Jelen vizsg�lat sor�n az �llami gyermekotthonokban elhelyezett 11-18 �ves fiatalok k�pezt�k a vizsg�lat c�lcsoportj�t.

A kutat�s c�lja: A k�t �vre (2001-2003) tervezett kutat�s �sszehasonl�t� empirikus felm�r�sekre t�maszkodva vizsg�lja a s�lyosan h�tr�nyos helyzet� roma etnikumhoz tartoz� fiatalok h�tr�nyait a magyar int�zm�nyrendszer egyes ter�letein, a felsoroltakon bel�l a gyermekotthonban elhelyezett 11-18 �ves fiatalok k�r�ben.

Az 1997. �vi XXI. tv. a gyermekek v�delm�ben meg�llap�tja, hogy a gyermeknek joga van az ell�t�sra, szigor�an tilt mindenf�le - sz�rmaz�s, etnikai hovatartoz�s – diszkrimin�ci�t. Enn�lfogva nem rendelkez�nk egzakt adatb�zissal. Nem tudjuk, hogy a gyermekotthonban nevelked�, h�tr�nyos helyzet� gyermekek k�z�tt milyen ar�nyban vannak magyar �s kisebbs�gi etnikumba tartoz� gyerekek.

A kutat�s el�feltev�se, hogy a szeg�nys�g mint a h�tr�nyos helyzetet okoz� t�nyez� nagyobb ar�nyban van jelen a cig�nys�g k�r�ben a k�zismert okok miatt. Ugyanakkor nem tudjuk, milyen m�rt�kben ellens�lyozza ezt a helyzetet a roma n�pess�g ugyancsak k�zismert csal�di �sszetart�sa, gyermekszeretete.

Kutat�sunk c�lja, hogy empirikusan – k�rd��ves m�dszerrel – megvizsg�lja egy (k�t) tipikusnak tekinthet� gyermekotthonban a 11-18 �ves koroszt�ly� halmozottan h�tr�nyos helyzet� gyermekek helyzet�t, a st�tusuk kialakul�s�nak okait; a k�rd�sek ir�nyulnak a gyermekek identit�s�nak vizsg�lat�ra, az identit�sv�lt�sra, a csoportkapcsolatok min�s�g�re, az asszimil�l� tendenci�k milyens�g�re; a k�z�ss�gben a k�l�nb�z� identit�sok elismer�s�re; valamint arra, hogy ezek a t�nyez�k hogyan hatnak a k�z�ss�g tagjai t�rsadalomba val� beilleszked�s�nek perspekt�v�j�ra.

M�dszertani probl�m�t jelenthet, a gyermekotthonok nem tipikus jellege �s a halmazati h�tr�nyok akkumul�l�d�s�nak �rz�kel�se (szeg�ny k�rnyezet, �rvas�g, roma sz�rmaz�s). A csoportok heterog�nek, t�bb koroszt�ly, k�l�nb�z� el��lettel ker�l egy “csal�d alak�” k�z�ss�gbe.

Magyarorsz�gon 18 000 0-18 �ves kor� gyermek kap �llami gondoskod�st. Sz�rmaz�s szerinti adatb�zis nincs, nem jellemz� a gyerekekre a roma identit�studat; van hivat�sos roma nevel�sz�l�i h�l�zat; ott funkcion�l f�k�ppen, ahol a lakoss�g jelent�s h�nyada v�llaltan cig�ny. N�h�ny kelet-magyarorsz�gi telep�l�sen a lakoss�g 90 %-a “szemmel l�that�an” cig�ny. Tiszadobon van �n�ll� cig�ny alap�tv�ny roma identit�sra nevel� programmal. A f�v�rosi gyermekint�zm�nyek nem tipikusak, az int�zm�nyekben 30-35 % a roma.

A kutat�s az orsz�g h�rom megy�j�ben, Pest megy�ben, Szabolcs-Szatm�r-Bereg megy�ben, Hajd�-Bihar megye h�rom otthon�ban t�rt�nt.

Az int�zm�nyek a k�vetkez�k:

K�rolyi Istv�n Gyermekk�zpont F�t

Gyermekotthon Tiszadob

Gyermekotthon Kom�di

Gyermekotthon Beretty��jfalu

A k�rd��vek kit�lt�s�re a megyei �nkorm�nyzati int�zm�nyek vezet�i adtak enged�lyt. Valamennyi int�zm�nyben sz�v�lyes nyitotts�ggal tal�lkoztak a kutat�s v�gz�i, a k�rd��vek kit�lt�s�ben seg�dkeztek a pedag�gusok is.

Ismerked�s az int�zm�nyekkel:

Kom�di �voda, �ltal�nos Iskola �s Gyermekotthon, Hasznosid� K�zpontban a fiatalok h�rom �ves kort�l 24 �ves korig vannak elhelyezve, folyik a szocializ�ci�juk. A nyolcadik oszt�ly elv�gz�se ut�n a gyerekek k�z�piskol�ban, szakmunk�sk�pz�ben tanulhatnak tov�bb, �m ha ehhez nem �reznek kell� elhivatotts�got, akkor a telep�l�sen van lehet�s�g�k munkav�gz�sre. Az ideker�lt gyerekek egy r�sz�re jellemz�, hogy s�lyos szocializ�ci�s h�tr�nyokkal k�szk�dnek, t�bbnyire csak rom�ul besz�lnek. Ezek a gyerekek felz�rk�ztat� csoportban, korrekci�s nevel�sben r�szes�lnek. Ennek megfelel� szint� elv�gz�se ut�n ker�lnek �t a k�zs�g �vod�iba. Az int�zm�ny �vk�nyv�ben nem tal�ltunk utal�st roma nevel�si program l�t�re, holott roma sz�rmaz�s a lak�k k�tharmada. (becs�lt adat morfol�giai jegyek alapj�n)

F�t v�ros�ban a K�rolyi Gyermekk�zpontban 180 gyerek �l 21 csal�dszer�, 8-12 f�s, vegyes nem� �s �letkori �sszet�tel� csoportban. K�z�l�k 60 fiatal a k�rnyez� telep�l�seken v�s�rolt csal�di h�zban, 120 f� a gyermekv�ros ter�let�n lakik. 40 f� m�r nagykor� ut�gondozott, 80 f� tizennyolc �v alatti otthonban elhelyezett szem�ly.

A 100-120 n�gyzetm�teres lak�sok, melyek a csoportok k�zvetlen �letter�t adj�k, rendelkeznek minden adotts�ggal, ami az �n�ll� �letvitel alapjainak elsaj�t�t�s�hoz sz�ks�ges. A gyerekek a mindennapi gyakorlatban tanulj�k meg �s gyakorolj�k az �letvezet�si technik�kat, szok�sokat, norm�kat. Egy –egy gyermekcsoportban n�gy pedag�gus, gyermekfel�gyel� dolgozik, ir�ny�tja, szervezi a csoport �let�t. A csoport gyerekenk�nt havonta 14.000 Ft-b�l biztos�tja a lak�s fenntart�s�t, �s a gyerekek egy�ni ig�nyeit.(�lt�zk�d�s, �tkez�s, egy�b v�s�rl�s.

