln mg az ideiglenes tagjai esetben is.

 

 

A kultra elsajttsa, annak mennyisgi s minsgi szintje hatrozza meg a hadsereg sznvonalt, amely elssorban az lland, jellegad llomnya megnyilvnulsaiban, a trsadalmi nyilvnossgon keresztl vlik a trsadalom szmra is lthatv s hasznoss, a hadsereg szmra pedig az lland llomny szemlyisge kiteljesedsnek szolglatban nyer rtelmet. Mint mr korbban utaltunk r, ezek a kpessgek, kszsgek s gondolkodsi struktrk kpezik az alapjt a katonai szaktuds elsajttsnak, a szemlyisg kiteljesedsnek. Ezeknek az elzetes kpessgeknek az elsajttsa a civil iskolk kpzsben s rszben a szabadidben trtnt, mg a szakmai kpzs mint mr tbbszr is utaltunk r a katonai intzetekben s a gyakorlatban trtnik meg. A kett csak egytt rtelmezhet, m dolgozatunk szempontjbl itt a szabadid lehetsgeinek feltrsra szortkozunk.

A kulturlis kpessgek elsajttsa anyagi erforrsokat ignyel, s ha azt elfogadjuk, hogy a hadsereg nem nmagrt van, hanem trsadalmi funkcikat teljest, akkor ltnunk kell, hogy a finanszrozst is a trsadalomnak kell vllalnia. Teht fogalmazhatunk gy is, hogy a katona funkcionlis megfelelse vagy nem megfelelse nem csak a hadsereg, hanem az adott trsadalom gye s rdeke is. Ebben az rtelemben tmogatja az elklnlt kulturlis szabadids mveldst, ebben az rtelemben fogadja el a civilszfra rszre korltozott hozzfrst, tudomsul veszi, hogy ez adja az rtelmt az elklnlt hadseregi szabadid eltltsi tevkenysgeknek. Szndkosan nem az objektumokra helyezzk a hangslyt, hanem a tevkenysgekre, hiszen a szabadid felhasznlsa brhol trtnhet, annak elssorban a funkcija jelent rtket a hadsereg szmra, amennyiben a fent vzoltaknak megfelel.

A szabadid felhasznlsa sok tekintetben eltr rtelmezst nyer, attl fggen, hogy milyen clbl vesszk a tmt vizsglat al. Mi a tovbbiakban abban az rtelemben ksztjk el javaslatunkat, hogy a szabadid mr korbban kifejtett rtelmezst krjk szmon tle. A szabadid felfogsunkban azt az idt tekintjk szabadnak, amely mentes a szervezett munkavgzstl, amikor az egyn maga dnti el milyen tevkenysget folytat. Szaktunk azzal a szemllettel is, amely a szabadidt egytmbben elkpzelt, valamifle “szakrlis” idnek fogja fel, ahol az embernek valamit tudatosan kell tennie, ugyan is vlemnynk szerint a funkcionlis rtelemben vett szabadidt nem lehet pusztn csak a munkavgzs befejezse utni idknt rtelmezni, hanem minden olyan idt, amely szabad a munkavgzs ktelezettsge all, szabadidnek kell tartanunk.

gy, s csak ebben az rtelemben vlik rtelmes elgondolss javaslatunk, amely akr egy ideltipikus modellknt is szmtsba jhet. Termszetesnek tartjuk, hogy a szabadid megnevezs magban foglalja azt a felttelezst is, hogy az egyn szabadon vlasztja meg azt, hogy szemlyisge kiteljesedst mely tartalom, forma s mdszer szolglja legjobban, mint ahogy az is termszetes, hogy az egyn azt is maga dnti el szemlyisge kiteljesedsnek irnyt, temt s struktrjt. Ez jelenti az individuum szabad vlasztst, s annak lehetsgt, hogy a szemlyisge kiteljesedsnek kerett a hivatsos tiszti szolglat ktelkben vgzi.

 

 

  1. A szabadid-keret funkci szerinti rtelmezse a katonai szervezet szempontjbl

 

  1. A katonai szervezet szempontjbl fontos idkeret
    1. A katonk alkalmazhatsgnak fenntartshoz, fejlesztshez elsdlegesen felhasznlhat idkeret s tevkenysgek
    2. Az egyn s a hadsereg rdekben egyarnt hozadkkal br idkeret s tevkenysgek
    3. Az egyn szmra elsdlegesen, de a katonai szervezet szempontjbl is jelents hozadkkal hasznosul idkeret s tevkenysg (plynmarads, motivcis eszkz, stb.)

