A honv�delmi �gazatban a takar�kos gazd�lkod�s rendk�v�li fontoss�ggal b�r. Ennek jegy�ben az elm�lt korm�nyzati ciklusban olyan n�lk�l�zhetetlen, de a hadsereget indokolatlanul terhel� feladatokat, mint a hely�rs�gi m�vel�d�s, a kommunik�ci�s feladatok gyakorlati v�grehajt�sa valamint az �d�ltet�s kiemelt�k a szervezeti rendb�l, �s ezen feladatok v�grehajt�s�ra k�zhaszn� t�rsas�gokat alap�tott a honv�delmi miniszter. Ennek gyakorlati v�grehajt�s�ban magam is r�szvettem. Teljesen ismeretlen �ton haladtunk. Bevallottan az is szerepelt a c�lok k�z�tt, hogy a szervezetb�l kiv�l�, de ugyan ezekben az int�zm�nyekben kor�bban dolgoz� szem�lyek r�sz�re biztos�tsuk a munkahelyet is. A szervezetek kialak�t�sa sor�n a k�zhaszn� szervezetekr�l sz�l� t�rv�ny alapj�n fogalmaztuk meg a feladatokat. Azt is el kell mondanunk, hogy a kiindul�si alap az alap�t� okiratok elk�sz�t�s�n�l az volt, hogy a feladatok k�z�l mindent fogalmazzunk bele, amivel potenci�lisan foglalkozni k�pesek int�zm�nyeink. Ezzel rem�nyeink szerint m�s forr�sok is bevonhat�k lehettek volna. Tov�bbi neh�zs�get jelentett a finansz�roz�s, a t�mogat�s nagys�grendj�nek meg�llap�t�sa. T�bb helyr�l, a civil szf�r�b�l seg�ts�get k�rt�nk, amit megkaptunk, mint p�ld�ul a Mikroszk�p Sz�nh�z Kht-t�l, �m az euf�rikus hangulatban �s a v�grehajt�sra rendelkez�sre �ll� csek�ly id� miatt nem m�lyedt�nk el abban a k�rd�sben, mit mivel �rdemes �sszehasonl�tani. �gy azt�n kialakult egy olyan rendszer, amely folyamatosan probl�m�k halmaz�t jelentett�k. Volt egy lestrap�lt int�zm�nyrendszer, elavult felszerel�ssel, volt egy szinte teljesen bebetonozott l�tsz�m, r�ad�sul a dolgoz�k z�me nem �rtett a “v�llalkoz�i tev�kenys�ghez”, sok esetben idegenkedett is t�le, volt egy biztos t�mogat�si �sszeg, amely a k�nyelmes l�thez el�g volt. Ilyen felt�telek mellett szerett�nk volna a piaci viszonyok k�z�tt, annak szerepl�jek�nt megjelenni.

Ezeket fejelte meg, hogy az eredeti terveknek megfelel�en nem t�rt�nt meg a szf�ra finansz�roz�s�nak egy �v m�lva t�rt�n� fel�lvizsg�lata sem. M�g ma sem tudjuk, hogy ki finansz�rozza azokat a bev�tel kies�seket, amelyeket a nem v�rt katonai rendezv�nyek, vagy a soroz�sok, vagy esetleg m�s “rendelkez�sre �ll�sok” okoznak.

Tov�bb bonyol�totta �s m�g napjainkban is bonyol�tja a helyzetet, hogy valamennyi kht sok esetben ugyanazokat a feladatokat dubl�rozottan v�gzi, ezzel jelent�s p�nzforr�sokat elpazarolva. Sok m�s miatt ez�rt dr�g�k ezek az int�zm�nyek. Mit lehet tenni? Hogyan tov�bb?

Most, e tov�bbi �t-lehet�s�g�re koncentr�lva gondolkodtunk t�bb koll�g�val egy�tt. Hissz�k ugyan is, hogy nem egy ember zseb�ben van a b�lcsek k�ve, hanem a sok tapasztalat, amellyel egy�tt rendelkez�nk, jobban k�zel�thet a megold�shoz.

