Jelen k�rd�s�nkben k�v�ncsiak voltunk arra, milyen gyakoris�ggal val�sul meg a kapcsolattart�s, tov�bb� �sszehasonl�t�sk�nt arra is k�v�ncsiak voltunk, hogy van-e l�nyeges k�l�nbs�g a mutat�k nagys�ga �s a v�llalt etnicit�s k�z�tt.

A sz�l�k ismerete nem mutat jelent�s elt�r�st a romakult�r�hoz tartoz�k �s a nem rom�k k�z�tt, b�r enn�l a k�rd�sn�l jelent�s azok sz�ma, akik nem v�laszoltak k�rd�s�nkre. A v�lasz elmarad�s�nak oka ismeretlen maradt sz�munkra. A v�laszad�k k�z�l a magyarok 74 sz�zal�ka ismeri valamelyik �s/vagy mindk�t sz�l�j�t, a transzetnikumhoz tartoz�k eset�ben ez a sz�m 88% �s a magukat rom�nak vall�k 92 sz�zal�ka. Az ismeret a roma n�pess�g fel� haladva n�vekszik, �s tal�n �sszef�ggeni l�tszik a romacsal�dokn�l m�shol m�r le�rt gyermekszeretettel.

Azok ar�nya, akik nem ismerik sz�leiket, nem mutatnak l�nyeges k�l�nbs�get saj�t csoporton bel�li ar�nyukat tekintve. Ugyan�gy nincs a v�llalt etnikai mutat�j�ban elt�r�s, a gyerekeiket soha nem l�togat�kra vonatkoztatva. K�zel egynegyede eset�ben a sz�l�kkel val� kapcsolat teljesen megsz�nt. Ennek eredete nem csoporthoztartoz�s f�ggv�nye, mindenk�ppen vizsg�l�d�sra �rdemes.

A l�togat�s gyakoris�g�nak mutat�ja szerint a roma n�pess�g k�r�ben 10 sz�zal�kponttal gyakoribb a havi t�bbsz�ri kapcsolattart�s. Azonban ezek m�lys�g�r�l, a l�togat�sok sor�n megval�sul� t�rt�n�sekr�l nincs inform�ci�nk. Tal�n arra enged k�vetkeztetni, hogy az identit�s meger�s�t�se az interakci�k gyakoris�g�nak n�veked�s�vel er�s�dik. Ez azonban csak hipotetikus elem, mindenk�ppen m�sfajta vizsg�latot ig�nyelne.

Ilyen el�zm�nyek ut�n kerest�nk arra v�lasz, vajon az int�zeti elhelyez�s milyen k�z�rzetet alak�t ki a nevel�otthonok lak�iban. K�v�ncsiak voltunk arra milyennek �t�lik meg helyzet�ket az otthon, a csal�dban tapasztalt k�r�lm�nyekhez k�pest, mennyire fogadj�k el t�rsaik a megk�rdezetteket. �rik-e atrocit�sok a mindennapi �letben a romakult�r�hoz k�t�d�eket.

Fontos k�rd�snek tartjuk a romanevel�re vonatkoz� k�rd�seket, ennek is van identit�s vonatkoz�sa, b�r k�ts�gtelen�l nehezebb az �rtelmez�se, mint a kor�bbi k�rd�seknek volt.

A megk�rdezettek v�lem�nye az otthoni helyzet �s a jelenlegi helyzet �sszehasonl�t�sa sor�n �rdekes k�vetkeztet�sre sarkallhatna benn�nket. Miel�tt somm�s meg�llap�t�sainkat megtenn�nk, utalunk arra, hogy a k�rd�s maga sem tesz lehet�v� egy�rtelm� v�laszt. Nem konkretiz�ltuk ugyanis, mit �rt�nk “helyzet” alatt, a fizikai t�rgyi k�rnyezetet, a csal�di technikai felszerelts�get, a k�z�rzetet, vagy netal�n valamennyit egy�tt. C�lszer�nek l�tszik egy k�s�bbi vizsg�lat sor�n operacionaliz�lni a kateg�ri�t, mert akkor a k�vetkeztet�seink megb�zhat�v� v�lnak. Jelenleg csak azt tudjuk megmondani, milyen a szubjekt�v k�z�rzet, an�lk�l, hogy annak tartalm�t ismern�nk.

