Az �j Pedag�giai Szemle 2002. janu�ri sz�m�ban V�ri P�ter �s munkat�rsai toll�b�l cikk jelent meg a PISA 2000 (Programme for International Student Assessment) c�m� nemzetk�zi kutat�s eredm�nyeir�l, melyet 32 orsz�g t�bb mint k�tsz�zhatvan�tezer 15 �ves tanul�j�val v�geztek el. Haz�nkat 4200 f� k�pviselte. Az OECD �ltal szervezett �sszehasonl�t� vizsg�lat adatai mindny�junk sz�m�ra s�lyos figyelmeztet�seket tartalmaznak. P�ld�ul a matematik�t illet�en minden kor�bbi, hasonl� kutat�sban a legjobbak k�z� sorolt�k gyerekeink teljes�tm�ny�t, most az �tlag alatti szintet �rt�k el, az olvas�sban pedig kifejezetten a sereghajt�k k�z�tt a hely�nk a lengyelekkel, a g�r�g�kkel �s a portug�lokkal egy csoportban. (A sor legv�g�n Mexik� �s Braz�lia tal�lhat�.)

Vigaszt jelenthet, hogy a term�szettudom�nyos ismeretekben el�rt�k az �tlagos szintet. Az olvas�s�rt�st jellemz� adatok szerint az OECD orsz�gok tanul�inak �tlagosan 10%-a �rte el a legmagasabb (5-�s szint) teljes�tm�nyt, Magyarorsz�gon ez csup�n a tanul�k 5 sz�zal�k�r�l mondhat� el. A mindennapi �letben val� boldogul�shoz sz�ks�ges 3-as szintet az OECD orsz�gok di�kjainak 60 sz�zal�ka teljes�tette, itthon ez mind�ssze 52%-nak siker�lt. *(l�sd PISA jelent�s)

Mik�zben a nehezen olvas�k �s a funkcion�lis analfab�t�k ar�nya a legjobban teljes�t� orsz�gokban (Finnorsz�g �s Korea) 6-7%, addig ez haz�nkban az �rintett koroszt�ly csaknem negyed�re (23%) jellemz�. (Teresty�ni Tam�s n�h�ny �vvel kor�bban a magyar feln�tt n�pess�g 20-25 sz�zal�k�r�l v�lte a funkcion�lis analfabetizmus valamilyen m�rt�k�t.) �me k�zben csaknem egy �vtized telt el, ma sokkal t�bben ker�lnek a k�z�p- �s fels�oktat�sba, mint 10-15 �vvel kor�bban, s mi m�gis makacsul -gondoskodunk az ut�np�tl�s-megszervez�s�r�l. A jelens�g sajnos j�l magyar�zhat�, hiszen minden hasonl� kutat�s a sz�l�i h�tt�r (iskol�zotts�g, besz�dst�lus, attit�d�k stb.) meghat�roz� erej�t tartja a legfontosabb f�ggetlen v�ltoz�nak.**(l�sd PISA jelent�s)

A probl�ma az, vajon az egyes egyedek milyen m�don k�pesek r�szt venni a t�rsadalom tev�kenys�g�ben, milyen ismeretek, �gynevezett kultur�lis t�k�k elsaj�t�t�sa sz�ks�ges a rendszerbe t�rt�n� integr�ci�hoz, tov�bb� milyen ismeretekkel kell rendelkeznie az egy�nnek ahhoz, hogy a t�rsadalom tev�kenys�g�nek ne csak “elszenved�je “ legyen, hanem abban akt�van vehessen r�szt. Legyen k�pes felhaszn�lni a t�rsadalom ny�jtotta felt�tel rendszert saj�t c�ljai, �rdeke megval�s�t�s�ban, tov�bb� maga is akt�van legyen k�pes befoly�st gyakorolni a t�rsadalom folyamataira.

A tradicion�lis �s az innov�ci�s kult�ra k�lcs�nhat�sa egy�ttesen jellemzik napjaink t�rsadalm�t, �m az �gynevezett kultur�lis t�ke eset�ben is megfigyelhetj�k, hogy az nem egyenletesen oszlik el a k�l�nb�z� t�rsadalmi csoportokban. Ez az egyenetlen eloszl�s pedig annak hat�rait jel�li ki, hogy az adott egy�n mennyire k�pes �lete megval�s�t�s�ban azokat alkalmazni.