  2. A katonai szervezet szempontjbl kzmbs idkeret, amelynek felhasznlsa nem elsdlegesen befolysolja a szervezeti kvetelmnyeknek trtn megfelelst
    1. Egyni idtltsek
    2. Egyni cl posztgradulis felkszls
    3. Egyni jvedelemszerz, jvedelemkiegszt tevkenysgek

 

  1. Szabadid rtelmezse szakmai szempontok alapjn

  1. A szabadid, mint a katonai szervezet szempontjbl elsdlegesen hasznosul idkeret
    1. A szabadid, mint a katonai szakmai professzi posztgradulis megszerzsre fordtott szabadid
    2. A szabadid, mint az llomny rekrecijt magban foglal szabadid
    3. A szabadid, mint a kikpzsen tli, de szervezett formban eltltend idkeret
    4. A szabadid, mint a kikpzs hosszabb szneteiben, s/vagy azon tl rendelkezsre ll, de szervezettszer elfoglaltsgot nem tartalmaz idkeret
    5. A kzssghez tartozs rzst erst, fejleszt, annak fenntartst biztost idkeret

     

  2. A szabadid, mint a katonai szervezet szmra kzmbs id
    1. A szabadid, mint teljes egszben szubjektvan felhasznlhat, nem szervezett idkeret
    2. A katonai szervezet kompetencijn teljesen kvl es idkeret

 

 

 

 

 

 

  1. A szabadid-eltlts lehetsges tartalmai ltalban

  1. Magban foglalja mind a munkaidn tli, kvli, mind a szolglati idben szakaszosan rendelkezsre ll, de a szervezet s az egyn szempontjbl egyarnt hasznosthat, de nem felesleges idt
    1. Azok az idtltsek, amelyek sorn a katona jelenlegi, vagy a szervezetbl val kilps utni idre szakmai kvalifikcit szerez meg
    2. Azok az idtltsek, amelyek a szolglati megfelelshez szksges egsz-sg(sic!) llapot megrzst, fejlesztst szolgljk
    3. Azok az idtltsek, amelyek sorn vgrehajtott tevkenysgek egyarnt szolgljk az 1.1 s az 1.2 feladatok megvalsulst, s mellette cskkentik a katona magra maradottsgt, cltalansgt, a fegyelemsrtsek elkvetsnek kockzatt
    4. Az a szabadd vlt id, amely a kikpzsek ideje alatt vlik idlegesen inaktvv, de idtartama alapjn a rvidpihenknl hosszabb idintervallum ll rendelkezsre, akr egyni akr csoportos formban
    5. Olyan szervezett formk, amelyek sorn a szervezeti identits s az nidentits fejlesztse trtnik, amelyek rszben vagy egszben nkntesek, de ignylik a trsadalmi szervezst.

  2. Rendszerint olyan hosszabb szabadidkeret, amikor a katona idlegesen kilp a katonai szervezet totlis fennhatsga, ellenrzse all, s egyni dntseinek teljes szabadsgval hasznlja fel a szabadidt
    1. Az a szabadid, amelyet az egyn sajt elgondolsa, rdekldse, rtkrendje szerint szervez, nem ignyli a katonai szervezet segtsgt, br alkalmasint felhasznlja azokat
    2. A magnszfra kompetencijba tartoz idkeret

 