A gondozott gyerekek, fiatalok F�tra �s a k�rnyez� telep�l�sekre, illetve Budapestre j�rnak iskol�ba. Ezekben az iskol�kban gyakran nem tudj�k, hogy �llami gondozottakr�l van sz�, hiszen nevel�otthoni pedag�gus, mint k�zvetlen hozz�tartoz�ja jelenik meg a sz�l�i �rtekezleteken, rendezv�nyeken. Az otthon biztos�tja sz�mukra az ig�nyek szerinti k�l�nk�pz�st (szakk�r, zenei, nyelvi, stb.). A gyermekv�ros teljesen nyitott a lak�k b�rmikor elt�vozhatnak.

Tiszadob a gyermekotthon egy gyerekv�rosegys�g tagegys�ge, ter�let�n bels� szakk�pz�iskola m�k�dik, melybe a helybeli �s a k�rny�kbeli telep�l�sek gyerekei is j�rnak, ezen k�v�l van egy hatvan f�r�helyes koll�gium, a t�volabbi telep�l�sek – f�k�nt nevel�sz�l�kn�l elhelyezett – gyermekei sz�m�ra. A gyerekotthonban 133 f� van elhelyezve, �letkoruk szerint a 14-24 �ves csoporthoz tartoznak. A gondoz�sba vett fiatalok k�zel 70 %-a roma.

A tiszadobi gyermekotthonban m�k�dik roma klub, amely bevallottan a romakult�ra, szok�sok megismertet�s�vel, a gyerekek identit�skialak�t�s�t k�v�nja seg�teni, �s c�lja a falusi befogad� k�z�ss�gben, az iskol�ban az elfogad� attit�d kialak�t�sa, er�s�t�se. Az igazgat� a nevel�si probl�m�k, konfliktusok old�sa �rdek�ben, roma identit�s v�llal�s��rt alkalmaz roma nevel�t (a csal�dcsoport “fel�gyel�je” pedag�giai v�gzetts�g n�lk�li), de szeretne romol�giai v�gzetts�g� pedag�gust alkalmazni.

A vizsg�lat sor�n arra kerest�nk v�laszt, hogy a nevel�otthonokban lak� fiatalok k�r�ben milyen nagys�gban tal�lhat�k roma sz�rmaz�s�ak, tov�bb� arra is, milyen csal�di k�r�lm�nyek k�z�tt �ltek az int�zetbe ker�l�s el�tt, hogyan t�rt�nt az “el�szocializ�ci�juk”, milyen kond�ci�kkal ker�ltek be az int�zetekbe. Milyen egyenl�tlens�gekkel �rhat�k le az int�zetben �l�k.

K�v�ncsiak voltunk arra is, hogy milyen h�tr�nyokkal j�r a roma kultur�lis k�rh�z val� tartoz�s, ez�rt bizonyos kem�ny adatok eset�ben k�s�rletet tett�nk �sszehasonl�t�sokra nem roma sz�rmaz�s� otthonlak�kkal. K�v�ncsiak voltunk arra is, hogy milyen a k�z�rzete a roma fiataloknak.

Megk�rdezt�k �rz�kelnek-e olyan h�tr�nyos megk�l�nb�ztet�st, amely a roma kultur�lis k�rh�z tartoz�suk miatt �ri �ket. Vizsg�l�d�sunk t�rgy�t k�pezte tov�bb� a k�z�rzet az int�zetben, a b�n�sm�d, az is, hogy h�tr�nyos megk�l�nb�ztet�s mennyire jellemz� az int�zetekben.

Az el�szocializ�ci� sor�n a romakult�ra elsaj�t�t�s�hoz milyen int�zm�nyek j�rulnak hozz�, a roma csoporthoz tartoz�s jelenti-e a nyelv ismeret�t is.

A csal�db�l val� kiszakad�s, m�g ha az a lehet� leghum�nusabb m�don t�rt�nik is, komoly traum�t okoz az egy�n pszichikum�ban, kihat�ssal van a tov�bbi sors�ra, tov�bbi �let�re.

Az �j k�rnyezetbe ker�l�st felt�telezhet�en �gy �li meg, mint megfosztotts�got, de egyben an�mi�s �llapotk�nt is, mert a kor�bbi kultur�lis tud�s m�r nem el�gs�ges a t�rsadalmi interakci�kban val� r�szv�telhez, az �jak ismerete pedig m�g nincs megfelel� szinten. A r�sztvev� ezt nagyon kellemetlen konfliktusk�nt, konfliktusok sorozatak�nt �li meg, �s a megl�v� tud�sa tapasztalata r�v�n kezeli a konfliktusokat. Minekut�na �letkorukb�l fakad�an m�g nem ismerik a feln�ttek kifinomultabb konfliktuskezel�si technik�it, �gy z�m�ben az er�szakkal t�rt�n� d�nt�st, a rangsorol�st, a p�tcselekv�st, vagy a kil�p�st a szerepb�l v�lasztj�k. �gy megjelennek k�r�kben a durva magatart�si megnyilv�nul�sok, a devi�nsviselked�s k�l�nb�z� form�i, amelyek azut�n a kort�rscsoportok pubert�skorban kit�ntetett szerep�b�l fakad�an nagyon gyorsan terjednek k�r�kben.

A devi�ns megnyilv�nul�sok fakadhatnak a kor�bbi k�rnyezet hi�ny�b�l fakad� frusztr�ci�b�l, annak nyomaszt� volt�b�l, a valamely csoporthoz k�t�tt sztereot�pi�s, vagy el��t�letes viselked�sb�l, a mag�nyb�l, a fizikai �s szellemi destrukci�b�l, a siv�r �rzelmi k�rnyezetb�l.

Felt�telezz�k, hogy az ilyen t�pus� cselekm�nyek m�g�tt az el�z� t�nyez�k h�z�dnak meg, �s a kivitelez�s m�dj�ban lehets�ges csak felfedezni kultur�lis meghat�rozotts�gokat, a helyzetek okai rendszerint �ltal�nos jelleg�ek.

Milyen t�rsadalmi perspekt�v�k, c�lok fogalmaz�dnak meg az int�zetben nevelked� fiatalok k�r�ben?

Magyarorsz�gon a roman�pess�g nagys�g�r�l, a n�psz�ml�l�s hi�nyoss�gai miatt, becs�lt adatok �lnak rendelkez�sre, ezek szerint a 450.000 (ELAR 1997 adatai) - 800.000 f� k�z�tti adatok forognak k�zk�zen. Egy 1993-as felm�r�s szerint a min�s�tett roma n�pess�g 9.8 %-a Budapesten, 28,9 %-a a vid�ki v�rosokban, 61,3 %-a a k�zs�gekben �l. Jellemz� r�juk az alacsony iskol�zotts�g, a munkaaktivit�s, de k�r�kben a szeg�nys�g is az orsz�gos �tlagn�l j�val magasabb. Lak�sk�r�lm�nyeik komfortfokozata alacsony sz�nvonal�.

