Valah�nyszor a c�mben szerepl� fogalmakba akadunk, mindig neh�zs�get jelent valamif�le elfogadhat� v�laszt kre�lni r�juk. A devi�ns jelens�gekr�l vallott v�lem�nyeinket illet�en is t�bbf�le n�z�pont tal�lhat� minden esetben a t�rsadalomban. Ezek a n�zetek sok esetben megosztj�k a k�zv�lem�nyt, �s neh�z megfelel� �ll�spontot kialak�tani, hiszen a v�lem�nyek az esetek nagy t�bbs�g�ben nem rendelkeznek tudom�nyosan megalapozott ismeretekkel. Egyesek eln�z�, meg�rt� attit�ddel kezelik a jelens�gk�rt, azt hangs�lyozva, hogy legy�nk t�relmesek, meg�rt�k, a t�rsadalomban mindig is voltak hasonl� jelens�gek, �s l�m ma is l�tezik az emberis�g, teh�t nincs sz�ks�g p�nikra. Ellenben m�sok megkongatj�k a v�szharangokat, elveszett gener�ci�kr�l, f�k�nt ifj�s�gr�l sz�lnak, nemzethal�lr�l vizion�lnak, gyorsan felel�s�ket kre�lnak, m�gpedig most, itt, azonnal, megold�sk�nt a legkem�nyebb dr�k�i szigort k�vetelik, m�g ak�r a hal�lb�ntet�s vissza�ll�t�s�t is.

A nemzeti tudat, nemzeti �rz�let eset�ben vagy a tudom�nyos ig�ny� magyar�zatok hom�lyos�tj�k el a nemzeti �rzelmeket, vagy a nemzeti �rz�let fesz�t f�tylat a t�nyekkel igazolt �s racionalit�son alapul� tudom�nyosan igazolt jelens�gek k�re el�. Csepeli Gy�rgy tal�l�an adja a “nemzet �ltal hom�lyosan” �llapot megjel�l�st erre a helyzetre, hiszen m�s aspektusb�l ugyan de mindkett� cs�kkenti a nemzeti �rz�s funkci�j�nak teljes�l�s�t, �s mindk�t �llapot alkalmas a t�rsadalom tagjai k�z�tti meg�rt�s cs�kkent�s�re, amely ak�r a k�lcs�n�s kirekeszt�si sz�nd�kig is eljuthat.

Mint k�s�bb l�tni fogjuk, mindk�t k�zel�t�sm�dnak meg van a szerepe a t�rsadalom �let�ben, de mint annyi m�s esetben a t�lzott lelkesed�s is, de ugyan �gy az �rzelmekt�l mentes tudom�nyos igazol�s is sz�mtalan vesz�lyt rejt mag�ban.

Igyekszem bemutat�si �rtelmez�si lehet�s�get k�n�lni a c�mben felv�zolt logik�t k�vetve, �s rem�lem olvas�imnak is siker�l az okfejt�s kapcs�n ugyan ez. Nem eml�tek p�ld�kat, mert sajnos akkor k�nnyen politikai terepre t�vedhet�nk, ami nem lehet a c�lunk, �s a behelyettes�t�seket tanult koll�g�im saj�t viszonyaiknak, v�rm�rs�klet�knek megfelel�en, �gy is megteszik.

T�rsadalom ilyen c�msz� a szociol�giai sz�t�rban nem tal�lhat�, �m nem biztos, hogy az�rt, mert nem hat�rozhat� meg egy�rtelm�en mit takar, hanem nagyobb val�sz�n�s�ggel annak ok�n, hogy valamennyi deffinici�-k�s�rlet foglya lenne annak, hogy mit k�v�n �br�zolni az emberek viszonyrendszer�b�l. �m a k�l�nb�z� szociol�giai ir�nyzatok �ltal r�gz�tetten a t�rsadalom attrib�tuma m�g is csak megragadhat�, nevezetesen, mint az emberi egy�tt�l�st lehet�v� tev� cselekv�sek �sszef�gg� rendszere, amely alkalmas az egy�ni �s k�z�ss�gi sz�ks�gletek kiel�g�t�s�re, viszonylag tart�s �s rendezett egy�ttm�k�d�s, amelyet a kult�ra tart egyben. A politikai uralom egy adott r�sz�nek al�vetett, k�l�n�ll� ter�leten �l�, a k�r�l�tte �l�kt�l elt�r� identit�s� emberek csoportja