  1. A kategrik sorn alkalmazhat szabadid eltltsi formk

  1. Olyan szabadid mdszerek s formk, amelyek segtsgvel megvalsulhatnak a III. fejezetben megfogalmazott tartalmak
    1. Az llomny rszre szervezett, de nkntes rszvtelen alapulnak: nyelvi felkszls, tanfolyamok, kommunikcis felkszls, trningek, informatikai felkszts, tanfolyamok, az iskolarendszeren kvli, de a szakmai professzit nvel felkszlst biztost tanfolyamok, konfliktuskezelsi trningek. Ide sorolandk a szabadegyetemi formk, az ismeretterjeszts, a sportkri-egyesleti tevkenysgek, a tudomnyos tevkenysg, az nkpzkrk, a tvoktatsban rszvtel, a gpjrmvezets felkszlsen val rszvtel. Ebbe a krbe tartoznak a sportols klnbz szakosztlyokban, a szakkpzsben val rszvtel, a civil plyaorientcis felkszls, az letmd s letvezetsi krdsek megoldsra val felkszts, valamint a csaldi letre felkszls, felkszts.
    2. A szolglati megfelelst szolgl formk, amelyek a rszvtelt szabadidben, nkntesen felttelezik, ilyenek az olvass, az nkpzs, a sportols, a pihens, a rekreci, az egszsgmegrzs, a rehabilitci, az dls, kirnduls, a zene (hallgats s jtk), a tnc, a sznhzi eladson val rszvtel, a buli, s az egyb, akr szervezett akr egynileg megvalstott programok.
    3. A szabadid, mint az res id ellentte jelentkezik, amelynek sorn az elz 1.1 s az 1.2 formk kztt az egyn sajt elgondolsa szerint vlaszt, annak rdekben, hogy a szabadid megteljen tartalommal, rtelemmel, megsznjn az unatkozs, a cltalansg rzse. Ezek a formk nem csak a szervezet ltal knlt lehetsget jelentik, hanem a krnyezeti felttelek felhasznlst is.
    4. A kikpzsi, szolglati id alatt gyakran kerlnk olyan llapotba, helyzetbe, amikor vagy a feladat vgrehajtsa, vagy az egyn llapota, vagy az ppen ress vl id lehetv teszi vagy megkveteli a rekrecit, amelyre, a rendelkezsre ll szabadids lehetsgek, s az egyn szocializltsga alapjn trtnik megolds. Hangslyozottan figyelni kell arra, hogy a szabadid, csak akkor szabadid, ha relis az egyn vlasztsi lehetsge, ellenkez esetben az id, csak res id. Ezekre az esetekre vlik szksgess olyan felttelek meglte, amelyek viszonylag rvid id ignybevtelvel, m mgis hasznosan eredmnyesen hasznlhatk fel. Ezek eltltsre leginkbb a kondicionl terem, az uszoda, a szauna, az olvasterem (knyv s sajt), a szmtgpes jtkok, a film (vide s DVD), a relaxcis szoba, a kiscsoportos sportlehetsgek, a trsalg, beszlgetszoba, a lelkigondozs.
    5. Mkdnek olyan formk s kzssgek, valamint a katonai szervezetek egyvtartozst kifejez alkalmak, nagyrendezvnyek, amelyeken a szervezeti s csoport identits kifejezdse valsul meg, dnten trsadalmi szervezsben, de esetenknt rszben vagy egszben llami tmogatssal. Ezek kztt jelentsek a kiskzssgi, barti sszejvetelek (nvnap, stb.), a fegyvernemek rendezvnyei, a katonai szervezet nnepei, a nylt napok, a kirndulsok, blok, versenyek, bemutatk. Jelents csoportdinamikai szerepk lehet a kzs rszvteleknek kulturlis s sport rendezvnyeken, a nyilvnossgi rendezvnyek, amelyeken a civil trsadalom klnbz csoportjaival mrjk ssze ernket, kpessgnket, a civilszfrval egyttmkdsben megvalsul rendezvnyek vagy a bemutatkozsaink a civilszfra rszre.

     

  2. Az egynek teljestkpessgt nagyban befolysol, elssorban a katona komfortrzett, teljestkpessgt, egsz-sgt (sic), jl-ltt(sic) befolysol idkeret, amely hosszsgval s a megszokott krnyezetbl trtn kiszaktottsgval ri el a fenti elvrsokat.
    1. Ezekkel hosszabb tvollt alatt rhetk el a fenti clok, de mindenkppen szksges a megltk. Ilyenek a szabadsg eltltsi lehetsgek, a belfldi s klfldi dlsi lehetsgek, a trzs, az utazs, a tborozs, a sportols, a nyarals s telels is. De ide tartoznak a hosszabb tvollt alatti, mlyebb rekrecit s kikapcsoldst biztost olvass, a hobbitevkenysgek, az nmvels, az edzsek, a barti egyttltek a kikapcsolds, stb.

 

  1. Intzmnyi felttelrendszer

  1. Olyan intzmnyek kialaktsa fenntartsa s zemeltetse szksges, amelyek az albbi kritriumoknak megfelelnek. A sorrend egyben vlemnynk szerint egyben kritrium hierarchit is jelent.

1.1 Viszonylag rvid idn bell elrhetk, hasznlhatk legyenek az ignybevevk rszre, akr a laktanykban, akr a laktelepen. Ne ignyeljen az oda s visszautazs, valamint a kzlekeds jelents kltsgeket, s idvesztesget, ne vrjon jelents szksglet kielgts ksleltetst.