Jellemz� k�r�kben a szeg�nys�g, amelynek nagys�g�r�l jelenleg nem tudunk hiteles adatot szerepeltetni. Azt mondhatjuk: hogy “… minden, az egyenl�tlens�gek, illetve a szeg�nys�g k�rd�s�t �rint� kutat�s, ezt a szeg�nyminta is egy�rtelm�en mutatja, hogy a demogr�fiai ism�rvek (csal�dt�pus, gyermeksz�m, gyermekek �letkora), a h�ztart�s feln�tt tagjainak munkaer�-piaci helyzete (akt�v feln�ttek, munkan�lk�lis�g) a lak�hely (falu, v�ros), valamint a roma kisebbs�ghez tartoz�s meghat�roz� szerepet j�tszik az egyenl�tlens�gek �s a szeg�nys�gi kock�zat alakul�s�ban…”

A rom�k helyzet�ben, �letk�r�lm�nyeikben a piaci �talakul�s s�lyos �ldozatokat k�vetelt. Ez a v�ltoz�s �rintette a roma nem-roma n�pess�get is. Azonban ez a v�ltoz�s k�r�kben l�nyegesen jelent�sebb volt.

Mint l�that� a vizsg�lat szerint a roma n�pess�g fele a szeg�nys�g kateg�ri�ba tartozik.

Term�szetesen tudjuk, hogy e t�nyez�k mellett m�g m�s t�nyez�k is hozz�j�rulhatnak a t�rsadalmi egyenl�tlens�gi rendszerben val� elhelyezked�shez - p�ld�ul a kultur�lis k�zeghez val� tartoz�s -, de egy eg�szs�ges t�rsadalomban, demokr�ci�ban ezek a t�nyez�k nem lehetnek domin�nsak. Egy demokratikus rendszerben a kultur�lis soksz�n�s�g csak sz�nes�ti, er�s�ti a t�rsadalmi integr�ci�t, ellenkez� esetben az etnocentrikus gondolkod�s �s ideol�gia s�lyos vesz�lyt jelenthet a t�rsadalom integr�l�d�s�ra.

A szociol�giai vizsg�latok azt mutatj�k, hogy �nmag�ban egyik dimenzi� sem mutat els�bbs�get, hanem a h�tr�nyos helyzet t�bb t�nyez� egy�tthat�s�b�l kumul�l�dik, a helyzet kialakul�s��rt rendszerint ezek az egy�tthat� t�nyez�k elt�r� m�rt�kben felel�sek.

Hipotetikusan teh�t elvetj�k azt a sokak �ltal vallott n�zetet, hogy a t�rsadalmi etnikai csoporthoz tartoz�s �nmag�ban meghat�rozza a t�rsadalmi helyzetet.

A magyar t�rsadalom nyitott t�rsadalom, azonban a t�rsadalmi mobilit�st az elm�lt �vtizedben jelent�sen tov�bb cs�kkentette, akad�lyozta a m�ly�l� szeg�nys�g, s ennek k�vetkezt�ben a szeg�ny csal�dokban nevelked� gyermekeket s�jt�, �r�kl�d� anyagi, kultur�lis deficitek.

Ma Magyarorsz�gon a mobilit�snak kit�ntetett csatorn�ja az iskolai v�gzetts�g, a kultur�lis t�k�b�l val� r�szesed�s nagys�ga. A magasabb iskolai v�gzetts�g megszerz�se ez�rt fontos az egy�n sz�m�ra is, hiszen mobilit�si csatornak�nt kit�ntetett helyzet�n�l fogva m�dot �s lehet�s�get biztos�that a t�rsadalmi felemelked�sre. �m legal�bb ennyire fontos a t�rsadalom sz�m�ra is az iskol�zotts�g - mind mennyis�gi, mind min�s�gi strukt�r�j�t tekintve -, mert a t�rsadalom kult�r�j�nak �t�r�k�t�se a szocializ�ci� �gensein kereszt�l t�rt�nik, �s ebben a csal�d els�dleges szerepe mellett az iskola j�tszik m�g d�nt� szerepet. N�lk�l�k nem lehets�ges a tud�s�tad�s.

A makro-, de a mezo-, �s mikrot�rsadalom fennmarad�s�nak fontos felt�tele a kult�ra megtart�sa, annak l�te, ez�rt nem lehet estleges az �t�r�k�t�se, meg�rz�se, fejl�d�se, moderniz�ci�ja. Ehhez m�s szocializ�ci�s �gensek is hozz�j�rulnak, a kort�rscsoport, a k�rnyezet, �s a k�rny�k.

Annak �rdek�ben, hogy ez a folyamat, a kult�ra �t�r�k�t�se v�gbemenjen, az �llam k�l�nb�z� szab�lyokat foganatos�t. Elfogadva a szocializ�ci� fontos elm�leteit, az eredm�nyes szocializ�ci� �rdek�ben, a sz�ks�ges m�rt�kben el��rja azokat a szocializ�ci�s tartalmakat, a prefer�lt �rt�keket, norm�kat, magatart�si rendszereket, amelyeket els�dlegesnek tart, szab�lyozza a k�zvet�t�s int�zm�nyrendszer�t, azok m�k�d�si felt�teleit biztos�tja, a k�vetelm�nyek nem teljes�t�se miatt pedig szankci�kat alkalmaz a t�rsadalom �rdekeinek kik�nyszer�t�se c�lj�b�l.

A szocializ�ci�, a szoci�lis tanul�s c�lja az, hogy az egy�nek elsaj�t�ts�k a t�rsadalom kult�r�j�t, ez�ltal r�szt vegyenek a t�rsadalom �let�ben. A szocializ�ci� egyben folyamat is, ami alatt az �rtend�, hogy az egy�n sz�let�s�t�l hal�l�ig tart, az egy�n minden �letkori szakaszban elsaj�t�tja az adott t�rsadalmi st�tusokat a st�tusokhoz adekv�t szerepelv�r�sokat, azokat valamilyen szinten teljes�ti. Ez lesz az alapja a t�rsadalmi integr�ci�j�nak.

Ezen folyamatban elsaj�t�tja a t�rsadalom tapasztalatrendszer�t - mint a sz�ban �s �r�sban felhalmozott �s �tadhat� tud�st �s tapasztalatot, de azokat az ismeretrendszereket is, amelyek t�rgyiv� v�ltak, objekt�v�l�dtak. Tov�bb� elsaj�t�tja a t�rsadalom tev�kenys�grendszer�t, t�bbek k�z�tt a magatart�smint�kat, a kapcsolatok szab�lyrendszer�t, a k�l�nf�le dolgokkal, jelens�gekkel kapcsolatos be�ll�t�d�sokat, attit�d�ket. Megt�rt�nik a normarendszer elsaj�t�t�sa, melynek sor�n elsaj�t�t�dnak azok az el��r�sok, szab�lyok, t�rv�nyszer�s�gek, amelyek jogi formul�k n�lk�l is szab�lyozz�k a mindennapi tev�kenys�get, megtanulja az �rt�keket, amelyek szem�lyis�g�ben interioriz�l�dnak abban az �rtelemben is, hogy ezek olyan dolgok sz�m�ra, amelyeket cselekv�sei motiv�l�s�ban kit�ntetett el�nyben r�szes�t, cselekv�sei, viselked�se sor�n ezek el�r�s�re, megszerz�s�re t�rekszik. �t�r�k�t�dik az �rt�krendszer �s vel�k egy�tt a szankci�rendszer, �gyis, mint jutalmak, de �gy is, mint b�ntet�sek.