Val�sz�n�leg nem az egyes ter�letek k�zvetlen �rdekeib�l kell kiindulnunk, hiszen a honv�delmi �gazat feladatrendszer�t k�l�nb�z� t�rv�nyek �rj�k el�. Ezek a t�rv�nyek k�telezetts�geket r�nak a t�rc�ra, amelyek megval�s�t�sa elker�lhetetlen, nem kiker�lhet�. A feladatok megval�s�t�s�t illet�en m�r szabad kezet kap a t�rca arra vonatkoz�an, hogy saj�t szervezettel, vagy megb�z�ssal, vagy �truh�z�ssal oldja meg azokat.

A Magyar Honv�ds�g, amely nem most �ll fel, rendelkezik m�r megl�v� �llom�nnyal �s tervezi a szervezet ut�np�tl�s�t. A felv�telre ker�l�kkel egy�rtelm� feladata van, csak �rv�nyes�tenie kell az �rv�nyes k�vetelm�nyrendszert, �s �gy a k�vetelm�nyeknek megfelel� egyedek ker�lhetnek be a szervezetbe. De m�s a helyzet a m�r megl�v� �llom�nyt illet�en. Azokat a szolg�latteljes�t�ket is el kell juttatni olyan szintre, hogy megfeleljenek az �rv�nyben l�v� szab�lyz�knak. Nagy pazarl�s lenne elt�vol�tani �ket, hiszen a szervezeti kult�ra megmarad�sa �rdek�ben �s a napi �gyek vitel�ben n�lk�l�zhetetlenek. Mi �gy v�lj�k, hogy a hum�n er�forr�s-gazd�lkod�s jelenti a megl�v� �llom�ny megtart�s�t, tov�bbk�pz�s�t, az �j �llom�ny felv�tel�t, felk�sz�t�s�t �s tov�bbk�pz�s�t, valamint a p�lya rekrut�ci�j�t. Ez akkor t�rt�nik racion�lisan, ha az �gazat valamennyi int�zm�nye c�lir�nyosan erre koncentr�lja er�forr�sait. Term�szetesen mag�ban foglalja a feladatok racion�lis szegment�l�s�t is. Ebben csak egy szelet, de nem n�lk�l�zhet� elem a kultur�lis int�zm�nyrendszer. Val�sz�n�leg a szeml�letv�lt�snak ezekben az int�zm�nyekben is be kell k�vetkezni, mert nem �ltal�nos m�vel�d�si �gensek, hanem a hadsereg �ltal fenntartott �s finansz�rozott, �ppen ez�rt a hadsereg �rdekeinek megfelel�, azt szolg�l� int�zm�nyek, amelyek a “katona” felk�sz�t�s�hez haszn�lj�k a civil szf�r�ban haszn�latos alkalmakat, m�dszereket, m�vel�d�si form�kat.

Innen m�ris hely�n van a dolog. Abban az �rtelemben hasznosak a szervezet sz�m�ra, �s csak annyiban, amennyiben k�pesek hozz�j�rulni a szervezet tagjai megfelel�s�hez. Ha nem akkor nem �rdemes beinveszt�lni. Teh�t, nem �nmaguk�rt, hanem a szervezeti c�lok megval�s�t�s��rt l�trehozott �s m�k�dtetett int�zm�nyek.

1. Tev�kenys�g a p�lya rekrut�ci�j�ban
2. Tev�kenys�g a bel�p�k felk�sz�t�s�ben
3. Tev�kenys�g a p�ly�n l�v�k szintentart�s�ban
4. Tev�kenys�g a p�ly�t elhagy�k reintegr�ci�j�ban, gondoskod�s�ban

E feladatrendszernek a megval�s�t�s��rt kell az eg�sz hadseregi int�zm�nyredszernek dolgozni, ahol minden �gens – az el�k�pz�, a k�pz� �s posztgradu�lis k�pz�st biztos�t�, a kik�pz�st, a kultur�lis tev�kenys�get, a rekre�ci�t, a regener�ci�t �s a rehabilit�ci�t szolg�l� int�zm�nyek, saj�tos eszk�z �s m�dszertani felt�teleivel vesz r�szt. Ha ez nem az el�z�ekben v�zolt c�lnak al�rendelten m�k�dik, akkor az csak “szakmai mutatv�ny”, de a hadsereg, mint szervezet, semmit sem profit�l bel�le.