    1. Kialaktsuk s felszereltsgk tegye lehetv a vlasztott forma kimagasl megvalstst
    2. Krnyezeti s ergonmiai kialaktsuk eszkz elltottsguk s felszereltsgk legalbb az tlaglaks komfortjnak megfelel sznvonalon lljanak, vagy mg annl is magasabb sznvonalon.
    3. Szakszer segdszemlyzet lljon rendelkezsre a tevkenysg segtshez.
    4. Nyitva tartsa az llomnykategrik szabadid struktrjnak feleljen meg, ha lehet, tegye lehetv a brmikori a hasznlatot.
    5. Kialaktsuk tegye lehetv a multifunkcis alkalmazst, egyidben s kln-kln, a tevkenysgek egymst zavarsa nlkl.
    6. Kerlje el a lakkrnyezetben mr mkd intzmnyek s tevkenysgek dublrozst, azok ignybevtelt azonban segtse el.
    7. Az ignybevehet szolgltatsok rai legyenek az llomny szmra vonzak, a sokoldal kedvezmnyek felknlsval.
    8. Tegyk lehetv az llomnykategrik szmra igny szerint az elklnlst (tiszti s tiszthelyettesi kantinok, klubok, kaszink)
    9. Funkcionlis helyisgek kialaktsa, ahol nem a helyisgek szma, hanem az elzekben megfogalmazott szempontok rvnyeslnek

  • Kabinetek: informatikai, nyelvi,
  • Olvasterem: szaklapok, napilapok, szakknyvek, lexikonok, ismeretterjeszt mvek
  • Kondicionltermek: ergpek, gyessgi jtkok,
  • Szauna s relaxcis termek, pszicholgiai, lelki gondozs termei
  • Kzssgi helyisgek, az ntevkenysghez, elmlylst ignyl helyisgek
  • Programszervezs

    1. Az 1.1 pontban megfogalmazottakon kvl
    2. - sportcentrumok, dlsi lehetsgek, rekrecis, rehabilitcis lehetsgek

    3. A fentebb felsorolt tevkenysgekhez elengedhetelenl szksges szakemberek, szervezk, rendelkezsre llsa
    4. A funkcik megvalstst szolgl, szles vlasztk eszkzk s berendezsek rendelkezsre llsa

 

 

  1. nllan vagy a honvdsg ltal fenntartott intzmnyek ignybevtelvel megvalsul szabadid eltlts
    1. Honvdsg ltal valamilyen formban tmogatott lehetsgek biztostsa alanyi jogon, mint a honvdsgi dlk, az dlsi csekk a belfldi s klfldi dlsi tmogats, a belfldi s klfldi cseredls, a kedvezmnyes szllts, a programok rendezvnyek anyagi tmogatsa.
    2. Nem ignyel, s nem felttelez a szervezet rszrl rdekldst s/vagy tmogatst, az etikai s jogi normk kompetencija al tartoz formk, s mdszerek.

  1. Szemlyi felttelek

Magban foglalja a fenntartssal, zemeltetssel, mkdtetssel s szabadid szervezssel kapcsolatos munkaer ignyt

  1. Fenntarti, zemelteti tevkenysg: magban foglalja az intzmnyek takartst, karbantartst, felgyelett, s a programok technikai biztostst. Nem ignyel mveldsszervezi szaktudst, fontos kritrium a tervszer s folyamatos mkdtets.
  2. Szervezi tevkenysg: olyan mveldsszervezi tevkenysg, amelynek tartalma nem a “npmvels”, hanem a mveldsi lehetsgek, marketingje, a szervezse, alapveten mvelds kzvetts. A rendezvnyeket az nkntessg alapjn az rdekldk szervezik sajt maguknak, az alkalmazott szervez szemly elssorban szolgltatskzvettssel foglalkozik, vagy az egy-egy rendezvnyt szervezknek nyjt szakmai segtsget. A tevkenysg slyt az ntevkenysgre kell thelyezni, a kiszolgls feladata elssorban technikai segtsg. Az intzmnynek nincsenek npmvelsi feladatai, a mvelds s a szabadid tartalmt tttelesen a katonai szakszersg s az egyni ignyek fogalmazzk meg, a katonai szervezet az egyn alkalmazsi feltteleknt r el kvetelmnyeket. A szabadid eltlts forminak megvlasztsaival az egyn dnt tovbbi sorsa fell is, mert a felkszltsg lesz az alkalmazs kritriuma, amelyek rszre rendelkezsre llnak.
  3.  