Valamennyi elem a defin�ci�ban fontos, �m t�m�nk szempontj�b�l kett�vel k�v�nunk foglalkozni, a kult�r�val, �s a politikai uralom egy adott r�sz�nek al�vetett, k�l�n�ll� ter�leten �l�, a k�r�l�tte �l�kt�l elt�r� identit�s� emberek csoportj�val, az-az a politikai �llammal, mint ebben az �rtelemben vett t�rsadalommal. E k�t elem adja sz�munkra az �rtelmez�si keret�t a devianciamin�s�t�seknek, �s ez lesz a kiindul�pont az etnocentrikus tud�s kialakul�s�nak is. Meg�t�l�sem szerint mindk�t fogalom ugyan annak az ismerethi�nyb�l fakad�, valamilyen f�lelmet gener�l� viselked�s �s vagy kult�raform�nak a k�vetkezm�nye, amelyet egy konkr�t t�rsadalom valamely kisebbs�ge elt�r� viselked�s�re alkalmaz, vagy az egym�s mellett �l� t�rsadalmak a m�sik t�rsadalom kult�r�j�nak megnyilv�nul�s�ra min�s�t�sk�nt alkalmaz. Ne feledj�k mindk�t kateg�ria, min�s�t� kateg�ria.

A kult�r�t �gy is felfoghatom, mint tev�kenys�grendszert, tapasztalatrendszert, �s normarendszert, amely az emberi egy�tt�l�s sor�n j�tt l�tre, �s biztos�tja az azonos kult�rk�rh�z tartoz�k tart�s egy�tt�l�s�t.

A t�rsadalom �s a kult�ra k�z�tti kapcsolat dinamikus, �gymint a jelens�g �s tartalom k�z�tti reflex�v viszony. �rtelmez�s�nk szempontj�b�l fontos annak r�gz�t�se is, hogy a kult�ra egyr�szr�l a k�z�sen birtokolt kult�r�t jelenti, mint egy k�z�s �rtelmi mez�t, amelyben m�k�dtetj�k elt�r�seinket, de az�rt nagyj�b�l mindenki ugyan azt �rti a jelens�gen, m�sr�szr�l jelenti a tanult kult�r�t, amelyet a szocializ�ci� sor�n saj�t�tunk el. Mindenek el�tt jelenti a kultur�lis univerz�l�kat, �gy, mint a nyelv, a besz�d (kommunik�ci�), az �r�s, a csal�di rendszer, a vall�s, az incesztus tilalma, m�v�szet, a t�nc, a testd�sz�t�s, a j�t�k, aj�nd�koz�s, a vicc, a higi�niai szab�lyok egys�ge �s m�s t�rsadalmakt�l val� k�l�nb�z�s�ge.