Tudjuk azonban azt is, hogy a szoci�lis tanul�s sor�n nem �ltal�ban a t�rsadalom makro viszonyrendszer�nek �t�r�k�t�se, megtanul�sa t�rt�nik, hanem mindig egy konkr�t mikro t�rsadalmi k�zeg, a csal�d �ltal megsz�rten tanuljuk azt a kult�r�t, amelyben a csal�d �l. Mindig a konkr�t k�rnyezet lesz a meghat�roz� abban, hogy az �ltal�nos kult�ra mely elemei ker�lnek favoriz�lt helyzetbe, �gy a nemzetis�gi, etnikai hovatartoz�s d�nt� szerepet j�tszik. Fontos hangs�lyozni, hogy ez nem, mint biol�giai t�nyez�, hanem mint a szocializ�ci� egyik int�zm�ny�nek hat�sa jelenik meg. A szocializ�ci� folyamat�ban k�l�nb�z� int�zm�nyek vesznek r�szt, ahol az int�zm�nyek sokszorosan befoly�solj�k, m�dos�tj�k egym�s hat�s�t.

Az int�zm�nyek k�z�tt kiemelked�, alapvet� szerepe a csal�dnak van. A gyermeket a csal�dban �rik az els�, meghat�roz� impulzusok, a t�rsadalmi hat�sok, m�g ha a csal�d �ltal megsz�rten is. Ezt folytatj�k az oktat�si int�zm�nyek - a b�lcs�de, az �voda �s az iskola -, amelyek hat�smechanizmusa a tantervek alapj�n sz�nd�kolt �s tervezett m�don t�rt�nik. Az iskola hat�sa azonban a “rejtett tanterv” �rv�nyes�l�s�vel is jelent�sebb� v�lik. Jelent�s szerepet j�tszik a szocializ�ci� folyamat�ban a kort�rscsoport, a k�s�bbiekben a munkahely, de felt�tlen�l meg kell eml�ten�nk a k�rny�k szerep�t is.

Mint m�r kor�bban utaltunk r�, a szocializ�ci� eredm�nyess�ge sem az egy�n, sem a t�rsadalom szempontj�b�l nem k�z�mb�s, ez�rt a t�rsadalom valamif�le m�don r�gz�ti azokat az elv�r�sokat, amelyek az egyes int�zm�nyekre hat�lyosak, vagy amely int�zm�nyekre fennhat�s�g�t kiterjeszteni v�li, �s ezek nem teljes�t�se eset�n szankci�kkal s�jtja azokat.

Ha a csal�dot, mint szocializ�ci�s int�zm�nyt tekintj�k, a k�l�nb�z� t�rv�nyek szinte a csal�d valamennyi funkci�j�t �tfogj�k. K�vetelm�nyek fogalmaz�dnak meg a csal�d biol�giai reprodukci�s funkci�ira, a gazdas�gi funkci�ira, a szocializ�ci�s funkci�ra, az �rzelmi �s biztons�gi funkci�kra egyar�nt. Ezek nem teljes�t�se eset�n a szankci� legt�bbsz�r a csal�db�l val� kiemel�s lesz, az �llam a csal�d funkci�inak megval�s�t�s�t mag�hoz vonja.

Sokf�le megold�s lehet, �gy ezek k�z�tt az egyik megold�s az �llami nevel�int�zetekben val� elhelyez�s. Ez tal�n k�t ter�leten megb�zhat�an m�k�dik, az egyik a biol�giai fiziol�giai gondoskod�s, valamint a szocializ�ci� sz�nd�kolt hat�sainak sz�retlen k�zvet�t�se, de m�s funkci�k sok t�nyez� egy�ttes hat�sa miatt nem teljes�lnek. Nem teljes�lhetnek tal�n az�rt sem, mert a beker�l� alanyok nem “tabula rasa-k”, hanem aktu�lis szem�lyis�gek, akikn�l a szocializ�ci� hat�s�ra kialakult az “aktu�lis szem�lyis�g”, aki a kor�bbi kult�r�ban mozog otthonosan, sz�m�ra az jelenti a biztons�got.

A romagyerekek szocializ�ci�ja a csal�dban zajlik, ahol a hagyom�nyoknak nagy szerep�k van. A csal�d k�zpontja az anya, a gyerekekkel val� kapcsolata m�ly, bens�s�ges. A roma csal�dban a k�z�ss�g norm�i az egy�tt�l�s sor�n hatnak a gyermekek fejl�d�s�re.

Azt mondhatjuk, hogy a hagyom�nyos romacsal�dok, romak�z�ss�geken bel�li szocializ�ci�t a nagyfok� mozg�sszabads�g, f�ggetlens�g, a bizonyos m�rt�k� cselekv�si szabads�g, a szinte mindenf�le tilt�s, b�ntet�s �s parancs hi�nya jellemzi. Megfigyelhet� tov�bb� a v�gyak, elk�pzel�sek viszonylag gyors kiel�g�t�se, a k�sleltet�s elfogad�s�nak hi�nya is.

Kit�ntetetten szerepel az odaad� testv�ri szeretet, az id�sek tisztelete, a csoport norm�inak betart�sa. A nemek k�z�tti kapcsolatokat a nyilv�nos t�rben a k�lcs�n�s felt�n� szem�rem jellemzi. A csoporthoz val� �rzelmi �s gyakorlati tartoz�s fontos, a tagokat az er�s k�t�d�s jellemzi. A serd�l� fi�kat �s l�nyokat kiemelt figyelem k�s�ri.

Teh�t elmondhat�, hogy a roma n�pess�gr�l, hogy a szocializ�ci�juk elt�r a t�rsadalom nem roma tagjai�t�l.

Tudvalev� – �rja V�gh Katalin 1994-ben – az int�zetek tele vannak cig�nygyerekekkel, m�gpedig olyanokkal, akiknek a sz�lei �lnek. Az int�zeti elhelyez�st, mint egyetlen megold�st alkalmazz�k a ter�leti gyermekv�delmi el�ad�k a csal�di probl�m�k megold�s�ra.

Ferge Zsuzsa szerint a zavartalan emberi t�rsadalmi �jratermel�s felt�telei nem biztos�tottak a gyermekek negyed�n�l, harmad�n�l. Azok a gyerekek, akikr�l t�rsadalmi tapasztalatok alapj�n v�lhet�, hogy nem lesznek j� munkaer�k vagy �llampolg�rok, m�g annyi t�rsadalmi seg�ts�get sem kapnak, mint a t�bbiek.