  4. Szakmai tevkenysg: Olyan specilis szaktudst rtnk alatta, amelyet csak egy-egy rendezvny vagy tevkenysg ignyel, s a kls piacrl is biztosthat lland vagy idszakos megbzssal. Ezek vgrehajtsra lland szemlyzet tartsa arnytalan kltsgvesztesget jelentene az elzek rtelmben. Ilyenek a szaktanrok, edzk, trnerek, stb.

 

 

 

 

  1. Finanszrozsi krdsek

A III. rszben megfogalmazott tartalmak megvalsulsa s hasznostsa rdekben a honvdelmi gazat eltr disztinkcival lhet a finanszrozs tern. Egyrszt clszer lenne egy fejkvta kialaktsa, amely ltalban biztostan a tevkenysg pnzgyi alapjt, msrszt szksges lenne az ignyjogosultak s a funkcik kijellse, amelyek a finanszrozs elvt adnk meg. Ezrt vltoztats szksges, vlemnynk szerint a mainl kevesebb rfordtssal nagyobb hozadk rhet el, ha a felsorolt elveknek megfelelen trtnik a szabadids mvelds talaktsa, mert ekkor elssorban a tiszt szakmai megfelelst szolgl tevkenysgeket finanszrozza a hadsereg, a tbbi finanszrozst rbzza az egynre, a kzssgekre..

  1. Az objektumok kialaktsa s felszerelse, azok feljtsa, ptlsa, valamint fejlesztse trca kompetencia kell legyen. Elssorban azrt, mert mint az elz rszekben lertuk, a szabadid komplex formban az llomny kulturlis kpessgeinek fejlesztst szolglja, s ha ezt elfogadjuk, akkor azt meg kell fizetni. Ennek figyelembevtelvel az objektum, vagy ha gy tetszik intzmnyrendszer kialaktst a laktanya korszerstsek keretben, ahol ez ksbb kvetkezik be, ott attl fggetlenl azonnal szksges megkezdeni. Ezek kz tartoznak a kzssgi intzmnyek, dlk, rekrecis s rehabilitcis intzmnyek, mveldsi hzak, kondicionl termek, sportobjektumok. A differencils csak a rehabilitcis intzmnyeknl indokolt, a tbbi intzmnynek multikulturlis intzmnny clszer talakulnia. Ez jelents kltsgracionalizlst s szemlyzeti szksglet cskkenst eredmnyez. Br elsre jelents forrst ignyelhet, de hozadka szinte azonnal mrhet az llomny humnkpessgei minsgnek javulsban.
  2. A III. rsz 1.1, 1.2, 1.3 s 1.4 pontokban megfogalmazott tevkenysgeket teljes egszben a trca kltsgvetsbl indokolt finanszrozni, mg az 1.1-ban megfogalmazott a kivls utnra trtn felkszlshez valamilyen arnyban a magnszemly is hozzjrul. A rfordts megtrlse a szakmai alkalmassg biztostsban, a katonai szolglat irnti pozitv emocionlis viszony kialakulsban, a mveltsg eredmnyeinek a trsadalmi nyilvnossgban trtn megjelensvel mrhet.
  3.  

  4. Olyan kedvezmnyek, hozzjrulsok alanyi jog biztostsa is szksges, amelyek az 1.5 ponthoz vagy a 2.1 s 2.2 pontokhoz kapcsolhatk, s a trvnyi lehetsgek megvannak vagy megteremthetk.

 

 

  1. Egyb elvek

  1. Azokat az objektumokat s eszkzket, amelyek rendelkezsre llnak a korbbi elveknek megfelelen t lehet csoportostani, a tisztkzssgek hasznlatba adni, s azutn az j szisztmnak megfelelen felhasznlni.
  2. Ahol ilyenek nem tallhatk, ott a meglv de jelenleg ms funkcira hasznlt de feleslegess vlt objektumokbl lehet kialaktani azokat. Erre alkalmasak lehetnek a megresedett gpjrm vagy harckocsi sznek, javtmhelyek. (gondoljunk a volt lovardk tornateremknt trtn mkdtetsre)
  3.  