A honv�delmi �gazatnak van jelenleg is m�k�d� int�zm�nyrendszere, amelyet sokan “p�nznyel�”-k�nt aposztrof�lnak. Ez is egy v�lem�ny. �gy v�lj�k, hogy vannak olyan int�zm�nyek, amelyeknek a hat�sa nem m�rhet� k�lts�gvet�si �vben, s�t m�g ciklusokban sem. Vannak olyanok, amelyek t�vlati c�lokban gondolkodnak, munk�juk csak hossz� t�von m�rhet�. A kultur�lis, de mondhatjuk nyugodtan az oktat�si int�zm�nyek is ilyenek. Kellene egy kev�ss� hinni a t�vlati c�lokban, mert egyik kurzus sem tekintheti m�k�d�se v�g�t cez�r�nak. A hat�smechanizmus csak a szocializ�ci�ban m�rhet�, �s ki mern� megmondani, hogy a mai hat�sok a k�s�bbiekben hogyan manifeszt�l�dnak. Hinni kellene abban, hogy a mostani sz�nd�kolt �s spont�n hat�sok egy�ttesen valamif�le haszonnal lesznek az �gazat sz�m�ra. Abban sem lenne haszontalan hinn�nk, hogy megfelel� szakemberek (akik most is megvannak) munk�j�val a c�loknak megfelel� tev�kenys�g megval�sul.

Az �gazat tagjait�l jogosan elv�rt k�vetelm�ny, hogy eg�sz-s�ges (eg�sz-s�g itt sz�nd�kos az �r�s, mert az eg�szs�g nem a betegs�g ellentettje, hanem olyan fizikai lelki, eg�szs�g�gyi kond�ci�, amely alkalmass� tesz a feladatok megval�s�t�s�ra!), m�velt, szaktud�ssal rendelkez�, sportos, elk�telezett, a NATO kompatibilit�snak megfelel� egy�n, aki k�pes �s akarja a k�vetelm�nyeket teljes�teni.

Term�szetesen vannak feladatok a civil szf�ra potenci�lis katon�it illet�en is.

Milyen funkci�i lehetnek a kultur�lis int�zm�nyeknek?

• Civil szem�lyek sz�m�ra inform�ci� szolg�ltat�sa annak �rdek�ben, hogy katona legyen
• a katona lelki, fizikai, kultur�lisszolg�ltat�sokkal t�rt�n� ell�t�sa annak �rdek�ben, hogy katona maradjon, megfelel� szervezeti kult�r�ban j�l �rezze mag�t
• a katona felk�sz�t�s�ben val� r�szv�tel annak �rdek�ben, hogy fejl�dj�n a szervezeti k�pz�sen t�l is
• seg�ts�gny�jt�s abban, hogy a katona felk�sz�lhessen a szervezetb�l t�rt�n� kiv�l�sra
• �sszek�t� kapocs szerep annak �rdek�ben, hogy a kiv�l�s ut�n is a test�let tagj�nak �rezze mag�t a nyug�llom�ny� katona
• k�zrem�k�d�s abban, hogy a t�rsadalom megismerhesse a honv�delmi �rt�keket, a hadseregr�l sz�l� inform�ci�kat
• kapcsolat �p�lj�n, �s folyamatosan meglegyen a civil szf�r�val

A c�lok megval�s�t�s�nak al�rendelten m�k�dhet a kultur�lis int�zm�nyrendszer!

C�lszer� a legelej�n azt tiszt�n l�tnunk, hogy a kult�ra, a kultur�lis szolg�ltat�s ny�jt�sa nem lehet a rentabilit�s k�rd�se! Azt t�mogatni kell! Az a vil�gon mindenhol t�mogat�sb�l �l meg.

