zetben, �gy az int�zm�nyekben is kialakulnak az inform�lis

szervez�d�sek, amelyek k�lcs�n�s egym�srahat�sban v�gzik a

szocializ�ci�t, term�szetesen ezek a hat�sok egy�ttesen ad-

j�k szocializ�ci�s szakasz v�g�n azt a "hivat�sos katona

jel�ltet", aki v�laszt, marad-e a szervezet tagja, vagy

megv�lik a honv�ds�gt�l.

A jelens�gek le�r�s�hoz azokat az interj�kat haszn�l-

tam fel, amelyet n�vend�kekkel, tan�rokkal, nevel�tisztek-

kel k�sz�tettem, illetve felhaszn�lom az �ral�togat�sok so-

r�n,valamint a saj�t praxisban szerzett tapasztalatokat.

1. A n�vend�kek k�z�rzete iskol�jukban

Fontos megismerni azt, hogy maga az int�zm�ny milyen

�rzelmeket, k�z�rzetet kelt a szocializ�ci� alanyaiban,

hiszen ezek seg�ts�g�vel lehet igaz�n meg�rteni a sz�nd�-

kolt hat�sok manifeszt�l�d�s�nak okait, avagy e hat�sok el-

marad�s�nak okait. Seg�ts�g�nkre lehet abban, hogy megta-

l�ljuk azokat a m�dszereket is, amelyek seg�ts�g�vel az in-

t�zm�ny �ltal k�zvet�tett ismeretek, �rt�kek interioriz�-

l�dhatnak, �s a n�vend�kek magatart�s�t, viselked�s�t

meggy�z�d�sen alapul�v� form�lhatj�k.

A k�z�rzetre vonatkoz� k�rd�sekre, �s azok mi�rtj�re

az al�bbi t�pusos v�laszokat kaptuk:

a."Nagyon j�l �rzem magam, mert j� kapcsolatom ala-

kult ki t�rsaimmal, a tisztekkel �s tan�rokkal. Szeretek

itt lenni a koll�giumban, mert j�k a felt�telek, az iskol�-

ban m�r kev�sb� mert tanulni kell.A szakmai dolgokat is

szeretem, �gy �rzem, sokat fogok tanulni..." (1.sz�m� in-

terj�alany.)

b."J�l �rzem magam mert kor�bbi k�rnyezetemhez k�pest

itt l�nyegesen jobbak a felt�telek. �gy l�tom, hogyha vala-

ki tanul, akkor k�l�n�sebb gondja nem lehet, az iskola me-

gadja azokat az ismereteket, ami a j�v� p�ly�mhoz kell...".

Sokat tanulok t�rsaimt�l is, igyekszem a viselked�si sza-

b�lyokat betartani, az el�lj�r�kkal korrekt kapcsolatok ki-

alak�t�s�ra t�rekszem.

c. Elvagyok, de kezdetben furcsa �s szokatlan volt

itt minden. �gy l�tom, hogy tanulni nem t�l sokat kell, azt

is ink�bb csak szakmai t�rgyakb�l. A koll�gium j�, az �tke-

z�s �ltal�ban kiel�g�t�, a h�l�szoba tetszik. A kapcsolat a

tan�rokkal, tisztekkel esetleges, ha �k kezdem�nyezik,l�t-

rej�n. Szabadid�ben vagy kimen�re t�vozok, vagy a k�nyvt�r-

ban a h�l�szob�ban "l�ty�g�k".

d. Nem j�l �rzem magam, mert t�l szigor� az iskola, a

fegyelem nagy, �lland�an rendet kell tartani. Zavar a k�te-

lez� napirend a k�telez� szilencium, az �lland� ellen�rz�s.

Legnehezebb a reggeli korai �breszt�, az �r�k�s �lt�zk�d�s,

a szolg�lati viszony. Hi�nyoznak a kor�bban megszokott ba-

r�tok, a csal�d. Itt is kezdenek kialakulni bar�ti kapcso-

lataim, de az otthoniak nagyon hi�nyoznak.

e. Nagyon rosszul �rzem magam,mert nem szeretem a ka-

tonas�got, nem szeretem azt a szakm�t sem amit tanulok. V�-

laszt�som t�ves volt ugyanis nincs �rz�kem a m�szaki dol-

gokhoz sem, �s tasz�t a katonai fegyelem is.

A felsorolt k�z�rzeti t�pusok term�szetesen er�s le-

egyszer�s�t�sek, de er�s �sszef�gg�st l�tszanak mutatni a

p�lyav�laszt�si alfejezetn�l bemutatott mot�vumokkal. El-

mondhat�, hogy szinte valamennyi v�glet megtal�lhat�, �s

ezeknek az �llapotoknak meger�s�t�s�hez �s /vagy old�s�hoz

j�rulhat hozz� csak a szocializ�ci�s mechanizmus.

2. Hierarchikus viszonyok a szervezetekben

A hierarchikus viszonyokra az jellemz� a katonai

szakk�z�piskol�ban, hogy megtal�lhat�k a form�lis �s az in-

form�lis szervez�d�sek is.

A form�lis viszonyokra a szolg�lati �t rendszere a

jellemz�. Az int�zm�ny �l�n egyszem�lyi vezet� �ll, �ltal�-

ban k�t helyettessel. K�t alrendszer m�k�dik; az iskola

mint alrendszer, �s a koll�giumi alrendszer. Az iskola

szervezet�be tartozik a tantest�let, amely a K�zoktat�si

T�rv�ny szellem�ben m�k�dik,ennek tagjai a koll�giumi neve-

l�tisztek is. Az oszt�lyok �l�n oszt�lyf�n�k tisztek �ll-

nak, akik legt�bbsz�r egyben az oszt�ly koll�giumi nevel�-

tisztjei is. Az oszt�ly n�vend�keib�l ker�lnek ki az "

oszt�lyels�"-k,akik k�zvetlen el�lj�r�i n�vend�kt�rsaiknak.

Az oszt�lyf�n�k�k saj�t oszt�lyaiknak szolg�lati el�lj�r�i,

m�s oszt�lyok n�vend�keinek feljebbval�i, �gy valamilyen

m�don valamennyi di�k fel� parancsad�si joggal rendelkez-

nek.Az oktat� tan�rok szolg�lati el�lj�r�ja az oktat�si

oszt�lyvezet�, aki egyben igazgat�helyettes is, a nevel�-

tisztek� pedig a koll�giumvezet�, term�szetesen ez is igaz-

gat�helyettes beoszt�s. Az int�zm�ny valamennyi tisztje �s

tiszthelyettes dolgoz�ja feljebbval�ja a n�vend�ki �llo-

m�nynak. A k�zalkalmazott tan�rok is feljebbval�i a n�ven-

d�keknek. Csak a nem tan�t� polg�ri szem�lyek nem �llnak

szolg�lati viszonyban a di�kokkal.

Mint l�that�, a n�vend�keknek az int�zm�ny teljes

feln�tt �llom�nya - kiv�ve pl. a takar�t�n�, g�p�r�...-,

utas�t�sokat adhat. Term�szetesen azt szab�lyozz�k mikor

lehet �s kell k�zvetlen utas�t�sokat adni, �s mikor kell

szolg�lati el�lj�r�i vonalra terelni a beavatkoz�st. Elm�-

letileg ez a szab�lyozotts�g,az �lland� r�hat�s �s ellen�r-

z�s seg�theti a szocializ�ci� gyorsas�g�t, eredm�nyess�g�t,

de ugyanakkor lehet�s�get adhat a k�l�nb�z� utas�t�sok egy-

m�s elleni kij�tsz�s�ra.