A t�rsadalomban �l�k sz�m�ra mindennapi emp�ria, hogy a kultur�lis univerz�l�kat figyelembe v�ve a saj�t t�rsadalmukban a t�bbs�g �ltal gyakoroltakt�l elt�r� kultur�lis entit�sok is felfedezhet�k, amelyeket vagy r�sz�nek tekint a makrot�rsadalom kult�r�j�nak, mert nem �rz�kelnek fenyegetetts�get jelenl�te miatt, vagy “m�s”-nak, devi�nsnak min�s�tenek, mert valamif�le v�lt vagy val�s f�lelmet tulajdon�tanak hordoz�i ir�nt. Ugyan �gy mindennapi tapasztalat az is, hogy az orsz�ghat�rokat elhagyva m�s kult�r�j� t�rsadalmakat l�tunk, amelyeket hol csod�lunk, hol f�lve n�z�nk, mert nem tudjuk egyenl�re defini�lni hozz�juk val� viszonyunkat. Ez a helyzet volt tapasztalhat� az Eur�pai Uni�hoz val� csatlakoz�sra val� magyar felk�sz�l�s sor�n tapasztalt egy�ni �s t�rsadalmi attit�d�kben, de m�s t�rsadalmak eset�ben is tapasztalhattunk hasonl�kat. Gondoljunk csup�n azokra a megnyilv�nul�sokra, jeremi�d�kra, amelyek a beolvad�sra, a teljes asszimil�ci�ra, a magyar kult�ra elt�n�s�re, felolvad�s�ra az olvaszt�t�gelybenr�l sz�ltak, de sz�p sz�mmal besz�lt�nk arr�l is mit adott a “kis” magyar n�p Eur�p�nak. T�bbek k�z�tt a Nobel-d�jasokat, a t�r�k elleni v�d�pajzs voltunk, nagy kir�lyokat, akiket tisztelt �s/vagy rettegett Eur�pa, az NDK-sok kienged�se az orsz�ghat�ron is b�szkes�g�nk eleme volt, de a p�neur�pai piknik vagy 1956, mint a nemzeti �ntudat jeles momentumai hangoztak el. A m�sik v�gleten megjelent a m�sok �ltal szorgalmazott elz�rk�z�sban, autarchia hangoztat�s�ban is, sokat sz�ltunk a nemzeti lelk�letr�l, amely elveszni l�tszik, de mindezek m�gis ink�bb arr�l sz�ltak, hogy a dzsungelt�l - Eur�p�t�l - val� f�lelem tov�bbra is benn�nk �l. Nem hiszem, hogy b�rmelyik megold�st abszolutiz�lni kellene, sokkal ink�bb az eg�szs�ges nemzettudat kialak�t�sa lehet a v�lasz a probl�m�ra, semmint az etnocentrizmus, �s annak hangs�lyoz�sa. Nem feledhetj�k, hogy az uni�ban nem csak a t�bbiek m�sok a mi sz�munkra, de mi is m�sok vagyunk a t�bbiek sz�m�ra. �m ezt a m�ss�got nem alak�thatjuk devianci�v�, mert az nem vezet sehov�, vagy pedig az �t v�g�n azok a megold�sok �llnak, amelyeket a XX. sz�zadban t�bbsz�r�sen kipr�b�lt a vil�g �s l�that�an csak zs�kutc�s megold�s, vagy trag�dia lett az eredm�ny.