A magyar gyermekv�delmi rendszer a csal�d probl�m�inak megold�s�ra a gyermekek tart�s �llami gondoz�sba v�tel�t prefer�lta, a t�rsadalmi norm�k szerinti szocializ�ci� �rdek�ben g�tolta a csal�ddal val� kapcsolattart�st, a gyerekek t�bb sz�z f�s int�zm�nyekben, gyermekv�rosokban nevelkedtek. A gyermekv�rost fallal vett�k k�r�l a sz� eredeti �s �tvitt �rtelm�ben, �tj�r�s az “int�zetis” �s a norm�l vil�g k�z�tt csak nagyon szigor� felt�telekkel volt lehets�ges. E gyermekv�delmi rendszernek a kudarca k�nyszer�tette ki a modern, gyermek- �s csal�dv�d� gondolkod�st, t�rh�d�t�s�t, mely v�g�l az 1997 november�ben �letbe l�pett gyermekv�delmi t�rv�nyben nyerte el jogi form�j�t, szak�tva a kor�bbi gyermek�gyi t�rv�nykez�si hagyom�nyokkal.

A t�rv�ny alapelvk�nt hat�rozza meg a gyermekek mindenek felett �ll� �rdekeit �s egyben azt, hogy a gyermeknek els�dlegesen joga van a csal�dj�ban nevelkedni. A t�rv�ny alapvet�en a prevenci�ra helyezi a hangs�lyt, s ennek �rdek�ben l�trej�ttek �j int�zm�nyek, a gyermekj�l�ti szolg�latok, gy�mhivatalok, megkezd�d�tt a gyermekv�delmi szakell�t�s rendszer�nek �talakul�sa. Ezen int�zm�nyek feladata a kr�zishelyzetbe ker�lt csal�dok seg�t�se, a gyermekek tart�s �llami gondoz�sba v�tel�nek elker�l�se.

A tart�s �llami gondoz�sba ker�lt gyermekek kapcsolat�t a csal�ddal a nevel� otthon seg�t fenntartani – l�togat�si id�, utaz�si kedvezm�nyek; a gyermek hazal�togat�s�t �szt�nzi. Ugyancsak ezen alapelv szellem�ben a gyerekeket lehet�s�g szerint a lak�hely�kh�z legk�zelebb es� nevel� otthonba kell elhelyezni.

Ma Magyarorsz�gon 18000 f� 0-18 �v k�z�tti fiatal r�szes�l �llami gondoskod�sban.

1. Megk�rdezt�nk az �llami nevel�int�zetben �l� 11-18 �vesek k�z�l 205 f�t, akik az orsz�g n�gy int�zet�ben vannak elhelyezve.

2. A megk�rdez�st “survey” m�dszerrel, �nkit�lt�s k�rd��vekkel hajtottuk v�gre, elker�lt�k annak lehet�s�g�t, hogy az alacsonyabb �letkor�aknak seg�ts�nk a k�rd�sek elmagyar�z�s�val.

3. A kiv�laszt�s �ltal�nos szempontja az volt, hogy k�l�nb�z� gazdas�gi, etnikai k�rnyezetben m�k�d� gyermekotthonban �l� gyerekek helyzet�t vizsg�ljuk. A f�ti gyermekotthon nagyv�roshoz k�zel, ingergazdagabb k�rnyezetben l�v� gyermekint�zm�ny. A roma lakoss�g ar�nya az orsz�gos �tlagnak megfelel�, Szabolcs megy�ben Borsod ut�n a legmagasabb a cig�ny lakoss�g ar�nya. Ez�rt, b�r a meg�llap�t�sok nem �ltal�nos�that�k, egy �ltal�nos, r�szletes vizsg�lattal ugyan al� nem t�masztott k�pet nyert�nk, amelynek seg�ts�g�vel egy k�s�bbi kutat�s probl�mak�reire adhatunk ismereteket.

4. A besorol�sn�l Merton szerint valamely csoporthoz tartoz�nak tekintett�nk valakit, aki mag�t annak a n�pcsoport tagj�nak vallja mag�t, valamilyen fokon elsaj�t�totta a csoport kult�r�j�t valamilyen fokon.

5. Transzetnikai csoporthoz tartoz�nak tekintett�nk mindenkit, aki nem rom�nak tartja mag�t, de a rokonaik k�z�tt felt�ntettek roma szem�lyt. Ez bizonyos m�rt�k� m�dszertani probl�m�t is felvet, hiszen a roma n�pess�gen bel�l a rokoni kapcsolatok hat�rai sokkal sz�lesebb, mint a nem roma n�pess�g k�r�ben. Nem igaz�n lehet v�lem�ny�nk szerint ezt a helyzetet identit�sv�lt�snak nevezni, hiszen nem m�rt�k az identit�s fok�t, m�sr�szr�l, pedig nem t�rt�nk ki annak vizsg�lat�ra, hogy melyik �letkorban t�rt�nt a nevel�int�zetbe t�rt�n� beker�l�s, �gy azt sem tudjuk rekonstru�lni, hogy szocializ�ci� mely fok�n �lt a szem�lyis�g.

6. �rdekes �sszehasonl�t�si k�s�rlet lehet az a v�letlen, hogy a nem roma �s a romas�ghoz valamilyen fokon k�t�d�k k�zel azonos ar�nyban tal�lhat�k. V�laszt kaphatunk olyan k�rd�sekre is, mint hogy a k�l�nb�z�s�gek az etnikai vagy m�s t�nyez�kkel korrel�lnak. Az �letutak, a v�gyak, a c�lok a deviancia, a sz�rmaz�s vagy a t�rsadalmi helyzet, a szocializ�ci� k�vetkezm�nye-e?

A megk�rdezettek 45 % magyarnak, 33 %-a rom�nak vallotta mag�t, �s 22 % eset�ben volt sz�ks�ges a kor�bban m�r jelzett hovatartoz�si mutat�t alkalmazni. �ket besoroltuk a transzetnikum kateg�ria al�.

Hogy tov�bb k�nny�ts�k az elemz�st a roma �s a transzetnikum kateg�ri�kba tartoz�kat egy�ttesen, mint a roma kult�r�hoz valamilyen fokon k�t�d�ket emlegetj�k. Mint l�that� a magyar �s a nem magyar mintasokas�g l�tsz�ma k�z�tt 10 % pontos elt�r�s tal�lhat�.

Lak�hely szerinti k�l�nbs�gben sem nagyobb m�rt�k� sz�r�st tal�lunk, �gy azt l�thatjuk, hogy a magyarok k�r�ben a telep�l�s jelleg�nek nincs l�nyeges befoly�sol� szerepe, k�r�lbel�l egyenl� nagys�g� csoportjaik sz�rmaznak v�rosi �s falusi k�rnyezetb�l. A transzetnikum eset�ben t�bb mint 1/5-el t�bben �lnek v�rosi k�rnyezetben (56%) mint faluhelyen (34%), ugyanezen mutat� a rom�k k�r�ben teljesen megegyez� ar�ny� 42-43 sz�zal�k.