A form�lis szervezetek m�s t�pusair�l,-mint nevel�-

test�let, iskolasz�k, di�k�nkorm�nyzat-, �s azok m�k�d�si

saj�toss�gair�l az els� fejezetben m�r volt sz�, itt ez�rt

most azokt�l eltekint�nk.

Az inform�lis viszonyok sor�n az els� amir�l sz�lni

kell az �vfolyamok k�z�tti hierarchia. Ez valamennyi okta-

t�si int�zm�nyben megtal�lhat�, �s el�g komoly al�-, f�l�-

rendelts�gi viszonyt takar. A magasabb �vfolyamok, miut�n

m�r r�gebben tagjai az iskol�nak, t�bb jogra �s megk�l�n-

b�ztetett b�n�sm�dra tartanak ig�nyt. Ebben az egyszer�

tisztelet mellett megtal�lhat�k durv�bb form�k is, �gymint

parancsolgat�s, a "csicsk�ztat�s", esetenk�nt (a v�lt jog

v�lt s�relme alapj�n) a fizikai b�ntalmaz�s is. Megfigyel-

het� az is, hogy a leg�lesebb hierarchikus szakad�k az els�

�s a m�sodik �vfolyamok k�z�tt h�z�dik. Sok esetben ezek

kij�tsz�s�ra az els� �vfolyamosok a negyedik �vfolyamosok

bar�ts�g�t keresik, �nk�nt v�llalva m�g a "csicsk�ss�got"

is, hogy ezzel v�s�rolj�k meg nyugalmukat a zaklat�sokkal

szemben. Ezen viszonyoknak a fennmarad�s�ban jelent�s sze-

repet tulajdon�tunk a n�vend�kek �ltal adott szolg�latok-

nak, amelyek form�lis lehet�s�get teremtenek a"kisz�r�sok"

rendszer�nek.

Az inform�lis szervez�d�sek tov�bbi form�i k�t nagy

csoportra oszthat�k; nevezetesen bizonyos emberi tulajdon-

s�gokra,illetve a tud�sra �p�l�k.

Az emberi tulajdons�gok k�z�tt az al�bbiak b�rnak

legnagyobb jelent�s�ggel:

- saj�t mag�val szembeni ig�nyess�g

- norm�lis viselked�s

- a t�rsak �s/vagy az �gy mellett ki�ll�s

- az illet� humora

- embers�ges,seg�t� t�rsaival

- ny�lts�g

- �szinte �nkritikuss�g

- fizikai er�, t�r�k�pess�g

- a csoport �rdekeinek k�pviselete

Az emberi tulajdons�gok alapj�n �s a tud�s elismer�-

s�n szervez�d� csoportokra is jellemz�, hogy l�trej�tt�kben

a legl�nyegesebb t�nyez� a fizikai k�zels�g. Els�sorban az

azonos szob�ban lak�k vagy az azonos oszt�lyban tanul�k k�-

z�tt alakulnak ki ezek a viszonyok, k�s�bb azonban ezek a

z�rt t�rsul�sok kiny�lhatnak m�s csoportok fel� is, de a

kapcsolatok alapj�t tov�bbra is a felsoroltak k�pezik.

A tud�s, a tanul�s �s a munk�hoz val� viszony alapj�n

a n�vend�kek igen komoly tartalm� cimk�ket adnak egym�snak,

ezek a cimk�k egyben a vizsg�l�nak jelezhetik az egy�nek

attit�djeit is a k�rd�ses tev�kenys�gekhez, jellemz�kh�z.

"A ped�l":nagyon sokat tanul, magol�s t�pus,�s szere-

ti megmutatni tud�s�t. Legt�bbsz�r nem pejorativ �rtelemben

haszn�lj�k, t�kr�z�dik benne elismer�s is.

"A nyaliz�, ny�las": mindent megcsin�l,amit elv�rnak

t�le a feljebbval�k. �lland�an a vezet�k k�r�l mozog, kere-

si t�rsas�gukat,�s igyekszik megkedveltetni mag�t. Ilyen az

�gynevezett d�rg�l�dz� t�pus. A n�vend�kek ezt a t�pust nem

szeretik, a jelz�t egy�rtelm�en pejorat�v �rtelemben hasz-

n�lj�k.

"A katona":�ltal�ban kem�ny ki�ll�s�, szolg�latban me-

rev, a szab�lyzatokhoz szigor�an ragaszkodik, szinte � maga

az �l� szab�lyzat. T�rsai nem kedvelik, a jelz� er�sen pe-

jorat�v �rtelm�.

"A l�g�s":amikor csak teheti kit�r a munka al�l.N�ha

ezt t�rsai rov�s�ra teszi, de nem ez a jellemz�. A jelz�t

ennek megfelel�en haszn�lj�k, ha a l�g�s csoport �rdeket

s�rt tartalma elit�l�, ha nem akkor tartalma pozit�v, szin-

te az elismer�ssel egyen�rt�k�.

"A doki": mindig mindenr�l v�lem�nye, magyar�zata van,

mindent tud, mindenhez hozz�sz�l. A jelz� tartalma hol

elismer�, hol el�t�l�. Att�l f�gg,hogy a csoport mit profi-

t�l a teljes�tm�nyb�l.

"A szimul�ns":�ltal�ban beteget j�tszva vonja ki mag�t

a csoportmunk�b�l vagy az egy�ni feladat v�gz�se al�l. �l-

tal�ban negat�v �rtelemben haszn�latos jelz�.

"A puh�ny":olyan szem�ly, aki minden feladat v�gz�s�-

n�l a munka neh�zs�g�re, f�raszt� volt�ra panaszkodik. Nem

v�llalja az er�pr�b�kat, helyette s�r�nkozik. �ltal�ban le-

kezel� �rtelm� jelz�, enyhe megvet�st is tartalmaz.

"A bunk�":kifejez�st szinte "k�t�sz�k�nt" haszn�lj�k

egy adott viselked�si megnyilv�nul�sra. A viselked�s min�-

s�t�se mindig a csoport saj�t �rt�krendj�n alapul, �s min-

dig elit�l�, szankcion�l� jelleg�.

A tud�shoz kapcsol�d� attit�d�k megnyilv�nul�sa a

csoport tagjai k�z�tt nagyon pragmatikus. �ltal�ban sz�mon-

k�r�sek el�tt vagy alatt, egy egy nehezebb feladat megold�-

sa sor�n fel�rt�kel�dik a tud�s, de m�skor k�z�mb�ss� v�-

lik, esetleg negat�v meg�t�l�s� lesz.

Mind a form�lis mind az inform�lis strukt�r�k �t�r�-

k�t�dnek. A form�lis strukt�ra elemeinek �t�r�k�t�s�t a

szab�lyzatok biztos�tj�k, az inform�lis elemek pedig a di-

�kkult�ra r�szek�nt mint szok�sok, hagyom�nyok �lnek to-

v�bb. �gy v�lem, hogy egyes sz�ls�s�ges megnyilv�nul�st�l

eltekintve meg kell hagyni azokat- term�szetesen int�zm�-

nyes�teni nem kell-, hiszen jelenlegi �llapotukban a di�k-

l�t szabad mozg�si terep�t a szabad szf�r�t jelenthetik a

n�vend�keknek az egy�bk�nt er�sen szab�lyozott rendszerben.

3. A t�r �s id�strukt�r�k alakul�sa

A t�r �s id�strukt�r�k megl�te �s azok fel�p�tetts�ge

behat�rolj�k az ember viselked�s�t, ugyanis viselked�s�nk

javar�szt ezeknek a lehet�s�gei szerint alakulnak.