Ennek figyelembev�tel�vel tiszt�zhatjuk azt, hogy milyen c�lt, vagy c�lokat lehet az �sszc�lon bel�l m�s rendszerekkel egy�ttm�k�d�sben megfogalmazni �gy, hogy megfelel� legyen a szegment�ci� a feladatok k�z�tt. (azokakra a specifikumokra gondolunk ,amelyek elv�gz�s�re csak ez a rendszer k�pes). Melyek lehetnek az int�zm�nyek funkci�i, �s ezek a funkci�k milyen feladatrendszerben foglalhat�k �ssze?

Milyen “int�zm�nyrenszer”-el val�s�that� meg? (hol mi, milyen form�ban m�k�dhet?”), ennek megval�s�t�s�hoz milyen p�nz�gyi felt�telek sz�ks�gesek? (t�mogat�s, bev�tel, ezek ar�nya?”), milyen anyagi-technikai felt�telekkel val�s�that� meg? (mi van, �s mi kell a teljes�t�shez?), milyen szem�lyi felt�telek sz�ks�gesek? (v�gzetts�g, szak, gyakorlat?), k�rnyezeti felt�telek mellett m�k�dtetj�k �ket, milyen szakmai ter�letek milyen form�ban m�k�dhetnek egy�tt a c�lok megval�s�t�s�ban, v�g�l milyen szab�lyz�k sz�ks�gesek?

Bizony�ra ezzel nem z�rhat� a k�rd�sk�r, de am�g ezek a k�rd�sek nem tiszt�z�dnak, addig azon t�n�dni, hogy a k�zponti k�lts�gvet�si t�mogat�s az el�z� b�zis adathoz k�pest 80-50-20%, nem a dolgok logik�j�b�l fakad. Ha ez �gy t�rt�nik, akkor a feladatokat kell cs�kkenteni, mert, ha a feladatok v�ltozatlanul maradnak, akkor az paradoxon.

A f� k�rd�s ezek ut�n a mit – mennyi�rt – hogyan.

A szakmai konzult�ci� sor�n az al�bbi funkci�kra gondoltunk, ami lehet, hogy nem teljes, �m valamif�le kiindul�snak mindenk�ppen felfoghat�. A ter�letek felsorol�sa v�lem�ny�nk szerint a k�vetkez�k�ppen foglalhat� �ssze:

1. K�vetelm�nyeknek t�rt�n� megfelel�sben val� r�szv�tel
2. szervezeti identit�s kialak�t�s�ban r�szv�tel
3. k�pz�s-nevel�si feladatokban val� r�szv�tel
4. bels� �s k�ls� kommunik�ci�ban val� r�szv�tel
5. kult�ra k�zvet�t�s
6. rekre�ci�ban val� r�szv�tel
7. regener�l�sban val� r�szv�tel

1. Civil kapcsolatok �rdek�ben:

1. honv�delmi el�k�sz�t�s
2. a t�rsadalom felk�sz�t�se honv�delmi feladatokra
3. az ifj�s�g honv�delmi nevel�se
4. a honv�delmi �gazat im�zs�nak megteremt�se, fenntart�sa, fejleszt�se,
5. civil kommunik�ci�
6. k�zvetett kapcsolat �llamigazgat�si, gazdas�gi, civil szervezetekkel
7. k�z�leti-k�zszolg�lati szerepv�llal�sban val� k�zrem�k�d�s
8. egyh�zakkal val� kapcsolat�pol�s
9. katonai-rendv�delmi szervezetekkel val� kapcsolatokban val� r�szv�tel
10. sajt�- �s m�dia kapcsolatok
11. politikai szervezetekkel val� (nem-politikai) egy�ttm�k�d�s
12. biztons�gi szolg�latokkal val� egy�ttm�k�d�s

1. Gondoskod�s

1. csal�dseg�t�s
2. nyug�llom�ny�ak �gyeinek rendez�se
3. gyermekfel�gyelet
4. szoci�lis gondoskod�si feladatokban val� r�szv�tel
5. jogseg�lyszolg�lat
6. akt�v �llom�ny bizonyos j�rand�s�gai (szolg�ltat�sok) rendez�se
7. reaktiv�l�sban r�szv�tel
8. reintegr�ci�s feladatok
9. h�tr�nyos helyzetben seg�ts�gny�jt�s
10. katonai identit�s fenntart�sa
11. Kegyeleti feladatok
12. �d�l�s
13. Pihen�s
14. Sz�rakoz�s