A szeg�nys�ggel s�jtott csal�dokra vonatkoz� hipot�zis�nket l�tszik al�t�masztani, hogy mindh�rom vizsg�lt csoportban magasabb azok ar�nya, akik helyzet�ket azonosnak vagy jobbnak tartj�k, mint miel�tt nevel�int�zetbe ker�ltek. A magyar di�kok 21 sz�zal�ka, a transzetnikum 31 sz�zal�ka �s a rom�k 30 sz�zal�ka sz�molt be emelked�sr�l, a v�ltozatlans�got jelezte a magyarok 77 sz�zal�ka, a transzetnikum 63 sz�zal�ka �s a rom�k 49 sz�zal�ka. �gy a s�llyed�st jelz�k adatai, b�r ar�nyuk nem jelent�ktelen, a magyarok egy tizede, a transzetnikum 6 sz�zal�ka, �s a rom�k egy �t�de, �rtelmezhet�k az el�z�ekben le�rtak miatt neh�zkesen, hiszen az egyenl� �rzet �s az emelked�s �rzete abszol�t �rtelemben is felfoghat� sz�munkra.

A csoportba t�rt�n� beilleszked�s fontos t�nyez�je a fiatalok szocializ�ci�j�nak.

Megk�rdezt�k a fiatalokat arr�l is, hogy ”Elfogadnak-e a csoportban a t�bbiek”. A fenti t�bl�zat m�sodik oszlop�ban tal�ljuk a v�lasz megoszl�s�t k�rd�s�nkre. A t�bl�zat esetsz�mot tartalmaz, de c�lszer�nek l�tszik megvizsg�lni az esetek sz�zal�kos megoszl�s�t.

Az els� l�nyeges meg�llap�t�s, hogy alig m�rhet� a “nem” v�laszok nagys�ga. A magyarok k�r�ben k�t f�, �s a rom�k k�z�tt 3 f� jelzett elutas�t�st. Azt nem tudjuk pontosan, mi okozta, de felt�telez�s�nk szerint a v�laszad�k r�viddel a vizsg�lat lefolytat�sa el�tt ker�lhettek az int�zetbe, �s m�g nem siker�lt a betagoz�d�suk. Ha a szociometriai vizsg�latot is ig�nybe venn�nk, megtudhatn�nk, hogy a sz�kebb k�rnyezet�ben is teljes az elutas�t�s, teh�t perif�ri�ra szorultakr�l van-e sz�, vagy csak egy a vizsg�lat idej�n jelentkezett helyzet okozta rossz k�z�rzetr�l.

A v�laszad�k k�z�l a magyar csoport 73 sz�zal�ka azt �ll�tja, hogy sokszoros kapcsolatrendszerben, egy negyede n�h�ny tagot sz�ml�l� kapcsolatrendszerbe tagol�dik; a transzetnikum eset�ben h�rom�t�d�ket sokan �s k�t�t�d�ket n�h�nyan fogadj�k el, a rom�kn�l ez a sz�m 67% illetve 30 %. Nem olvashat� ki az sem, hogy az elfogad�snak valamif�le etnikai okai lenn�nek.

Az atrocit�sok, m�sk�ppen a konfliktusok fontos fokm�r�i a csoportok �let�nek. A konfliktusokat �gy is felfoghatjuk, mint a csoportt� v�l�s folyamat�nak indik�torait, de �gy is, mint a csoport v�ltoz�s�nak induk�l� t�nyez�it. A csoport �retts�g�t azonban min�s�tik a csoporton bel�li konfliktusok jellege, az azokra adott v�laszok kivitelez�s�nek eszk�ze, m�dja is. Nem minden konfliktus torkollik atrocit�sba, ami szint�n szubjekt�v min�s�t�s.