A katonai k�z�piskol�kban a k�t�tt szerkezet� tereket

tal�ljuk els�sorban. Ebbe a k�t�tt t�r fogalomba beletar-

toznak mind a t�r anyagi megnyilv�nul�sai, mind a t�rben

mozg� ember viselked�s�t ir�ny�t� rejtett bels� form�k.Ezen

jellemz�k az �ral�togat�sok sor�n, a " rejtett tanterv"

szempontjai seg�ts�g�vel v�ltak l�that�v�.

A t�rnek k�t elem�t k�l�nb�ztethetj�k meg, az iskol�t

mint sz�nteret �s a koll�giumot mint sz�nteret. Az esetek

d�nt� t�bbs�g�ben ezek egy �p�letben vannak elhelyezve,

csak esetleg egy m�sik szintj�n az �p�letnek, de az�rt ta-

l�lunk t�bbet olyat is ahol k�l�nb�z� �p�letben vannak. Az

egy �p�letben val� elhelyez�s azt a vesz�lyt hordhatja ma-

g�ban, hogy a munkahely �s a mag�nszf�ra mint t�r nem k�l�-

n�l el.�gy kialakulhat egy olyan hat�s, amelynek k�vetkez-

t�ben az egy�n k�s�bb sem tud ezek k�z�tt k�l�nbs�get ten-

ni.

Az iskolai tantermek front�lis �ravezet�sre vannak

berendezve, �gy a tan�r az oszt�llyal mint t�mbbel foglal-

kozik, a tan�r k�zponti szerepet t�lt be,k�zponti helyzet-

ben van. Ez az egyoldal� kommunik�ci�nak kedvez, �gy az

�r�n is legnagyobb r�szben a tan�r a k�zl� szerep�ben van.

Ez a " t�mbbel" val� foglalkoz�s nagym�rt�kben kedvez a di-

�kok uniformiz�l�d�s�nak is.

A szaktantermek �s szakkabinetek, m�helyek kedveznek

legink�bb az egy�ni foglalkoz�snak, a tan�r-di�k kapcsola-

tok elm�ly�l�s�nek. Nem v�letlen teh�t, hogy a tanul�k a

szakmai foglalkoz�sokat a k�pz�s sor�n sokkal hat�konyabb-

nak �rzik.

A koll�giumi elhelyez�sn�l a szob�k lak�inak kiv�-

laszt�sa mechanikus,legt�bbsz�r a szimp�tiakapcsolatokat

nem veszik figyelembe, hanem k�vetik a form�lis szervez�d�-

seket. A szob�k t�bbnyire zs�foltak, maga az objektum nem

teszi lehet�v� az intimszf�ra megteremt�s�nek felt�teleit.

A berendez�si t�rgyak uniformiz�ltak, a szekr�nyek rendje

egys�gesen el��rt, minden uniformiz�lt. A szob�k egy�ni

vagy csoport�zl�snek megfelel� dekor�l�sa nem megengedett.

Az egys�ges rendr�l,a rend folyamatos megl�t�r�l az el�lj�-

r�k napi szeml�vel, a szolg�latok napk�zben ellen�rz�sekkel

gy�z�dnek meg, a normas�rt�st azonnal korrig�lj�k, szankci-

on�lj�k. Ezek ut�n nem lehet csod�lkoznunk azon, hogy a n�-

vend�kek nem �rzik maguk�nak saj�t k�rleteiket, ink�bb �gy-

raj�r�k, mint otthonlak�k.

Mint l�that�, az iskolai �s a koll�giumi rend is er�-

sen k�t�tt, a n�vend�kek �lete �lland�an nyilv�noss�g el�tt

zajlik. A t�rstrukt�r�k ilyen m�rv� szab�lyozotts�ga az

uniformiz�lts�g �rz�s�t er�siti. Ez tal�n n�mi magyar�zat�t

adja a n�vend�kek k�z�pszer�s�gre val� t�rekv�s�nek. A ne-

gat�v elt�r�st az �tlagt�l a szervezet a pozit�v elt�r�st a

csoport szankcion�lja,ez�rt az egy�n strat�gi�ja a k�z�phez

val� igazod�s lehet.

Az int�zm�nyekben az id�strukt�ra tal�n a legk�t�t-

tebb. �breszt�t�l a takarod�ig majd minden perc szab�lyo-

zott. Ez a szab�lyozotts�g szinte megegyezik a feln�tt if-

j�korban lev� sorkaton�k napirendj�vel. Pontos id�beoszt�s-

r�l gondoskodik a napirend,amelynek betart�s�t �s betarta-

t�s�t a szolg�latok hivatottak biztos�tani. Az �breszt�

reggel 06.00 �rakor van,a takarod� 22.00 �rakor. A k�zte

lev� id�ben reggeli torna, tiszt�lkod�s, reggeli, tan�r�k

�ltal�ban napi 6-8, eb�d, szilencium, vacsora, majd n�mi

szabadid� 21.30-t�l"takarod�ra felk�sz�l�s".Term�szetesen

mindez a szolg�latok vez�nylet�vel �s k�tel�kben t�rt�nik.

L�tsz�lag mindenre biztos�tott az id�, csak az �nk�ntess�g

hi�nyzik m�g�le. Az ilyen m�rv� leterhelts�g �s az id� sza-

b�lyozotts�ga egy-egy alkalommal is f�raszt�, h�t m�g eg�sz

tan�vben. Azt hiszem, hogy a Watzlawick �ltal megfogalma-

zott "ugyanabb�l t�bbet" eset�vel �llunk szemben, nevezete-

sen a szab�lyoz�s totalit�s�val.

Ezek ellen�re sem mondhatjuk azt, hogy a napirendi

szab�lyozotts�gnak csak negat�v hat�sai vannak. Ezt a n�-

vend�kek a k�vetkez�k�ppen l�tj�k, �s fogalmazz�k meg a ve-

l�k k�sz�tett interj�kban:

- az�rt j� a napirend,mert sok embert egys�gesen k�-

pes mozgatni, strukt�r�lja a tev�kenys�geket,

- kifejleszti az id��rz�ket, �s t�pl�lkoz�si rendsze-

ress�gre szoktat,

- a k�telez� tanul�s r�v�n biztos�tja a m�snapi �r�k-

ra t�rt�n� felk�sz�l�st,

- rossz,mert nem lehet ilyen m�rv� megk�t�tts�g mel-

lett saj�t elk�pzel�s szerint megszervezni az �letet,

- nagyon kev�s egy�ni id�t biztos�t,a kimen� lehet�-

s�ge is rendk�v�l kev�s,

Term�szetesen az egy�ni v�lem�nyekben m�s �sszef�gg�-

sek is felfedezhet�k.

A k�t�tt id�strukt�ra ugyan seg�t a rendszeres �let-

vitel kialak�t�s�ban, de annak t�lzott m�rt�ke leszoktathat

az id� �rt�k�nek megbecs�l�s�r�l, az egy�ni �letvitel meg-

szervez�s�nek ismeret�r�l, k�s�bb esetleg az ig�ny�r�l is.

Igaznak t�nhet az a katonai mond�s,amely a honv�ds�gn�l az

id�t�nyez� �rt�kel�s�t mutatja, nevezetesen:" siet�nk, hogy

v�rhassunk, �s v�runk, hogy siethess�nk".