1. Piack�pess�g meg�rz�se �rdek�ben:

1. k�pz�s (minden forma)
2. �tkeztet�s
3. rendezv�nyszervez�s
4. objektummal val� gazd�lkod�s
5. szellemi kapacit�s �r�ba bocs�t�sa
6. konferencia szervez�s
7. turizmus szervez�s
8. gy�gyt�rizmus szervez�se
9. vall�si turizmus
10. falusi turizmus
11. m�v�szeti-kultur�lis szolg�ltat�s
12. multim�di�s szolg�ltat�s
13. sport szolg�ltat�s
14. ment�lhigi�n�s szolg�ltat�s
15. ingatlan b�rbead�s
16. eseti szolg�ltat�s
17. EU- atlanti csatlakoz�s
18. HM �s MH bels� szolg�ltat�s �tv�llal�sa t�r�t�ssel
19. P�ly�zatok gondoz�sa
20. Nyug�llom�ny�akkal, civil nyugd�jasokkal val� foglalkoz�s
21. T�vmunka v�gz�shez felt�telek
22. Rendv�delmi szervek szolg�ltat�sainak kiszolg�l�sa

1. K�z�leti-k�zszolg�lati feladatok �rdek�ben:

1. helyi �s region�lis munkarendbe val� bekapcsol�d�s
2. k�z�leti �s politikai �let a jogszab�lyokban megengedett m�don val� r�szv�tel
3. t�rsadalmi szervezetek munk�j�ban azok koordin�l�s�ban val� r�szv�tel
4. katon�k k�z�leti szerepl�s�nek felk�sz�t�s�ben val� �szv�tel
5. �llami �nnepek szervez�s�ben kiszolg�l�s�ban val� r�szv�tel
6. feleslegess� v�lt katonai felszerel�sek �tv�tele, azok expedi�l�s�nak szervez�se
7. EU- Atlanti t�j�koztat�sokban val� r�szv�tel
8. Helyi-region�lis rendezv�nyek szervez�s
9. R�szv�tel a helyi szoci�lis ell�t� rendszerekben (konyha)
10. Kisebbs�gi feladatok ell�t�sa
11. J�tsz�h�z
12. TELE-h�z
13. V�delmi iroda

Azt gondoljuk, hogy az el�z�ekben megfogalmazott feladatok vonatkoznak a szellemi, a t�rgyi, a testi, �s az alkot� kult�ra mindegyik�re. �m nem feledhetj�k, hogy a honv�ds�g alapfunkci�ja mi!

Ha van r� m�d alkotni is, de f�k�nt terjeszteni, b�r ez sem pontosan igaz �gy, mert a hadtudom�nyban keletkezett �rt�kek ugyan �gy a kult�ra r�szei, amelynek a terjeszt�se nemzeti �gy.

Term�szetesnek l�tszik, hogy a tov�bbi feladatok v�gz�se �rdek�ben a d�nt�shoz�knak azt c�lszer� tiszt�zni, hogy a felsorolt feladatok k�z�l melyeket tartj�k fontosnak, megval�s�tand�nak. D�nteni�k sz�ks�ges abban is, hogy a felv�llalt feladatokat milyen form�ban val�s�tj�k meg. Ehhez jelenleg van int�zm�nyrendszer, ami azonban fejleszt�sre szorul vagy szorulhat. K�v�natos a p�nz�gyi kond�ci�k tiszt�z�sa, mert annak f�ggv�ny�ben val�sulhat meg az elgondol�s a k�v�natos szinten. Tiszt�zni kell, hogy az egyes feladatok v�grehajt�s�ban mely int�zm�nyek vehetnek r�szt, �s ehhez igaz�tani a finansz�roz�si rendszert.

L�that� a feladat nem egyszer�, de a d�nt�seket meg kell hozni, mert a folyamatos t�mogat�scs�kkent�s �s az eredeti k�vetelm�nyrendszer fenntart�sa lass� haldokl�sra �t�li a rendszert. A bizonytalans�g pedig elb�tor�tan� azokat a munkat�rsakat is, akik ma m�g teszik, amit tenni�k kell.