Mit tudunk a kult�ra szerep�r�l? Hannkiss Elem�r az Emberi kaland c�m� k�tet�ben azt a m�sok �ltal is megfogalmazott gondolatot veti fel, hogy az ember idegen ebben a vil�gban, �s minden probl�m�ja, de minden eredm�nye, teljes�tm�nye is ebb�l fakad. A g�r�g mitol�gia le�r�s�t cit�lva mondja, hogy az igaz, hogy idegenek vagyunk benne, de megkaptuk azt a k�pess�get, hogy otthonn� tegy�k azt, elviselhet�v� var�zsoljuk a vil�got. Le�rja, hogy miut�n a homo sapiens Epim�theusszal alaposan p�rul j�rt a k�szs�gek eloszt�sakor �s feltette a nagy k�rd�st”…Hogy a csud�ba ker�ltem �n ide, ebbe a vil�gba? Mit tegyek, hogy ne pusztuljak el ebben a vil�gban?…” Prom�theusz sietett seg�ts�g�re �gy sz�lva “… Igazad van, ez nem a te vil�god, de fel�p�theted a magad vil�g�t ezen a vil�gon bel�l. Seg�tek neked ebben, mert �t�lom az igazs�gtalans�got, �s m�g jobban ut�lom a butas�got. Prom�theusz vagyok, t�rt�netesen �ppen Epim�theusz b�tyja, �s �gy n�mi felel�ss�get is �rzek ir�ntad. Gyere vissza egy h�t m�lva, �s addig megpr�b�lok valami megold�st tal�lni a bajodra…” Azt�n egy h�t m�lva megkaptuk a t�zet, �s a t�bbit tudjuk. A dolog ak�r �gy is t�rt�nhetett, �s az ember igyekezett megteremteni maga k�r�l a harm�ni�t, elk�l�n�teni a dzsungelt, az ismeretlent, a f�lelemkelt�t a saj�t maga �s ig�nyei szerint kialak�tott �s berendezett, sz�m�ra ismer�s �s biztons�got ny�jt� szocializ�lt k�rnyezett�l, a kult�r�t�l. Mindek�zben a dzsugeleinek felsz�mol�s�ra szimb�lumokkal vette k�r�l mag�t, a fizikai- lelki-, t�rsadalmi- �s metafizikai dzsungelei elleni k�zdelem sor�n l�trehozza a kult�r�t, amely egyszerre mor�lis �s racion�lis univerzumk�nt is megjelenik saj�t maga sz�m�ra.

E kult�r�nak funkci�ja abban rejlik, hogy biztons�got ny�jt a vil�gb�l (dzsungelb�l) �rkez� t�mad�sok ellen, cs�kkentve a kiszolg�ltatotts�g �rz�s�t, megteremti a kommunik�ci�t a t�rsadalom tagjai k�z�tt, �s harm�ni�t alak�t ki a t�rsadalom tagjai, csoportjai egym�sk�zti viszony�ban. Tal�n az �gi vil�g lek�pez�d�sek�nt is lehet �rtelmezni, mint ahogy sok esetben ez t�rt�nik is. Erre kimer�t� p�ld�k sor�t tal�ljuk a k�l�nb�z� vall�sok tanulm�nyoz�sa sor�n. Ez a k�z�sen l�trehozott kult�ra tartja �ssze a t�rsadalom tagjait, szolg�lja egy id�ben az egy�ni �s a k�z�ss�gi identifik�ci�t. Ez lesz az a malter, amely egys�ges�ti a t�rsadalom tagjait, megteremti azt a szoci�lpszichol�giai jelens�get, amelyet a “mi” �s a “t�bbiek” megnevez�ssel is illet�nk. A “MI” lesz k�pletesen a harm�nia, a t�k�letess�g, a magasabbrend�s�g, az er�, a “TI” lesz ugyanebben az �rtelemben a dzsungel, ami ugye azt jelenti, hogy ismeretlen, kisz�m�thatatlan, fenyeget�, ellens�ges, ami ellen v�dekezni, harcolni kell.

Ebben az �rtelemben v�lik �rtelmezhet�v� a m�ss�g k�rd�se, ami leegyszer�s�tve az, hogy nem mi vagyunk, - m�g a k�znyelv is tal�l erre fogalmi appar�tust, “nem a mi kuty�nk k�lyke” -, �s minden, ami nem a mi, azzal szemben bizalmatlans�got t�pl�lok, azt saj�t k�pemre akarom alak�tani, vagy el akarom t�ntetni. Esetleg azt a r�szt, ami bel�le sz�momra szimpatikus, de csak azt, befogadni szeretn�m. Ez�rt �rtelmezhet� bizonyos megk�t�sekkel a “m�ss�g” mint jelens�g, mint k�z�s gy�ker�, de az�rt elt�r� megnyilv�nul�sak�nt a deviancia �s az etnocentrikus tud�s. A devi�ns m�ss�g a t�rsadalom kisebbs�geinek min�s�t� c�mk�z�se, az etnocentrizmus a k�rnyez� n�pek t�rsadalmainak c�mk�z�se, de mindkett�ben azonos mot�vumok �s hasonl� tartalmak fedezhet�k fel.