A m�sik probl�ma az lehet, hogy nincs m�d az ellazu-

l�sra, hiszen ez a k�t�tt forma a vez�nyl�s �s ellen�rz�s

seg�ts�g�vel �lland� k�szenl�ti helyzetben tartja az

egy�nt. Az �lland� k�szenl�t elveszi a tervez�s �s k�sz�l�-

d�s �r�m�t, el�bb vagy ut�bb f�sultt�, k�z�mb�ss� tesz.

Harmadr�szt az �lland� terhel�s a fizikai-szellemi

f�radts�g �llapot�ba juttat, amely nem kedvez az ismeretek

befogad�s�nak sem. �gy �rthet�v� v�lik a szilencium k�tele-

z� volta ellen�re a gyakorta jelentkez� felk�sz�letlens�g

is.

V�g�l a t�l merev id�strukt�ra nem veszi figyelembe

az egy�ni k�pess�geket, �gy egyeseknek t�l sok a rendelke-

z�sre �ll� id�, m�soknak kev�s. Egyesek a f�l�sleges id�t

"ell�ty�gik", mert �rtelmes tev�kenys�gre ez az id� kev�s,

m�sok pedig nem tudnak teljes�teni, �r�kk� id�zavarban

szenvednek.

Teh�t azt l�thatjuk, hogy mind a t�r mind az id�st-

rukt�ra �s azok alkalmaz�sa kedvez� a k�z�pszer fel� val�

elmozdul�snak, az uniformiz�l�d�snak. Ellent mond mindannak

amit ebben az �letkorban az individualiz�ci� folyamat�nak

tartunk. �gy a t�r �s id�strukt�ra funkcion�lis m�k�d�se

er�s diszfunkci�kkal terhelt, tal�n a disszfunkcion�lis ha-

t�sa az er�sebb a szocializ�ci� szempontj�b�l.

4. Csoportszimb�lumok

A szimb�lumok olyan objektiv�l�dott k�z�ss�gi �rz�-

sek, �rt�kek �s attit�d�k, amelyek a csoporthoz tartoz�s

fontos kell�kei. A szimb�lumok �ltal �s seg�ts�g�vel feje-

z�dik ki a k�z�ss�ghez tartoz�sunk,mivel annak legl�tv�nyo-

sabb jeleit hordozza. A szimb�lumok teremtik meg annak a

lehet�s�g�t,hogy kijel�lj�k hat�rait az elfogadottaknak �s

a k�v�l�ll�knak vagyis befogadjunk vagy kirekessz�nk. Ezek

a szimb�lik�k nagyon er�s �rzelmi t�lt�ssel b�rnak.

A k�z�piskol�k eset�ben egyik ilyen szimb�lum lehet

az iskola n�vad�ja. A Magyar Honv�ds�g keret�n bel�l m�k�d�

gimn�ziumoknak van, a szakk�z�piskol�knak nincs ilyen. A

megl�v� n�vad�k a magyar t�rt�nelem katonaalakjai, akik

nagyon t�voli �rt�kek0t jelentenek a n�vend�keknek. A szak-

k�z�piskol�kban ez a lehet�s�g is hi�nyzik, b�r iskolap�l-

dak�pet az�rt v�laszthatnak, de itt is igaz az el�z�. �gy

az iskol�hoz tartoz�s �rzelmi alapjai esetlegesek.

A Magyar Honv�ds�g jelk�pei,mivel a n�vend�kek sz�m�-

ra nem t�lt�dnek tartalommal �s �rzelmekkel, csak a n�ven-

d�kek kis h�nyad�n�l jelenthetnek �rzelmi azonosul�st.

A formaruha, amit a szervezetszer� foglalkoz�sokon

viselni�k kell, (ez �ltal�ban naponta vacsor�ig), ugyan

megk�l�nb�zteti a n�vend�keket m�s t�rsadalmi csoportokt�l,

de ez a k�l�nb�z�s�g sok esetben negat�v tartalmat jelent.

Ez a formaruha nem sz�p, k�nyelmetlen �s nem is divatos. Az

uniformiz�lts�g �rz�s�t er�s�ti, jelen�ti meg ez is. A n�-

vend�kek ezen uniformiz�lts�g elleni tiltakoz�sul saj�tos

tecnik�kkal, (egy�ni megh�kkent� frizura, klipszek a f�l-

ben, a formaruha szab�lytalan viselete),v�dekeznek, ami ar-

ra enged k�vetkeztetni, hogy a pubert�s-posztpubert�s id�-

szakban jelentkez� m�sodik dackorszak nem nyomhat� el; az

egy�n v�llalva el�lj�r�i nemtetsz�s�t is k�s�rletet tesz

identit�s�nak megteremt�s�re, induvidum�nak megv�d�s�re. A

formaruha hat�stalans�g�t mutatja az is hogy nem vigy�znak

r�, hamar elny�vik.

Az �vfolyam-jelz�seknek igazi jelent�s�ge ebben az

�sszef�gg�sben nincs. Ezt a n�vend�kek a kab�t ujj�n hord-

j�k. Ezekben a viszonylag kis l�tsz�m� iskol�kban szinte

mindenki ismeri egym�st, �gy az egym�shoz val� viszony nem

els�sorban a jelz�seken hanem,az ismerts�gen alapul.

Az igazi szimb�lumok,amelyeket maguk�nak vallanak,el-

s�sorban az �letkori saj�toss�guk, koroszt�lyuk a polg�ri

�letben elfogadott szimb�lumai.

�gy v�lj�k, hogy a honv�ds�g �ltal fontos szimb�lumok

j� esetben is csak k�z�mb�sek a n�vend�kek sz�m�ra, v�lasz-

tott szimb�lumaikkal nem a hadsereghez hanem els�sorban a

kort�rscsoportokhoz jelzik hovatartoz�sukat.Teh�t nem a

hadseregbe val� beolvad�st, hanem az att�l elk�l�n�l�st

hangs�lyozz�k vel�k.

5. Csoportfolyamatok

A nevel�tisztekkel lefolytatott interj�k sor�n, il-

letve a n�vend�kek interj�iban v�laszt kerestem a csoport-

folyamatok lezajl�s�nak mik�ntj�re is.

A katonai k�z�piskolai csoportok dinamik�ja hasonl�

saj�toss�gokat mutat,mint amilyenek m�s csoportok eset�ben

megfigyelhet�k, azonban lezajl�suk intenzit�sa m�gis saj�-

tos.

A tal�lkoz�sn�l valamennyi csoporttag el�sz�r ker�l

kapcsolatba t�rsaival,valamennyien m�s �s m�s �rt�krenddel,

szok�sokkal �s magatart�si-viselked�si m�dokkal rendelkez-

nek.

A csoportk�pz�d�s egy id�ben zajlik a m�s csoportok-

kal val� interakci�kkal, teh�t azonos id�ben t�rt�nik a

bels� csoportk�pz�d�s �s a rendszerbe val� beilleszked�s.

A bels� csoportk�pz�d�s gyors �s esem�nyd�s, ezt el�-

seg�ti a form�lis keret, a katonai szervezet er�s reszocia-

liz�l� mechanizmusa. �lland� ellen�rz�s mellett t�bb� ke-

v�sb� j�l k�r�lhat�rolt szerepeket kell elsaj�t�tani, vi-

szonylag egy�rtelm� szereptartalmakkal, szerepelv�r�sokkal

kell azonosulni. A csoporttagok a k�z�s c�lt, vagy c�lokat

az iskolai szervezett�l k�szen kapj�k.