�rdekes eredm�nyre vezetne annak vizsg�lata, vajon a transzetnikum k�r�ben a magas v�rosi lakhelysz�m nem f�gg-e �ssze a romas�g kor�bbi (1990 el�tti, k�rny�ki) munkav�llal�si szok�saival, migr�ci�j�val. T�bbnyire ismert a “fekete vonat” szindr�ma, amikor a roma lakoss�g t�vol megszokott k�rnyezet�t�l v�llalt munk�t, �s �gy kiszakadva a kor�bbi romak�z�ss�gek �let�b�l az asszimil�l�d�s folyamata beindult, esetleg az �letm�dbeli v�ltoz�sok t�volabbi dimenzi�kba tolt�k a romakult�r�t�l az egy�neket, csal�dokat. Az azonoss�g tudat m�r csak a rokoni sz�lakon vezethet� le. A v�rosi munkahely, a beteleped�s a v�rosokba, a munkahely veszt�s a kor�bbi seg�t� mechanizmusok neml�te (csal�d) mind arra utalhatnak, hogy az �llami gondoz�sba ker�l�s a vid�kr�l elsz�rmazott szeg�nyebb csal�dok k�r�ben - a roma csal�dokat is ide�rtve - nagyobb val�sz�n�s�ggel k�vetkeznek be.

Ezt l�tszik ugyanis al�t�masztani az �letkori dimenzi� vizsg�lata is. A vizsg�latba bevontak nagyj�b�l a rendszerv�ltoz�s k�rny�k�n sz�lettek, gyermekkorukban meghat�roz� szerepe volt a t�rsadalomban v�gbemen� elszeg�nyed�si folyamatnak, ami azt eredm�nyezhette, hogy a csal�dok nem voltak k�pesek megfelel� k�r�lm�nyek biztos�t�s�ra, ez�rt a csal�di gondoskod�si k�rb�l kivont�k �ket. Ekkor v�lnak ennek a kohorsznak a sz�lei t�megesen munkan�lk�liv�, itt lesz sz�mukra megval�sult t�rsadalmi val�s�g a szeg�nys�g, �s annak minden k�s�r�jelens�ge. Olyan csak a mes�ben van hogy tisztes szeg�nys�g, ez a szeg�nys�g tot�lis �s a sz�l�k nemzed�ke sem ismerte a megfelel� megold�si m�dokat.

Visszat�rve a minta megoszl�s�hoz, Tausz Katalin�k vizsg�lat�t l�tszik al�t�masztani “… a roma kisebbs�ghez tartoz�s meghat�roz� szerepet j�tszik az egyenl�tlens�gek �s a szeg�nys�gi kock�zat alakul�s�ban…” hogy az �llami gondozottak k�z�tt szerepl� 33%-nyi roma nagys�g, �s a 22%-nyi transzetnikum besorol�s a n�pess�gen bel�li ar�nyuknak t�bbsz�r�se.

Term�szetesen itt k�nny� lenne levonni azt a k�vetkeztet�st, hogy a roma kult�r�hoz tartoz�k k�r�ben l�nyegesen nagyobb a nevel�int�zetbe ker�l�s kock�zata, de ez szerint�nk nagyon t�v�tra vezetne. Szerint�nk egyik meghat�roz� t�nyez� az lehet, hogy a roma kult�r�hoz k�t�d�k a szeg�nys�gi dimenzi�ban is nagyobb m�rt�kben vannak jelen, �s ez k�szteti szerepv�llal�sra az �llamot, �s a nevel�int�zeti elhelyez�st v�llalja.

“… a nyelv nemcsak az emberek k�z�tti k�ls� kommunik�ci� eszk�ze, hanem olyan bels� kommunik�ci�s eszk�z is, amelyet a gondolkod�sban �s a vil�g reprezent�ci�j�ban, rendszerez�s�ben �s megszervez�s�ben is haszn�ljuk. Mint egy�neknek lehet�v� teszi, hogy tapasztalatainkat szimboliz�ljuk, felhalmozzuk �s k�zz�tegy�k, a csoportoknak �s t�rsadalmaknak pedig lehet�v� teszi, hogy a felhalmozott tud�st az elj�vend� gener�ci�knak tov�bbadj�k. A nyelv, mint szimb�lumrendszer az emberi t�rsadalmi �let valamint a t�rsadalmi �s kultur�lis fejl�d�s alapvet� t�nyez�je…”

A szocializ�ci�s helyzet le�r�sa seg�t a szocializ�ci� alanyai �rt�k, norma �s magatart�si mint�inak k�rvonalaz�s�ban.

Jelmagyar�zat: sm seg�dmunk�s 8.o 8 �ltal�nos o otthon

Szm szakmunk�s ki k�z�piskola m m�shol

V v�llalkoz� szmi szakmunk�sk�pz� nh n�h�ny

E egy�b

A megk�rdezettek k�r�ben a foglalkoz�sok alacsonyabb szintjeit�l a magasabb szintek fel� haladva cs�kken a l�tsz�m mindk�t csoportban. Nagyon magas azok sz�ma, akik nem v�laszoltak a k�rd�sre, ami vagy azt jelenti, hogy nincs tudom�suk az apa foglalkoz�s�r�l, vagy azt, hogy az ap�nak nincs foglalkoz�sa. Mivel egy m�sik mutat� eset�ben mindk�t csoport magas l�togat�si szok�sr�l sz�molt be, nem felt�telezhet�, hogy err�l nem esett sz� egym�s k�z�tt, ez�rt hajlunk arra, hogy ezt munkan�lk�lis�gk�nt �rtelmezz�k. A transzetnikum eset�ben ez k�zel �tven sz�zal�k, a rom�kn�l ez, ha idesz�moljuk az egy�b foglalkoz�st is, szint�n 50 sz�zal�k, ami egyes becs�lt adatok szerint a rom�k k�r�ben a munkan�lk�lis�get mutatja.

A jelenlegi munkaer�-piaci helyzetet figyelembev�ve, a helyzet igazol�dik az iskolai v�gzetts�g szerinti megoszl�s adataival. Itt sem ismerj�k az iskolai v�gzetts�g�t a transzetnikum fel�nek, a rom�k egyharmad�nak. De az iskolai v�gzetts�g eset�ben is megfigyelhet� a magasabb iskolai v�gzetts�gt�l az alacsonyabb iskolai v�gzetts�g fel� n�vekv� esetsz�m.

Azt mondhatjuk, hogy e k�t mutat� volumene t�bb�-kev�sb� megfelel a roma n�pess�gre jellemz� �ltal�nos helyzetnek, teh�t kock�zatos dolog lenne kimondani, hogy a romakult�r�hoz k�t�d� �llami gondozottak int�zetbe ker�l�s�t k�zvetlen�l okozhatja a kultur�lis szint. V�lem�ny�nk szerint a kultur�lis szint, vagyis az iskol�zotts�g csak k�zvetve kapcsol�dik a jelens�ghez. Ha kapcsol�dik is, mint a szeg�nys�g el�id�z� oka van jelen, de az iskol�zotts�g szintje nagyon sok m�s, a cig�nys�g k�r�ben tapasztalhat� t�nyez� el�id�zheti.