  4. A vrosokban tallhat, a hasznlktl tvol lv objektumoktl clszer megvlni, azok eladsbl szrmaz bevteleket clszer visszaforgatni a mveldsi felttelekre. A tovbbiakban is folystand kltsgvetsi tmogatst a szabadid tartalmi feltteleinek fejlesztsre rdemes fordtani. A laktanyban, vagy kzvetlen kzelben kialaktott intzmnyek kezelst tiszti s/vagy tiszthelyettesi kzssgi nkormnyzatok kezbe adhatjuk, gy a tmogats a tovbbiakban programfinanszrozss vltozhat, gy a kzssgek rszre biztosthat a szabadid funkcionlis felhasznlsa, s a korbban megfogalmazott funkcik kzl annak a finanszrozsa, amely a hadsereg szmra fontos, vagy nem kzmbs tevkenysgeket jelenti. A programok hozadka egyrtelmen mrhet, s bennk harmonizlhatk a szervezeti a kzssgi s az egyni clok elkpzelsek, motivcik is.
  5. Ezeket az intzmnyeket clszer a tovbbiakban kivonni a “Kzmveldsrl, a knyvtrakrl s a kznyjtemnyekrl szl trvny” hatlya all, s korltozott nyilvnossggal mkd intzmnny alakulnak, ezzel biztostva, hogy a kltsgvetsi rfordtsokat csak az ignyjogosultakra hasznlnnk.
  6.  

  7. Trlni szksges azonnali hatllyal az intzmnyek bevteli ktelezettsgeit, s meg kell teremteni a kedvez kltsg zemeltetsket, amelyet a katonai szervezetek ellt rendszern keresztl lehetne megoldani, s nagymrtkben szmtani a tiszti kzssgek nfinanszrozsra, a kzssgi let fejlesztst, a szemlyisg kiteljestsre kirt plyzatokon elnyert forrsokra is.
  8. A tiszti kzssgek bevonsval ltszik clszernek az j tpus “Szabadid Hzak” szablyzrendszernek kidolgozsa, amelyben a kzssgek autonmija lvez primtust.
  9. Integrlni clszer ezeket a “Szabadid Hzakat” a katonai szervezetek gazdasgi struktrjba, szksgesnek tnik kivonsuk a gazdasgi trvny hatlya all.

 

 
Pontos id
 
annodomini
2025. Augusztus
HKSCPSV
28
29
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
06
<<   >>
 
linkek
 
Tartalom

MOVIE-NIGHT -> Filmek, Sorozatok <- MOVIE-NIGHT    *****    Movie-    *****    Játssz a színekkel keress szebbnél szebb képeket, építs, szépítsd a portálod, hogy szebb és színesebb legyen a világod!    *****    Debrecen Huszti Lakóparki napelemes családiház eladó. 06209911123 Debrecen Huszti Lakóparki napelemes családiház eladó.    *****    Pont ITT Pont MOST! Pont NEKED! Már fejlesztés alatt is szebbnél színes szebb képek! Ha gondolod gyere less be!    *****    Kedves Csokoládé kedvelõk! Segítségeteket kérném a kérdõívem kitöltéséhez! Témája a CSOKOLÁDÉ MÁRKÁK! Köszön    *****    Homlokzati hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati hõszigetelését!    *****    * Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. * Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. * Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. *    *****    Elindult a Játék határok nélkül rajongói oldal! Ha te is szeretted a '90-es évek népszerû mûsorát, nézz be ide!    *****    Megjelent a Nintendo Switch 2 és a Mario Kart World! Ennek örömére megújítottam a Hungarian Super Mario Fan Club oldalt.    *****    Homlokzati hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    A PlayStation 3 átmeneti fiaskója után a PlayStation 4 ismét sikersztori volt. Ha kíváncsi vagy a történetére, katt ide!    *****    A Bakuten!! az egyik leginkább alulértékelt sportanime. Egyedi, mégis csodálatos alkotásról van szó. Itt olvashatsz róla    *****    A PlayStation 3-ra jelentõsen felborultak az erõviszonyok a konzolpiacon. Ha érdekel a PS3 története, akkor kattints ide    *****    Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran! Mese, mese, meskete - ha nem hiszed, nézz bele!    *****    Az Anya, ha mûvész - Beszélgetés Hernádi Judittal és lányával, Tarján Zsófival - 2025.05.08-án 18:00 -Corinthia Budapest    *****    &#10024; Egy receptes gyûjtemény, ahol a lélek is helyet kapott &#8211; ismerd meg a &#8222;Megóvlak&#8221; címû írást!    *****    Hímes tojás, nyuszipár, téged vár a Mesetár! Kukkants be hozzánk!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!