A "mi tudat" kialakul�s�hoz nagyban hozz�j�rul az �l-

land� egy�ttl�t a csoporton bel�l, �s a m�s csoportok je-

lenl�te, amely vonatkoztat�si csoport, �s az esetek t�bb-

s�g�ben "ellens�ges csoport" k�p�ben jelennek meg. Ez a

kett� egy�ttesen adja a csoportk�pz�d�s legjelent�sebb ka-

taliz�torait.

Ebben az id�szakban viszonylag gyakoriak a csoporton

bel�li konfliktusok. Ezek felold�sa legink�bb a csoportta-

gok kor�bbi tapasztalataira konfliktuskezel�si technik�j�ra

�p�lve old�dnak meg. Gyakoriak a fizikai attrocit�sok is

azonban ezek nem komolyak, ink�bb egym�s pr�b�lgat�s�nak, a

csoporton bel�li st�tusok megszerz�s�nek k�s�rletei.

Hamar kialakulnak a presztizsstrukt�r�k, amelyeknek

alapja az els� id�szakban valamilyen fizikai k�pess�g, t�-

r�k�pess�g, valamint a nyers er�. Ez a presztizsstrukt�ra a

csoporton bel�l szinte v�gig megmarad,k�s�bb azonban kie-

g�sz�l a jellemtulajdons�gokra, a tud�sra �p�l� strukt�r�k-

kal. Az ut�bbiak azonban csak egy-egy ezen k�pess�get

ig�nyl� szitu�ci�ban er�s�dnek fel.

A presztizsstrukt�r�val egy�tt alakul ki a hatalmi

struktura amely j�r�szt a presztizsstrukt�r�ra �p�l.

Az antip�tia-szimp�tia kapcsolatok k�s�bb j�nnek l�t-

re, els�sorban a t�rbeli k�zels�gen alapulnak. A legnagyobb

v�ltoz�s ebben a strukt�r�ban figyelhet� meg, val�sz�n�leg

ennek oka az, hogy a szem�lyis�g bels� �rt�keinek megisme-

r�se hosszabb folyamat illetve maga a szem�lyis�g is v�l-

tozik, �s ez a v�ltoz�s t�kr�z�dik az �rzelmi strukt�ra

dinamizmus�ban.

A kommunik�ci�s strukt�ra az �rzelmi strukt�ra ment�n

szervez�dik, az els� id�szakban kiz�r�lag csak saj�t cso-

porton bel�l zajlik, ha eltekint�nk a form�lis szervezeti

kommunik�ci�t�l. Ennek oka val�sz�n�leg a m�s csoportok el-

lens�ges csoportk�nt val� azonos�t�s�ban kereshet�.

A csoport be�p�l�se a szervezetbe lassan,folyamatosan

t�rt�nik, (�s am�g a bels� csoportk�pz�d�s szinte robba-

n�sszer�), el�g hossz� id�re tol�dik ki. Feltehet�en az el-

len�rz�- v�d� mechanizmus az oka, amely hossz� id�n keresz-

t�l szinte izol�lja az els� �vfolyam n�vend�keit m�s cso-

portokt�l.

A csoporton bel�li szerepek is kialakulnak, j�l meg-

figyelhet�k a konstruktiv �s a destruktiv szerepeket bet�l-

t� szem�lyis�gek. Tapasztalataim szerint nincs igaz�n ki-

t�ntetett szerep a k�z�piskolai csoportokon bel�l,, megta-

l�lhat�k a kezdem�nyez�, v�lem�nynyilv�n�t�, k�rdez�, in-

formativ, a szab�lyalkot�, az �ltal�nos�t�, az engedelmes-

ked� t�pusok; de ugyan�gy tal�lkozhatunk az akad�koskod�, a

vet�lked�, a mindentud�, �s a h�rharang t�pus�akkal is.

Ezek a szerepek els�sorban a csoportok bels� �let�t dinami-

z�lj�k,mert a szab�lyzatok bizonyos szerepeket nem engednek

nyilv�nosan m�k�dni. V�lem�nyem szerint pedig ezek tudatos

felhaszn�l�sa seg�thetn� legjobban a sz�nd�kolt szocializ�-

ci� hat�sainak manifeszt�l�d�s�t, a homogeniz�l�d�s cs�k-

kent�s�t, amennyiben a szervezetnek ezek c�ljai k�z� tar-

toznak.

A csoportokon bel�li �s a csoportok k�zti konfliktu-

sok gyorsan megold�dnak. A legnagyobb konfliktust a n�ven-

d�keknek a szerepelv�r�sok k�zti konfliktusok jelentik.

Egyszerre kell eleget tenni a katonai k�z�piskolai l�tb�l

fakad� szerepeinek, a di�kl�t szerepelv�r�sainak �s az

�letkori szerepeknek. Ezek felold�sa r�sz�kr�l t�bbf�le

strat�gi�t k�vet, el�fordul a szerepb�l val� kil�p�s- le-

morzsol�d�s-; a szerepek k�zti rangsorol�s - fegyelmezett,

de nem tanul-; a szerept�vol�t�s - be�ll�s valamif�le k�-

z�pszintre; k�z�ny�ss�g, k�z�mb�s viselked�s. Ezen k�v�l

lehets�ges �s alkalmazott technika a beh�dol�s, a tot�lis

al�vetetts�g elfogad�sa vagy az agressz�v viselked�s is.

�gy gondolom teh�t, hogy amennyire seg�ti a csoport

kialakul�s�t az �lland� ellen�rz�s �s a folyamatos szerep-

teljes�t�s elv�r�sa, ugyanannyira seg�ti a szerepkonfliktu-

sok feler�s�d�s�t �s a szerept�vol�t�s kifejl�d�s�t is.

6. N�vend�kt�pusok mint a szocializ�ci� alanyai �s ered-

m�nyei

Az eddig le�rtak �rz�keltethetik, hogy a szocializ�-

ci� mechanizmusa eredm�nyek�nt, amely maga is spont�n m�don

az uniformiz�l�d�s fel� hat, m�gsem alakulnak ki azonos pa-

ram�terekkel rendelkez� egyedek. Az egy�ni jellemz�k ugyan

bizonyos elemek eset�ben elmozdulnak a k�z�pszint fel�, de

m�gis sokat �riznek meg az egy�n kor�bbi tulajdons�gaib�l.

Teh�t nem minden esetben k�vetkezik be az uniformiz�l�d�s,

sokszor alakulhat ki szab�lyk�vet� magatart�s is. E sz�les

intervallumban azonban kell� elvonatkoztat�s ut�n m�gis

megk�s�relhet�nk egy tipiz�l�st. A n�vend�kek t�pusai a k�-

vetkez�k:

a. �lmodoz� t�pus: katona akar lenni, de a szab�lyok

betart�sa nehezen megy. Ez nem akarati t�nyez�k�n m�lik,

hanem ink�bb bels� karakter k�vetkezm�nye. Sorozatos norma-

s�rt�s�k nem sz�nd�kos. T�rsaik r�luk mondj�k, hogy " elva-

r�zsoltak"

b. Realist�k: korav�n m�don teljes�tik a katonai

szerepelv�r�sokat. C�ltudatosan k�sz�lnek a katonai p�ly�-

ra, akarattal, t�rekv� magatart�ssal akarnak eredm�nyt

el�rni. Megfigyelhet� k�t alt�pusuk, az els�be tartoznak,a-

kik m�sokat letiporva,kihaszn�lva akarnak eredm�nyt el�rni,

a m�sikba tartoz�k mindezt m�sokat tisztelve �s elfogadva

k�v�nj�k megval�s�tani.