Fontos azt is megjegyezn�nk, hogy egys�gesen a transzetnikumhoz �s a romas�ghoz tartoz�k szocializ�ci�ja olyan k�rnyezetben zajlott, ahol nagy sz�mban voltak rom�k, teh�t a kezdeti id�szakban az el�szocializ�ci� nagyon nagy m�rt�kben azokat az �rt�keket, norm�kat, magatart�si mint�kat szocializ�lt�k, amelyek a romas�gra jellemz�k. A szocializ�ci� m�sr�szr�l azt a biztons�got jelentette a fiatalok r�sz�re, amelyr�l m�r kor�bban besz�moltunk, �gy sz�mukra a k�rnyezetv�lt�s val�sz�n�leg hatalmas traumak�nt maradt meg, amely valahol a tudatuk m�ly�n megtal�lhat� �s motiv�lja viselked�s�ket.

A csoporthoz tartoz�s egyik fontos ism�rve a csoport kult�r�j�nak birtokl�sa. A kult�ra jelenti az egy�nnek azt a biztons�got, amely mint ritu�l�k sorozata veszi k�r�l. “A f�lelem �s a szorong�s k�nz� �lm�nye arra k�szteti az embereket, hogy szimb�lumok v�d�pajzs�val, m�toszokkal, hitrendszerekkel �s eszm�kkel vegy�k k�r�l magukat, hogy a zene hangjaival, a szavak �rtelm�vel, �s ha kell angyalokkal t�lts�k ki a k�r�l�tt�k t�tong� �rt. �s mindezzel l�trehozz�k, megteremts�k azt, amit �sszefoglal� n�ven civiliz�ci�nak vagy kult�r�nak szoktunk nevezni”

A kultur�lis hovatartoz�st ebben az �rtelemben vizsg�ltuk. K�rd�seinkben arra voltunk k�v�ncsiak, hogy n�h�ny fontos dimenzi�ban, de tal�n kimagasl�an a nyelvhaszn�lat sor�n milyen m�rt�k� annak birtokl�sa �s honnan sz�rmazik a nyelvtud�s, �s van-e kit�ntetett k�re az alkalmaz�snak?

Vizsg�ltuk tov�bb� azt is, hogy a nyelvtud�s milyen sz�nvonal�. Itt csak arra voltunk k�v�ncsiak, hogy az �llami gondoskod�s sor�n mennyire marad meg a nyelvtud�s. A k�z�lt adatok esetlegesek, mivel csak annak �sszehasonl�t�s�ra voltunk k�pesek, hogy van-e �sszef�gg�s az �letkor �s a nyelvtud�s min�s�ge k�z�tt. Azt felt�telezz�k, hogy az �letkor el�rehalad�s�val az int�zetben elsorvad a nyelvtud�s, mivel haszn�lata nem rendszeres. Term�szetesen tudjuk, hogy erre csak longitudin�lis vizsg�lat adhatna v�laszt, ez�rt �ll�t�sunk hipotetikus.

A romanyelvet a rom�k 58 %-a a transzetnikum 48 %-a besz�li, ez jelent�s 10 sz�zal�kpontos elt�r�st takar. Azonban ha arra akarn�nk magyar�zatot tal�lni, hogy vajon a transzetnikumhoz tartoz�k mi�rt saj�t�tott�k el a romanyelvet ( ne feledj�k, az idetartoz�s csak a rokoni kapcsolatok alapj�n kik�vetkeztetett) mondhatn�nk, hogy a roma identit�studat �sszef�gghet azzal, hogy a romakult�r�b�l val� kiszakad�s mennyi id�vel ezel�tt t�rt�nt meg.

Tov�bb� �sszef�gghet azzal is, amir�l Csepeli Gy�rgy, Piaget nyom�n a k�vetkez�k�nt �r le: “…a nemzeti szocializ�ci�ban az els� szakasz (6-7 �v) idej�n a gyermek csak sz�kebb k�rnyezet�t, a v�rost, a csal�dot ismeri, ahol �l, az orsz�g m�g jelent�s n�lk�li sz�m�ra. A m�sodik szakaszban (8-9 �v), a kialakul� effekt�v hovatartoz�si elem b�zis�n m�r kognit�v elemek v�ltozatos reperto�rja bukkan f�l. (sz�l�k nemzets�ge, nemzetis�ge, az anyanyelv reflex�v tudom�sulv�tele, sz�let�s helye, a nemzeti z�szl� szelekt�v kezel�se.) A harmadik szakasz a 10-11 �ves korra jellemz�, mely a saj�t nemzethez f�z�d� �rzelmi-gondolati mint�t teljess�ggel h�vja el�.”

Teh�t azt mindenesetre �rdemes lenne vizsg�lat t�rgy�v� tenni, vajon, a nyelvtud�st nem jel�l�k k�z�tt milyen m�rt�k� azok ar�nya, akik soha sem tanult�k, �s mekkora h�nyaduk az, akik m�r nem tudj�k. Ugyan �gy �rdemes lenne vizsg�lni a roma identit�s k�rd�s�t, nevezetesen nem is alakult ki az alacsony �letkorban t�rt�nt int�zeti elhelyez�s miatt, vagy a t�rl� mechanizmusok m�k�dtek, esetleg egy tudatos tagad�si folyamattal �llunk szemben.

A cig�ny kult�ra ismerete a transzetnikum k�r�ben 10 sz�zal�kponttal magasabb, mint a romanyelv ismerete, a rom�k k�r�ben a k�t mutat� eset�ben az elt�r�s a statisztikai hibahat�ron bel�l van.

A rom�k 56 %-a ismeri a roma kult�r�t, �s ugyanilyen adatokat tapasztaltunk a nyelvhaszn�latra vonatkoz� k�rd�sre adott v�laszok elemz�se sor�n is. A transzetnikumhoz tartoz�k eset�ben 10%-al kevesebben ismerik a nyelvet, mint amennyien ismerik a romakult�r�t.

Mindk�t csoport eset�ben a nyelvet kevesebben tanult�k a csal�dban, mint m�s k�rnyezetben. A rom�k 53 %-a tanulta idegen k�rnyezetben, �s csak 43 %-a a saj�t csal�dj�ban, m�g a transzetnikumn�l 1/3-uk a csal�dban, �s 2/3-uk m�s k�rnyezetben saj�t�totta el a nyelvet. A nyelv birtokl�sa eset�n megk�rdezt�k, mit jelent a roma nyelv ismeret�nek foka. Itt a megoszl�s azt mutatja, hogy azok, akik a romanyelv ismeret�r�l sz�moltak be, azok k�z�l csak mintegy 23 sz�zal�k besz�li teljes m�rt�kben a nyelvet �s 77 sz�zal�kuk “kev�s sz�t ismer”. Kiss�, ha visszautalunk a kor�bban le�rtakra valamif�le �sszef�gg�s felfedezhet� az �letkori dimenzi� �s a nyelvtud�s k�z�tt.

Azt l�tszanak az adatok al�t�masztani, hogy egyr�szt z�m�ben egym�st�l tanul�s �llhat a “m�shol tanult” megnevez�s alatt, vagy valamilyen sz�nd�kolt szocializ�ci�s mechanizmus (l�sd a tiszadobi sz�nd�kokat), erre nem rendelkez�nk megb�zhat� adatokkal. M�sr�szt az �letkor el�rehaladt�val a tud�s foka is cs�kkenhetett, �s ez a feled�si mechanizmus okozza a tapasztaltakat.