Sajnos arra nem k�rdezt�nk r� mit �rt a v�laszad� a fogalom alatt, �s nem is vizsg�ltuk csak a roma �s a transzetnikum eset�ben az atrocit�sok megl�t�t. Azt mondhatjuk el, hogy a transzetnikum eset�ben eleny�sz� az atrocit�sr�l besz�mol�k sz�ma mind�ssze 4 f�, 28 f�, ez hatvann�gy sz�zal�k, pedig azt jelezte nem �rte atrocit�s. 12 f� nem v�laszolt, ami t�bb mint egynegyed�k. Val�sz�n�nek l�tszik, hogy maga a kateg�ria nem ismert a v�laszad�k k�r�ben. De ennek ellentmondhat a roma v�laszad�kn�l tapasztalt megoszl�s. Itt k�tharmad nem tapasztalt (66%) atrocit�st, viszont majd egyharmad besz�mol r�la. Tov�bbi elemz�st mindenk�ppen ig�nyel.

A roma nevel�k alkalmaz�s�t a neveltek kev�ss� felt�telezhet� ig�ny�n k�v�l az int�zm�nyvezet�k els�sorban saj�t k�pzetts�g�k/�rdekl�d�s�k ok�n szorgalmazt�k – r�szt vettek romol�giai k�pz�sben vagy figyelemmel k�s�rik a cig�ny etnikai kutat�sok eredm�nyeit.

Ebben az �letkorban, ahov� megk�rdezettek tartoznak, valamilyen fokon kialakul a tov�bbl�p�s lehet�s�ge, annak megfogalmaz�sa miv� v�lhatok, mi legyen az �letemmel. Erre a tervezett karrier mobilit�s vizsg�lat adhat megfelel� v�laszt. Az intragener�ci�s c�lokra vonatkoz�an megfogalmazott k�rd�s�nkre adott v�laszok el�gg� elszomor�t� k�pet festenek sz�munkra

Jelmagyar�zat: ks kiseg�t� iskola egy egyetem k jeles

�lt �ltal�nos iskola v v�ltozatlan j j�

szm szakmunk�sk�pz� iskola mag emelked�st tervez k�z k�zepes

ki k�z�piskola els el�gs�ges

elt el�gtelen

A v�laszok k�z�l csak a roma kult�r�hoz valamilyen fokon k�t�d�k ker�ltek feldolgoz�sra. Az adatok azt mutatj�k, hogy a jelenlegi helyzet csak reproduk�lja azt a helyzetet, amelyet a bemutat�skor m�r le�rtunk, nevezetesen az apa iskolai helyzet�re �s foglalkoz�s�ra vonatkoztak.

A transzetnikumhoz tartoz�k t�bb mint nyolcvan sz�zal�ka a szakmunk�sk�pz� iskolai v�gzetts�gig jutott el, ugyanez a mutat� a rom�k k�r�ben 83 sz�zal�k. Tal�n megnyugtathatja a vizsg�l�d�t, hogy a transzetnikai csoportba soroltak k�z�l 12 f� k�z�piskol�t szeretne elv�gezni �s 7 f� egyetemen k�v�n tov�bbtanulni. A rom�k k�z�tt ez a sz�m k�z�piskola eset�ben 15 f� �s egyetem 16 f�.

Kiss� es�lytelennek is t�nik a sz�nd�k, ha a tanulm�nyi eredm�nyeket is hozz�kapcsoljuk a sz�nd�kokhoz. A transzetnikumhoz tartoz�k eset�ben k�zepes vagy ann�l alacsonyabb tanulm�nyi eredm�nyr�l sz�mol be a megk�rdezettek n�gy�t�de, a rom�k k�zel k�tharmada. Ismerve az egyetemekre val� beker�l�s lehet�s�geit nehezen ugyan de teljes�lhetnek ezek az elk�pzel�sek.

1. A nevel�int�zetekbe ker�l�snek a szeg�nys�g, a munkan�lk�lis�g, a halmozottan h�tr�nyos helyzet nagy val�sz�n�s�ggel az okoz�ja, a roma n�pess�g az �sszn�pess�gen bel�li ar�ny�hoz k�pest nagyobb ar�nyban van jelen az �llami nevel� otthonokban, de k�r�lbel�l ekkora m�rt�kben t�lreprezent�lt a h�tr�nyos helyzetet illet�en.

2. Az er�szakos kiszak�t�s nem csak a szem�lyis�g strukt�r�ban, hanem a kultur�lis k�t�d�s alakul�s�ban is k�rosan hat. Min�l fiatalabb korban ker�l tart�s gondoz�sba egy gyermek, a hat�s ann�l ink�bb az asszimil�ci�t er�s�ti.