c. Az arany k�z�putat v�laszt�k: �k az els� �vben

sodr�d�k, a m�sodik �vre letisztulnak c�ljaik, a tananyag-

ban �s tev�kenys�gekben szelekt�lnak. Rendszerint az �lta-

luk v�lasztottakal foglalkoznak, a t�bbit csak a sz�ks�ges

�s el�gs�ges szintig teljes�tik.

d. Sodr�d�k: Rendszerint nincs sem elhat�rozott c�l-

juk, sem elk�pzel�s�k sem �nmagukr�l sem a p�ly�r�l. Az

esem�nyek viszik �ket magukkal sem nem lelkesek sem nem me-

gel�gedettek, a megel�gedetts�g�ket maximum a m�sokkal val�

egy�ttes �lm�ny adja.

e. Ellenszeg�l�k jellemz�je, hogy semmit nem akar-

nak elfogadni, amit a szervezet k�pvisel, mert ez a "kato-

nas�g", nagyon sok a k�t�tts�g. Er�sen negat�v el��t�lettel

vannak a katonai szervezet ir�nt. Itt is megfigyelhet� k�t

alcsoport,. Az els� a l�zad�, aki csak �nmag�nak tartja meg

az el��t�let�t,ez jellemz� a kognit�v az affekt�v �s a cse-

lekv�si szf�r�j�ra, de viselked�s�vel nem k�v�n m�sokat be-

foly�solni. A m�sodik a destruktiv szem�ly, aki csoporton

bel�l �lland�an hangs�lyozza n�zeteit, igyekszik t�rsakat,

k�vet�ket toborozni,s�t igyekszik a csoport �rt�khierarchi-

�j�t is saj�t,negat�v el��t�leteinek al�rendelni.

Ez a t�pusoss�g tapasztalhat�,b�r a vizsg�lat sor�n

nem kerest�k, hogy ezek a t�pusok milyen szoci�lis jellem-

z�kkel b�r�k eset�ben jelentkeznek, milyen t�rsadalmi jel-

lemz�kkel mutatnak asszoci�ci�t, pedig ezek ismerete sokat

seg�thetne a sz�nd�kolt hat�sok manifesztt� v�l�s�ban.

7. Torzul�sok, patol�gi�k

A szocializ�ci� sor�n jelentkezhetnek (�s jelentkez-

nek is) olyan t�nyez�k, amelyeket a szervezet nagyobb oda-

figyel�ssel kiz�rhatna. Ezek a t�nyez�k ugyanis er�sen

cs�kkentik a szocializ�ci� hat�konys�g�t. A k�vetkez�kben

ismertetett patol�gi�k saj�t tapasztalataimb�l sz�rmaznak,

illetve az interj�k sor�n fogalmaz�dtak meg.

a. A szervezet �s az egy�n elv�r�sai a k�z�piskol�-

val szemben sok mindenben elt�rnek. A szervezet az �retts�-

gizett �s katonai jellemz�k meghat�rozott k�r�vel b�r�

egy�neket v�r, �s ennek rendeli al� az alkalmazott m�dsze-

reket, m�g az egy�n �retts�gizni szeretne, m�g ha ez kato-

nai k�z�piskol�ban t�rt�nik is. E kett�ss�g ellentmond�s�-

b�l fakad, hogy az egy�n c�ljai,v�gyai nem kapnak megval�-

sul�si lehet�s�get.

b. Er�s ellentmond�s �szlelhet� a szervezet k�t c�l-

ja k�z�tt is, �gymint a kik�nyszer�tett konform viselked�s

�s a tanul�shoz sz�ks�ges a di�kl�thez kapcsol�d� nyitott-

s�g,kritikai attit�d k�z�tt.

c. Az egy�n egy olyan �letkorban ker�l a szervezeti

hierarchi�ba, amikor legfontosabb vonatkoztat�si csoportjai

a csal�d �s a bar�ti csoport , ez a kapcsolatrendszer a to-

v�bbiakban a ritka hazautaz�sok miatt lazul, felbomlik.

Helyette nem alakulnak ki vagy csak nagyon lassan megfelel�

vonatkoztat�si csoportok.

d. Akkor ker�l az egy�n a tot�lis szab�lyozotts�g

�llapot�ba, amikor a leger�sebb az identit�s ki�p�t�s�nek

k�nyszere. Megsz�nik az intimszf�ra, az �letkori saj�toss�-

gokkal ellent�tes, vagy sokban nem egyez� �rt�keket, norm�-

kat, magatart�si szab�lyokat k�nyszer�tenek r�. Feln�tt vi-

selked�st v�rnak, de teljes eg�sz�ben gyermekk�nt kezelik.

Legt�bbsz�r m�g saj�t �let�t, tev�kenys�g�t illet� k�rd�-

sekbe sincs belesz�l�sa.

e. A v�rhat� p�ly�r�l kialak�tott sz�m�ra ismer�s

"valamilyen" k�p szembeker�l a val�s�ggal, ez sok esetben

elbizonytalan�tja, elkedvetlen�ti, esetleg k�z�mb�ss� te-

szi. Kil�pni nehezen tud, hiszen a szerz�d�st sz�lei k�t�t-

t�k �s csak �k bonthatj�k fel. Ez term�szetesen k�lts�g-

visszat�r�t�si k�telezetts�ggel j�r, ami figyelembe v�ve a

sz�l�k anyagi helyzet�t nem j�rhat�, vagy csak nehezen j�r-

hat� �t.

f. V�gig�li tapasztalja a kiszolg�ltatotts�g �rz�-

s�t, amely ezekben az int�zm�nyekben teljes, �s a szem�lyi-

s�g valamennyi szf�r�j�ra kiterjed.

g. A szem�lyis�g megs�rt�sek�nt �lheti �t azt a

szocializ�ci�s sz�nd�kot, amely a katonai p�lya ir�nti "el-

h�vatotts�got" c�lozza. Ennek tartalma azt jelenti, hogy a

szervezet nem el�gszik meg a feladatok �s szab�lyok telje-

s�t�s�vel, hanem azt k�v�nja el�rni, amit Watzlawick �gy

fogalmaz meg,"... azt akarom, hogy te akard..." hogy katona

l�gy.

Ezek a patol�gi�k, amennyiben a szervezet nem seg�t

felold�sukban azt eredm�nyezhetik, hogy egyr�szt kialak�t-

hatj�k a g�rcs�sen akar�k t�pus�t, vagy az egy�nt elt�vo-

l�tj�k a p�ly�r�l,m�sr�szt el�seg�tik a belet�r�d�,k�z�mb�s

egy�nis�g kialakul�s�t, ami nem azonos a szervezet �ltal

prefer�lt,felt�tlen engedelmess�get megval�s�t� t�pussal.

III. FEJEZET

BEFEJEZ�S, K�VETKEZTET�SEK

1. A katonai k�z�piskol�k n�vend�ki �llom�nya szoci-

�lis jellemz�k alapj�n a t�rsadalom als�bb r�gi�ib�l ke-

r�lnek ki, els�sorban a fizikai munk�t v�gz�k gyermekei k�-

z�l.

2. P�lyav�laszt�suk mot�v�ci�iban nagy val�sz�n�s�g-

gel legjelent�sebb szerepet a p�ly�n megszerezhet� anyagi

javak, illetve a csal�dok jelenlegi rossz anyagi mutat�i

miatti k�nyszer j�tszik.

3. A k�z�piskolai felv�teli sor�n t�rekedni kell a

hadseregi k�vetelm�nyek szerint v�laszt�si szempontok �r-

v�nyes�t�s�re, ellenkez� esetben az oktat�s sz�nvonala je-

lent�sen romolik.