Arra azonban bizony�t� t�nyez�k nem �llnak rendelkez�sre, hogy mi okozza a jelens�get. Megint csak a szakirodalom meg�llap�t�sait tudjuk cit�lni, “… nincs a szocializ�ci�nak olyan megnyilv�nul�sa, amely ne lenne k�rnyezetf�gg�, �m k�l�nbs�get kell tenni a k�rnyezet min sui generis szocializ�ci�s �gens �s ama teljes eg�sz�ben kultur�lisan mint�zott ingerk�rnyezet k�z�tt, mely egy�ltal�n lehet�s�get ny�jt a hovatartoz�ssal kapcsolatos �rzelmi �s gondolati reakci�k �lland�s�t�s�ra �s m�k�d�s�re.”

A nyelv tud�sa nem sokuk eset�ben jelentkezik megb�zhat� nyelvismeretk�nt, ink�bb egy az �letkori csoportnak megfelel� kommunik�ci�s rendszernek, amelyekbe keverednek a roma elemek is.

Ezt er�s�ti, hogy a romanyelvet besz�l�k mindk�t csoportj�ban eleny�sz� azok sz�ma, akik a csal�dban is besz�lnek cig�nyul, a transzetnikumhoz tartoz�k k�z�l mind�ssze 1 f� jel�lte, a rom�k eset�ben is csak egynegyed�k. A nyelvhaszn�lat kit�ntetett terepe a haveri k�r, a transzetnikumhoz tartoz�k k�r�ben ez 64 %, a rom�k k�r�ben 77 sz�zal�k. Megkock�ztathat� az az �ll�t�s, term�szetesen annak el�rebocs�t�s�val, hogy ez tov�bbi vizsg�latot �s bizony�t�st ig�nyel, hogy a roma nyelv �s romakult�ra szocializ�ci�j�ban a csal�di szocializ�ci� szerep�t �tvette a kort�rs csoport. A csal�d - a gyermek kiemel�se folyt�n - m�r nem szocializ�l a roma kult�r�ra, az iskola �s a nevel�otthon pedig, nem szerepelteti tev�kenys�g�ben, s�t els�sorban a t�bbs�gi kult�ra elemeit szerepelteti els�rend�en, �gy azok a sz�ks�gletek, amelyek a romakult�r�hoz k�t�dnek csak a kort�rscsoporton kereszt�l hatnak. Nagy val�sz�n�s�ggel ez�rt csak felsz�nes a megnyilv�nul�sa, �gy nem tudatosult, nem szerves�lt viszonyr�l besz�lhet�nk.

A cig�ny kult�r�ra vonatkoztatott k�rd�s “Ismersz-e cig�ny mes�ket, �nekeket?”, a rom�k k�zel 70 %-a azt jelezte, hogy a csal�dban tanulta, m�g a transzetnikum ugyan olyan m�rt�kben jelezte a csal�dot �s az iskol�t. A rom�k eset�ben megjelent a szakk�r is, mint helysz�n, de ez kit�ntetetten csak egy int�zm�nyre jellemz�. Itt nem tudjuk, hogy milyen szerepe van, hiszen a felt�telezhet�en k�zel hasonl� szocializ�ci�t alapulv�ve, ez az �gens a transzetnikum eset�ben nincs jelen.

Azt mondhatjuk teh�t el, hogy a roma identit�shoz sz�ks�ges kultur�lis elemek megjelennek ugyan a vizsg�lt csoportokban, azonban azok nem er�sek, vagy legal�bbis nem, mint �rt�k jelenik meg, a k�t fontos �gens birtokl�sa �gymint nyelv �s kult�ra az als�bb korcsoportokban jellemz�bb, mint a magasabbakban.

A szocializ�ci�s �gensek k�z�l a csal�d szerepe er�sen korl�toz�dik, mint vonatkoztat�si csoport j�het sz�m�t�sba, b�r ilyen szerepe is az �letkor el�rehalad�s�val gyeng�l. Nagy val�sz�n�s�ggel a kort�rs csoport l�p be hely�be, azonban ezek a kort�rs csoportok a cig�ny kult�ra csak kisebb r�sz�t birtokolj�k, tal�n jelent�ktelenebb r�sz�t. Ez�ltal a nevel�int�zetben feln�v�k etnikai tudata er�sen elmagyarosodik, csak felsz�nes �s l�nyegtelen elemekre korl�toz�dik, a nyelvi kommunik�ci� is ink�bb a szleng, mint a romanyelv elsaj�t�t�sa fel� hajlik, a roma kultur�lis k�zegben t�rt�n� r�szv�telhez nem el�gs�ges.

A mesters�ges k�rnyezet nem, vagy csak alig tesz valamit az eg�szs�ges nemzettudat kialak�t�sa �rdek�ben, s�t a megel�z� id�szakokban az asszimil�ci� er�s�t�s�ben volt �rdekelt (l�sd felz�rk�ztat� program). Ez az �t azonban nagyon kedvez a Durkheim �ltal haszn�lt an�mi�s viselked�s kialakul�s�nak, amelyhez a devi�ns viselked�si form�k kapcsolhat�k.

A saj�t (roma) kult�ra nem el�gs�ges a saj�t csoporthoz val� k�t�d�shez, a t�bbs�gi kult�ra nem mindenben vonz� sz�mukra, l�sd el�szocializ�ci� hat�sa, �gy az int�zetb�l t�rt�n� kiker�l�s ut�n nem el�gs�ges sem az ismeretek szintj�n, sem a viselked�s szab�lyoz�s�nak szintj�n sz�mukra a t�rsadalomba val� bekapcsol�d�shoz.

Kint is vagyok, meg bent is vagyok a cig�nys�gban. Benn, mert a megmaradt kapcsolatok odak�tnek, de kint, mert sem a kogn�ci�k sem az em�ci�k nem el�g szorosak a bentmarad�shoz. Az egy�n billeg� helyzetbe ker�l, viszony�t�sai elbizonytalanodnak, de a konformit�s �rz�se er�sen m�k�dik, amelynek sor�n azok az �rt�kek lesznek viselked�s�nek szab�lyoz�i, amelyeket nem pontosan ismer, �s ennek k�vetkezt�ben nem �p�ltek ki vele kapcsolatban a szem�lyis�g�ben szab�lyz� rendszerek.

Mindenesetre a csal�d, mint konkr�t, �s mint vonatkoztat�si csoport nem k�pes az egy�n sz�m�ra megfelel� seg�ts�get ny�jtani, nem k�pes r�szt venni a szem�lyis�g alak�t�s�ban, vagy a gondoz�sb�l kiker�ltek eset�ben a beilleszked�s seg�t�s�ben.

Ezt a folyamatot l�tszanak igazolni azok az adatok, amelyeket a ”kapcsolattart�s a kor�bbi k�rnyezettel” n�ven foglaltunk �ssze.