Azt, hogy ki milyen m�don r�szesedik a kultur�lis t�k�b�l alapvet�en a t�rsadalmi csoporthoz val� tartoz�sa hat�rozza meg. Ebben kimagasl� jelent�s�ggel b�r az oktat�si int�zm�nyrendszer. Az oktat�si tev�kenys�g ugyan folyamatosan zajlik, m�gis fennmarad Magyarorsz�gon is, m�gha alacsony szinten is, az analfab�tizmus, �s egyre n�vekszik a funkcion�lis analfabetizmus. Gondoljunk arra a vizsg�latra, amely a magyar di�kok sz�veg�rt�s�t vizsg�lta �s nagyon lehangol� eredm�nyt mutatott.

Nem egyszer� azok dolga, akik defini�lni k�v�nj�k a “funkcion�lis analfabetizmus“-t, meg k�v�nj�k fogalmazni milyen �sszetev�ket, kell a kateg�ria alatt �rteni, mely ter�letein a t�rsadalmi �letnek jelenthet az egy�n sz�m�ra probl�m�t, milyen feladatok azok, amelyeket fel kell v�llalni a t�rsadalomnak annak �rdek�ben, hogy a jelens�g ne legyen g�tja a t�rsadalmi �rv�nyes�l�snek, t�gabb �rtelemben a t�rsadalmi fejl�d�snek.

A tudom�ny �ltal legink�bb elfogadott defin�ci� szerint “a funkcion�lis analfabetizmus” olyan m�velts�gi �llapot, amelyben az �rni, olvasni tud�s k�pess�geinek megszerzett sz�nvonala egyre kev�sb� alkalmas arra, hogy �j inform�ci�kat fogadjon be az egy�n, tov�bb� alkalmas legyen azok k�zl�s�re, az �j tud�s megszerz�s�re, feldolgoz�s�ra �s kezel�s�re, valamint szem�lyk�zi interakci�k lebonyol�t�s�ra. �gy v�lj�k, az egy�n egyre nehezebben k�pes a t�rsadalmi integr�ci�ra, a t�rsadalmi folyamatokban val� r�szv�telre, bizonyos t�rsadalmi csoportok kiszorulhatnak a t�rsadalmi kommunik�ci�, a t�rsadalmi �rdek�rv�nyes�t�s demokratikus rendszer�b�l, ezek a csoportok egyre nagyobb m�rt�kben ker�lhetnek ebbe a helyzetbe, hiszen a Gutenberg galaxisb�l r�l�pt�nk az informatikai szupersztr�d�ra. Ebb�l k�vetkez�en �jabb �s �jabb t�rsadalmi sz�ks�gletek jelentkeznek, amelyeknek az egy�n, a t�rsadalom egyre sz�lesebb csoportjai egyre nehezebben felelnek majd meg. Ez pedig hosszabb t�von olyan szubkultur�lis csoportok megjelen�s�t induk�lhatja, amelyekre az lesz a jellemz�, hogy saj�t csoportkult�r�jukat, �rt�keiket, viselked�sm�djukat fogj�k szembe�ll�tani a t�rsadalomban �ltal�nosan elfogadottakkal, �s annak �rv�nyre jut�s�t akarj�k el�rni azokkal az eszk�z�kkel, amelyekkel politikai kult�r�juk szerint rendelkeznek. Ki ne figyeln� egyre nagyobb aggodalommal �s/vagy irigys�ggel a fiatalok mobil �s internetthaszn�lat�t, �s ne k�rn� sz�mon a klasszikus olvas�s kiszorul�s�t. De legy�nk tekintettel a kult�ra funkci�ira, identit�s �s modernit�s, trad�ci� �s innov�ci�, �gy egy�tt.

Ebben a dichot�m�ban kell eredm�nyesen el�rel�pn�nk nek�nk is, az iskol�knak is, a pedag�gusnak �s di�knak egyar�nt.

A magyar munkaer� alacsony �ra egyik okak�nt azt eml�tik a gazdas�gi szakemberek, hogy nem rendelkez�nk a kommunik�ci�, a tud�s olyan min�s�g�vel, mint ami a nyugat -eur�pai r�gi� munk�saira jellemz�.

Azt is �ll�tj�k, hogy a t�rt�nelmi fejl�d�s sor�n lemaradt r�gi�k csak a munkakult�ra �s a t�rsadalmi �let kult�r�j�nak k�pess�g�vel emelkedhetnek fel a megfelel� sz�nvonalra. Teh�t nem csak szaktud�s, hanem ann�l sokkal t�bb az, amivel a feln�vekv� gener�ci�t �tj�ra kell bocs�tanunk, a munkakult�ra magas sz�nvonal�val, ennek r�szek�nt a funkcion�lis megfelel�s �s haszn�lat k�pess�g�vel.