4. A szocializ�ci�s mechanizmus er�s form�lis ele-

mekkel terhelt, c�ljai �s a c�lokat megval�s�t� m�dszerek

er�sen uniformiz�ltak, �s ezek az uniformiz�lt szem�lyis�g

kialakul�s�nak ir�ny�ba hatnak.

5. Az elsaj�t�tand� ismeretek, k�pess�gek, j�rtass�-

gok �s k�szs�gek k�re megfelel a katonai p�lya felt�tel-

rendszer�nek, �s megfelel a k�zoktat�si k�vetelm�nyeknek

is. A k�vetelm�nyek teljes�t�s�ben a k�zismereti tartalma-

kat illet�en ink�bb a k�z�pszer�s�gre t�rekv�s jellemzi a

n�vend�kek strat�gi�it, a katonai tulajdons�gok eset�ben a

konform, sok esetben a k�z�ny�s viselked�si modell alakul

ki.

6. Az oktat� nevel� �llom�ny megl�te, felk�sz�lts�ge

el�gs�ges felt�tel a szervezeti c�lok teljes�l�s�hez, azon-

ban ezeknek a felt�teleknek a hat�s�t cs�kkentik azok a

probl�m�k, amelyek a nevel�k �letkori saj�toss�gaikb�l fa-

kadnak, illetve a pedag�giai tapasztalatok inkonzisztenci�i

is sok esetben eredm�nyeznek hat�stalans�got. Ehhez t�rsul

a nevel�tisztek nagyfok� fluktu�ci�ja is.

7. Hozz�j�rul a szocializ�ci� hat�konys�g�nak gy�n-

g�l�s�hez a nagyfok� id�leterhelts�g, amely nem fel meg a

n�vend�kek �letkori saj�toss�gainak, tov�bb� szint�n nega-

t�v hat�ssal lehet a tot�lis szab�lyozotts�g �s ellen�rz�s

is, mert nem ad teret az egy�ni c�lok �s elk�pzel�sek meg-

val�s�t�s�hoz, kivitelez�s�hez.

8. Az int�zm�nyek �ltal prefer�lt szimb�lumok sok

esetben k�z�mb�sek a n�vend�kek sz�m�ra, - n�vad�k, p�lda-

k�pek, formaruha - sok esetben tasz�t�ak. Az egy�ni tilta-

koz�s k�l�nf�le m�djainak szankcion�l�sa nem k�zel�t ezen

objekt�v�ci�khoz, hanem ink�bb tasz�t.

9. A n�vend�ki �rdekek artikul�l�s�nak nincsenek

igaz�n m�k�d� f�rumai, a jelenleg megl�v�k ink�bb form�lis

jegyekkel rendelkeznek, felvet�seik nincsenek sz�mottev�

hat�ssal a n�vend�kok viszonyira.

10. A szocializ�ci� legfontosabb �gensei az iskol�k-

ban a t�rsak, az oszt�lycsoportok, amelyek k�pesek megte-

remteni azt a bels� vil�got, ahov� a feln�ttek nem k�pesek

behatolni. A k�ls� vil�g fel� nyit�suk t�bb� kev�sb� for-

m�lis, ami a k�z�pszer�s�gben, az "uniformiz�lt magatart�s-

ban" �s a k�z�ny�ss�gben nyer megnyilv�nul�st. Term�szete-

sen ebben az egyes egy�nek m�s magatart�st megval�s�that-

nak, esetenk�nt a fal egyes tan�rok, tisztek el�tt megny�l-

hat, de a befel� z�rts�g m�s esetekben fennmarad.

�sszefoglalva �gy v�lj�k, hogy az el�z�ekben felso-

roltak,illetve a dolgozatban le�rtak egy�ttesen eredm�nye-

zik azt az �llapotot, amelyet a dolgozat elej�n jelezt�nk.

Ahhoz,hogy a szocializ�ci� sor�n sz�nd�kolt hat�sok nagyobb

m�rt�kben manifeszt�l�djanak, m�sok mellett- melyeknek

vizsg�lat�ra ez a dolgozat nem terjedt ki- ezeken a jelen-

s�geken sz�ks�ges v�ltoztatni.

Mint a bevezet�ben is le�rtuk, a dolgozatban arra

tudtunk v�llalkozni, hogy az egyes jelens�gek nagys�g�t, a

jelens�gek �sszef�gg�seit bemutassuk, de egy m�lyebb elem-

z�s elv�gz�s�hez a dolgozat keretei sz�knek bizonyulnak.

Sz�ks�ges sz�lni arr�l is, hogy felt�telezhet�en

ezek a jelens�gek valamennyi k�z�piskol�ban megtal�lhat�k,

b�r az egyes t�nyez�k s�lya �s azok kombin�ci�ja v�ltoz-

hat. Erre az�rt hivatkozunk, mert az iskol�k eset�ben ugyan

megegyezik a befogad� rendszer, az ir�ny�t�s mechanizmusa,

a nevel�tisztek felk�sz�lts�ge, a n�vend�ki �llom�ny �ssze-

t�tele is, de a f�ldrajzi k�rnyezet, a szocializ�ci�s r�ha-

t�sok egyedi kivitelez�se m�gis elt�r.

V�gezet�l szeretn�nk biztos�tani azon koll�g�kat,

akik a ter�leten dolgoznak, hogy az �ltalunk le�rtak nem

elkeseredett, nem el�t�l� v�lem�nyt tartalmaznak. Mint a

hipot�zisben is jelezt�k, �s m�r t�bb f�rumon besz�lt�nk

r�la, az ind�tott a vizsg�latra, hogy megtudjuk, n�vend�ke-

ink mi�rt nem olyanok,mint amilyennek mi szeretn�nk �ket

l�tni, holott az iskol�k norm�lisan m�k�dnek. Erre vett�k

ig�nybe a szociol�gia vizsg�lati m�dszertan�t, �s kerest�k

azokat a t�nyez�ket, amelyek az elt�r�st okozhatj�k. A dol-

gozatban ezt foglaltuk �ssze.

MELL�KLETEK

1.sz�m� mell�klet

�RT�KV�LASZT�SOK

Milyen fontoss�got tulajdon�tasz a j�v� hivat�sos

katon�j�n�l az al�bbi tulajdons�goknak? (K�rlek olvasd el

figyelmesen a v�laszokat �s az ut�n egy 7 fokozat� sk�l�n

oszt�lyozd a tulajdons�gokat! 1= nagyon k�ros, 2= k�ros, 3=

kedvez�tlen, 4= k�z�mb�s, 5= kedvez�, 6= fontos, 7= n�lk�-

l�zhetetlen)