3. Az int�zetben elt�lt�tt �vek jelent�s szerepet j�tszanak az identit�s tudat v�ltoz�s�ban, a romas�ghoz val� k�t�d�s elhalv�nyul�s�ban.

4. A csal�di szocializ�ci� szerep�t l�tsz�lag a kort�rs csoport veszi �t, azonban az �tv�tel t�nyleg csak szimbolikus �rt�k�. Nem k�pes a t�rsadalmi st�tusok �s t�rsadalmi szerepek megtan�t�s�ban, hiszen hi�nyoznak a mint�k, hi�nyoznak az ellenszerepek. Azt is meg kell jegyezz�k, hogy a szereptartalmak �s a szerepelv�r�sok is a hom�lyban rejt�zk�dnek, maga a szocializ�ci�s k�zeg is hom�lyos. Ilyen felt�telekkel a roma kult�ra �tad�s�ra tett k�s�rletek (Tiszadob) csak tanult ismeretek lesznek, amelyek a tudat kognit�v szf�r�j�ba beker�lnek, m�g az affekt�v viszonyok is kialakulhatnak, de kicsi az es�lye az interioriz�l�d�snak.

5. Az t�rsadalmi es�lyegyenl�tlens�g, amely okoz�ja volt a fiatalok beker�l�s�nek a nevel�int�zetekbe, tov�bb �r�kl�dik, s�t v�lem�ny�nk szerint n�mileg tov�bb n�vekszik. Elmarad, vagy cs�kken a l�togat�sok sz�ma, az alapk�z�ss�ggel val� interakci�k sz�ma, intenzit�sa gy�ng�l, az int�zetben �l� fiatal lassan kiilleszkedik a sz�m�ra kor�bban a biztons�got ny�jt� csoportb�l. K�rd�s persze az is, hogy vajon ad-e a nevel�int�zet annyit, ami a vesztes�get kompenz�lja.

6. A t�rsadalom �s az egy�nek �rdek�ben is sz�ks�ges tal�lni olyan megold�sokat, hogy a gyerekek szocializ�ci�ja a csal�dokban t�rt�nhessen meg, �s a csal�db�l t�rt�n� kiszak�t�s csak olyan esetekben k�vetkezzen be, amikor az a v�gs� helyzetet jelenti. Elvesznek ugyanis azok a kultur�lis k�t�d�sek, amelyek az egy�n sz�m�ra is fontosak, de hozz�j�rulnak az adott t�rsadalom kultur�lis soksz�n�s�ge.

7. Nem szabad belenyugodni abba, hogy ezek az int�zm�nyek l�tens hat�sukat tekintve az asszimil�ci� ir�ny�ba hatnak, fontosabb kell legyen a kultur�lis identit�s kialak�t�sa, ahol mindenki az, aminek vallja mag�t �s ahogyan m�sok �t azonos�tj�k. E szocializ�ci� sor�n term�szetesen az interakci�k alkalmasak arra, hogy egym�s kult�r�j�t megismerj�k, hogy a f�lelmeinket valamely csoportra kivet�ts�k. A t�rsadalmi tanul�s, a szocializ�ci� az egyenrang�s�gra �p�l, ennek kell �rv�nyes�lni ezekben a szitu�ci�kban is.

A kutat�s c�lja �s ter�letei 2. oldal

Ismerked�s az int�zm�nyekkel 3. oldal

A vizsg�lat c�lkit�z�sei, hipot�zisei 4. oldal

A romas�gr�l �ltal�ban, a szocializ�ci�val �sszef�gg� k�rd�sek vonatkoz�s�ban 5. oldal

A gyermekv�delmi t�rv�ny hat�sa 8. oldal

A vizsg�lat k�r�lm�nyeir�l 8. oldal

A minta szociol�giai jellemz�se 9. oldal

Szocializ�ci�s el�zm�nyek 10. oldal

Roma kult�ra birtokl�sa 11. oldal

Kapcsolattart�s kor�bbi k�rnyezettel 15. oldal

El�gedetts�g-elfogad�s, viszony a nevel�kh�z 16. oldal

Mobilit�si elgondol�sok 18. oldal

Az eddig le�rtak alapj�n n�h�ny k�vetkeztet�s 18. oldal