A t�rsadalom eg�sze azonban csak akkor tartja hasznosnak a t�rsadalmi v�ltoz�st, fejl�d�st, amennyiben szem�lyes �rintetts�g�t �rzi, azaz saj�t sors�nak jobbul�s�val, pozit�v ir�ny� v�ltoz�s�val m�ri. Ebben az �rtelemben csak a pragmatikus elemeket m�lt�nyolja. Teh�t nem tehetj�k meg, hogy bizonyos, - mint kor�bban m�r jeleztem-, egyre sz�lesebb t�rsadalmi csoportokat leszor�tunk az �rv�nyes�l�s mezsgy�j�re, a tud�suk funkcion�lis haszn�lat�ra nem k�sz�tj�k fel �ket, �s valahol a sztr�da mellett gyalog hagyjuk �ket, Majakovszkij szerint “ rak�t�k k�zt szekerekkel elveszel”.

A j�l vagy rosszul m�k�d� iskolarendszer feladata lenne elsaj�t�ttatni az emberekkel azt a kult�r�t, amely a t�rsadalomban funkcion�lis megfelel�st biztosit az egy�n sz�m�ra. Ennek egyik fontos elem�re, a kommunik�ci�ra koncentr�lunk a tov�bbiakban.

Basil Bernstein �rja, hogy a t�rsadalmi kommunik�ci�ban k�t fajta k�drendszer haszn�latos. Az els�t �gy h�vja, hogy univerz�lis k�d, amely a k�zl�si helyzett�l f�ggetlen�l b�rki sz�m�ra �rthet�v� teszik a kommunik�ci�s tartalmakat. Erre a nyelvre szocializ�l az iskola. A m�sodik a korl�tozott k�d, amely a besz�dhelyzetekhez k�t�tt, a helyzet adta t�mpontok n�lk�l ez a besz�d nem vagy nehezen �rtelmezhet� m�sok sz�m�ra. Erre a nyelvre szocializ�l a csal�d �ltal�ban.

A t�rsadalomban val� akt�v r�szv�telhez az �ltal�nos k�d sz�ks�geltetik, amelynek egy r�sze megvan az egy�n tudatstrukt�r�j�ban, de nem haszn�latos, m�s r�sz�ket pedig, amelyek a t�rsadalom fejl�d�se sor�n sz�letnek, k�s�bb kell elsaj�t�tania. Teh�t sokakkal ellent�tben �n nem azt �ll�tom, hogy nem rendelkezik ezekkel a tud�sokkal az egy�n, hanem azt hogy ezek a tud�sok nagy r�sze a tudat strukt�ra rejtett, “p�kh�l�s“ helyein helyezkednek el, ebb�l k�vetkezik, hogy m�sk�nt mozg�s�that�k, m�s m�dszerekkel aktiviz�lhat�k, le kell porolni �ket.

�gy teh�t k�l�nbs�get kell tenn�nk a m�r megszerzett, de nem haszn�lt �ltal�nos k�dok �s a m�g megszerz�sre v�r� k�dok kezel�se k�z�tt. M�g az els� a felfriss�t�s a haszn�lat, a m�sik az oktat�s sor�n ker�l aktiviz�lhat� �llapotba.

Nagyon fontos annak felder�t�se, hogy milyen motiv�ci�kra �p�thetj�k a funkcion�lis analfabetizmus megsz�ntet�s�ben az egy�nek r�szv�tel�t, term�szetesen az egy�nek saj�tos motiv�ci�i ezek.

A megold�sra egy r�videbb �s egy hosszabb t�v� c�l megfogalmaz�sa k�n�lkozik. A r�videbb alatt azon ismeretek el�h�v�s�t v�lj�k, amelyek m�r megvannak. Erre kit�n� lehet�s�g k�n�lkozik kommunik�ci�s tr�ningekkel, munka-er�piaci tr�ningekkel, esetleg a m�di�kban haszn�latos nyelvezet k�z�rthet�bb� t�tel�vel, bizonyos inform�ci�k felhaszn�l�s�nak magyar�zataival oldhat�k meg. Igaz lehet n�mik�pp v�ltoztatva Arany J�nos ars poetic�ja, a n�pr�l a n�pnek a n�p nyelv�n. Csak itt most az inform�ci�k arra a tud�sra vonatkozzanak, amire sz�ks�ge van az egy�nnek, tanulja meg hogyan tudja haszn�lni azokat, de csak olyan nyelvi k�dok seg�ts�g�vel k�zvet�ts�k az inform�ci�t, amely sz�m�ra lehet�v� teszi az elsaj�t�t�st.