l. Az �llam alkotm�nyos alapel-

veinek elfogad�sa l--2--3--4--5--6--7

2. A magyar n�p t�rt�nelm�nek

ismerete l--2--3--4--5--6--7

3. A nemzet�rt �rzett felel�s-

s�ggel p�rosul� hazaszeretet l--2--3--4--5--6--7

4. A K�lpoltikai k�rd�sekben

val� t�j�kozotts�g l--2--3--4--5--6--7

5. A belpolitikai k�rd�sekben

val� t�j�kozotts�g 1--2--3--4--5--6--7

6. Ideol�giai k�z�mb�ss�g 1--2--3--4--5--6--7

7. Vall�soss�g 1--2--3--4--5--6--7

8. Szervez�-ir�ny�t� k�pess�g 1--2--3--4--5--6--7

9. Kezdem�nyez�, helyzetfel-

ismer� �s megalapozott

d�nt�si k�pess�g 1--2--3--4--5--6--7

10. Pedag�giai ismeretek 1--2--3--4--5--6--7

11. Fizikai alkalmass�g 1--2--3--4--5--6--7

12. Pszichikai alkalmass�g 1--2--3--4--5--6--7

13. Eg�szs�g�gyi alkalmass�g 1--2--3--4--5--6--7

14. Seg�t�k�szs�g 1--2--3--4--5--6--7

15. J�indulat 1--2--3--4--5--6--7

16. Korrekt tapintatos

magatart�s 1--2--3--4--5--6--7

17. Szer�nys�g 1--2--3--4--5--6--7

18. K�zvetlens�g 1--2--3--4--5--6--7

19. Megnyer� j� fell�p�s 1--2--3--4--5--6--7

20. Fegyelmezetts�g 1--2--3--4--5--6--7

21. Felt�tlen engedelmess�g 1--2--3--4--5--6--7

22. Magas �ltal�nos m�velts�g 1--2--3--4--5--6--7

intelligencia 1--2--3--4--5--6--7

23. Kult�r�lt besz�dk�szs�g 1--2--3--4--5--6--7

24. �r�sbeli kifejez�k�szs�g 1--2--3--4--5--6--7

25. Bajt�rsiass�g 1--2--3--4--5--6--7

26. Pszichikai t�r�k�pess�g 1--2--3--4--5--6--7

27. �j ir�nti fog�konys�g 1--2--3--4--5--6--7

28. Idegen nyelvek ismerete 1--2--3--4--5--6--7

29. �nm�vel�d�si ig�ny 1--2--3--4--5--6--7

30. Agresszivit�s 1--2--3--4--5--6--7

31. A hatalommal val� �lnitud�s 1--2--3--4--5--6--7

32. Tudom�nyos eredm�nyek ir�nti 1--2--3--4--5--6--7

�rdekl�d�s

1--2--3--4--5--6--7

33. Tudom�nyos tev�kenys�g

34. N�pszer�s�g 1--2--3--4--5--6--7

35. �nismeret 1--2--3--4--5--6--7

36. �nb�r�lat 1--2--3--4--5--6--7

37. Gyakorlatiass�g 1--2--3--4--5--6--7

38. Megb�zhat�s�g 1--2--3--4--5--6--7

39. A katonai p�ly�nak egy �leten

�t tart� elk�telezetts�gk�nt

val� felfog�sa 1--2--3--4--5--6--7

40. Magasfok� katonai szakmai

k�pzetts�g 1--2--3--4--5--6--7

41. K�szs�gszint� szakmai rutin 1--2--3--4--5--6--7

42. �j ir�nti fog�konys�g �s annak

gyakorlati megval�s�t�sa 1--2--3--4--5--6--7

43. Szakmai �nk�pz�si ig�ny 1--2--3--4--5--6--7

44. �rzelg�ss�g 1--2--3--4--5--6--7

45. Csal�dcentrikuss�g 1--2--3--4--5--6--7

46. Humanizmus 1--2--3--4--5--6--7

47. Politikai k�z�mb�ss�g 1--2--3--4--5--6--7

48. T�relem 1--2--3--4--5--6--7

49. Ravaszs�g 1--2--3--4--5--6--7

50. Humor�rz�k 1--2--3--4--5--6--7

51. Kapcsolatteremt� k�pess�g 1--2--3--4--5--6--7

52. Sz�letett tehets�g 1--2--3--4--5--6--7

53. Megalkuv�s 1--2--3--4--5--6--7

54. �ldozatk�szs�g 1--2--3--4--5--6--7

55. Makacss�g 1--2--3--4--5--6--7

56. Alkalmazkod� k�pess�g 1--2--3--4--5--6--7

57. �ntelts�g 1--2--3--4--5--6--7

58. Kritikai �rz�k 1--2--3--4--5--6--7

59. �n�rzetess�g 1--2--3--4--5--6--7

60. Hatalomv�gy 1--2--3--4--5--6--7

61. �n�ll�s�g 1--2--3--4--5--6--7

62. Kock�zatv�llal�s 1--2--3--4--5--6--7

63. Konstruktivit�s 1--2--3--4--5--6--7

64. Kreativit�s 1--2--3--4--5--6--7

65. Karrierizmus 1--2--3--4--5--6--7

66. Szakmai profizmus 1--2--3--4--5--6--7

2. sz�m� mell�klet

INTERJ�V�ZLAT A NEVEL�TISZTEKKEL

1. Milyen jelleg� fels�oktat�si int�zm�nyt v�gzett, �s mi-

kor?

2. Mikor ker�lt jelenlegi hely�rs�g�be, milyen okok miatt

v�lasztotta jelenlegi hely�rs�g�t?

3. Mi�ta oszt�lyf�n�k, kor�bban voltak e tapasztalatai az

emberekkel val� foglalkoz�st illet�en?

4. K�rem mutassa be jelenlegi oszt�ly�t!

5. K�rem jellemezze n�h�ny mondatban n�vend�keit!

6. Hogyan tudn� le�rni azt a folyamatot amely az els� ta-

l�lkoz�st�l napjainkig tartott az oszt�ly �let�ben?

7. Milyen jelleg� konfliktusok tapasztalhat�k a mindennapi

�let sor�n az �n oszt�ly�ban, illetve az iskol�ban ?

8. Milyen technik�val voltak k�pesek a n�vend�kek ezeket

kezelni. Milyen jelleg� beavatkoz�st ig�nyelt �nt�l ez a

tev�kenys�g?

9. Milyen jelenleg az �vfolyamok helyzete �s kapcsolat-

rendszere az iskol�n bel�l?

10. Melyek azok a legfontosabb szempontok, amelyet pedag�-

giai munk�ja sor�n legink�bb sz�ks�gesnek tart �s al-

kalmaz is?

11. Milyennek �t�li hat�s�t a n�vend�ki �llom�nyra?

3. sz�m� mell�klet

INTERJ�V�ZLAT AZ OKTAT�KKAL

1. Mikor �s hol v�gezte az egyetemet, milyen szakk�pes�-

t�ssel rendelkezik?

2. Milyen mot�vumok j�tszottak szerepet abban, hogy katonai

k�z�piskol�ban v�llaljon tan�ri �ll�st?

3. Hogyan tudn� �sszefoglalni tan�ri munk�j�nak legfonto-

sabb alapc�ljait?

4. Melyek azok a m�dszerek �s munkaform�k, amelyeket leg-

sz�vesebben alkalmaz tev�kenys�ge sor�n?

5. Milyen m�dszereket tart legc�lravezet�bbnek a n�vend�kek

nevel�s�ben?

6. Milyennek �t�li a n�vend�kek szorgalm�t, hozz��ll�s�t a

tanul�shoz, a tanulm�nyi munk�hoz?

7. Megfigyelhet�-e k�r�kben valamif�le t�pusoss�g a tanul�s

a munkav�gz�s ter�n?

8. A h�rom tev�kenys�gi form�ra,- katona, szakember �s di-

�k -, mennyire k�szit fel az iskola az �n meg�t�l�se

szerint, van e valamilyen k�l�nbs�g az egyes ter�letek

k�z�tt?

9. Milyennek tartja az iskol�n foly� oktat�-nevel� munk�t?

Ha �n lenne illet�kes a k�rd�sben v�ltoztatna-e valamit

a jelenlegi rendszeren?

10. K�rem az �n �ltal oktatott valamelyik oszt�lyt �ltal�-

ban �s egy�nenk�nt is mutassa be, jellemezze �ket ta-

nulm�nyilag �s emberileg is!