A hosszabb t�v� c�l a fejl�d�s ir�nyait szem el�tt tartva olyan speci�lis ismeretek biztos�t�sa, amelyekkel saj�t munkaer�-piaci kond�ci�it jav�thatja az egy�n. Itt nem els�sorban szakmai k�pz�sre gondolok, hanem az azon t�li dolgokra is

A szociol�giai kutat�sok nagy seg�ts�get ny�jtanak annak meghat�roz�s�ban, hogy mely t�rsadalmi csoportok vesz�lyeztetettek legink�bb a funkcion�lis analfabetizmus �ltal. Ebbe a k�rbe tartoznak az alacsony iskol�zotts�g� egy�nek, a t�rsadalmi foglalkoztat�si hierarchia als�bb r�gi�iban dolgoz�k, az alacsony j�vedelm�ek, akik a tud�s megszerz�s�re nem tudnak kell� anyagiakat ford�tani, az alacsony kultur�lis er�forr�ssal rendelkez� telep�l�sen �l�k, az alacsony kultur�lis felszerelts�g� iskol�kba j�r�k. Vesz�lyeztetettek az id�sebb koroszt�lyhoz tart�z�k nagy sz�zal�kban, �s a t�rsadalom lecs�szott vagy lecs�sz�sban l�v� r�tegei, akik m�r a megl�v� tud�suk reprodukci�j�ra sem v�llalkoznak. Hasonl� helyzetbe ker�lhetnek a munkan�lk�liek, de a t�rsadalom perif�ri�j�ra szorultak is. Ebb�l k�vetkezik, hogy minek ut�na a t�rsadalom nagy h�nyada van kit�ve ennek a kellemetlen hat�snak, az eredm�nyes megold�s is csak t�rsadalmi �sszefog�ssal, az �llam szerepv�llal�s�val sz�lethet.

Ebben a szakk�pz� iskol�k is jelent�s m�rt�kben r�szt kell vegyenek. Erre alkalmas eszk�z�kkel, szem�lyekkel rendelkeznek. Nem c�lunk itt didaktikai m�dszereket bemutatni, hanem arra az egyszer� elvre szor�tkozn�nk, hogy a pedag�giai munka eredm�nyess�g�nek legfontosabb mutat�ja az, mennyit �rtettek meg a di�kok az ismeretekb�l, hov� jutottak el, �s f�k�nt merre indulnak, vagy indulhatnak el a megszerzett tud�s birtok�ban. Milyen alapokon nyugszik a t�rsadalmi identit�suk �s milyen innov�ci�s t�k�t saj�t�tottak el. Ez lesz m�rc�je t�rsadalmi integr�ci�juknak, �s egy�ni sikereiknek is.

�gy gondoljuk, a funkcion�lis analfab�tizmus elleni k�zdelem c�lja �s �rtelme ez lehet.

R�vid �sszefoglal�sk�nt elmondhatjuk teh�t, hogy a funkcion�lis analfab�tizmus b�r egy�ni deviancia, nagys�grendje miatt m�gis t�rsadalmi jelens�ggel �llunk szemben. Mint minden t�rsadalmi jelens�g eset�ben az egy�n itt sem tud megfelel� strat�gi�t alkalmazni, mert a jelens�g �rz�kel�se csak alkalomszer� r�sz�r�l, (nem tud kit�lteni egy csekket, egy adatlapot, vagy nem tud �zembe helyezni egy k�sz�l�ket haszn�lati utas�t�s alapj�n) �s mert nem rendelkezik azokkal az eszk�z�kkel sem, amelyekkel a probl�ma kezelhet�. T�rsadalmi jelens�gk�nt kell az�rt is �rtelmezz�k, mert k�vetkezm�nyei a t�rsadalmi �let szinte valamennyi szf�r�j�ban k�ros k�vetkezm�nyekkel j�r, aminek hat�sai lehet hogy ma m�g nem s�lyosak, de a k�s�bbiek sor�n bel�thatatlanokk� v�lhatnak

A konkr�t megval�s�t�s sor�n pedig felhaszn�lhat�k azok a szociol�giai kutat�sok, amelyek sz�p sz�mmal tal�lhat�k, az iskol�zotts�gr�l, a tud�sr�l sz�l�, vagy az �letm�d t�m�ban megfogalmazottak nagyban t�mpontjai lehetnek egy ilyen megismer� tev�kenys�gnek.

�ssze kell teh�t fogni a megismer�sben, a megold�si m�dok kimunk�l�s�ban, azok v�grehajt�s�ban a tudom�nynak, az �llami szerveknek, t�rsadalmi �s civilszervezeteknek, �s fel kell ismertetni az egy�nekkel a tud�s fontoss�g�t, a motiv�ci�s b�zisukban az egy�ni �rdekek fel�l k�zel�tve. A sok egy�ni �rdek adja majd az eredm�nyt.

Budapest, 2006. augusztus 29.

(DRS. Mucsi J�zsef ) szociol�gus