Els�k�nt a devianci�r�l sz�lunk, megpr�b�ljuk bemutatni azt a jelens�gk�rt, amelyet a t�rsadalomtudom�nyok devianciak�nt �rtelmeznek, majd egy k�vetkez� lapsz�mban arr�l, hogyan alakul ki az etnocentrizmus, mi�rt vesz�lyes ez a jelens�g az eur�pai integr�ci�ban.

A m�ss�g �s/vagy deviancia halljuk gyakran a kifejez�seket, �s nem minden esetben tesz�nk k�l�nbs�get k�z�tt�k, sokszor pedig szinonim fogalmakk�nt haszn�ljuk azokat, vagy ami m�g rosszabb, a devianci�t finomkodva m�ss�gk�nt jel�lj�k meg. A szakirodalom a deviancia �s a m�ss�g k�z�tt azt a k�l�nbs�get fogalmazza meg, hogy a m�ss�g az csak egy nomin�lis kateg�ria, ellenben a devi�ns az egy gradu�lis kateg�ria. Az els� - a m�sf�le, m�sfajta, elt�r�, nem olyan mint mi -, csak �szlel�si kateg�ria, nem jelenik meg benne �rt�kel�s, ezzel ellent�tben a deviancia az �rt�kelt m�ss�gtudat, amely tartalmaz t�bbletjelent�st is, amit tal�n a nemk�v�natos fogalommal �rhatunk le.

Teh�t azt mondhatjuk, hogy minden t�rsadalom a m�ss�gok �sszess�ge, �s a t�rsadalom �let�ben mindig jelen van a deviancia is. Norm�lis t�rsadalmakban ez a kultur�lis soksz�n�s�g (m�ss�g) csak er�s�ti a t�rsadalom erej�t, ezt a jelens�get az angolsz�sz �rtelmez�s szerint a civiliz�ci� fogalma takarja, - amelyet Norbert Elias “A civiliz�ci� folyamata “ c�m� m�v�ben r�szletesen kifejt -, ez az �rtelmez�s nem kirekeszt�, nem elhat�rol�, hanem befogad�, teh�t az elt�r�st csak m�ss�gk�nt defini�lja. Ott azonban, ahol a makrot�rsadalmakban egyidej�leg �rv�nyes�l� sokf�le viselked�si norma k�z�l a t�rsadalom t�bbs�ge valamely kisebbs�g viselked�s�t nemk�v�natosnak min�s�ti, �s devianciak�nt jel�li meg k�zdelmet folytatva ellene, felbomlik a t�rsadalmi integr�ci�, ez�ltal bek�vetkezhet a t�rsadalmi an�mia �llapota, amely a devianci�k sokf�le megnyilv�nul�s�hoz szolg�ltathat t�ptalajt. Amikor a t�bbs�g a nomin�lis k�l�nb�z�s�get gradu�lis k�l�nbs�gg� v�ltoztatja �t �s k�zd ellene, akkor sokf�le eszk�zt alkalmaz az egyszer� erk�lcsi szankci�kt�l kezdve a jogi szankci�kig bez�r�lag. Ez ak�r az egy�n fizikai megsemmis�t�s�t is eredm�nyezheti. Term�szetesen a kisebbs�g nem min�s�theti a t�bbs�get devi�nss�, b�r a k�pzelet �s a tapasztalat n�ha m�s p�ld�t mutat, �gy a devi�nsviselked�s mindig kisebbs�gi viselked�s.

A makrot�rsadalmak multikult�r�ju�ban sokf�le viselked�si norma �l egyidej�leg. Ezeknek a norm�knak az elfogad�sa, vagy elutas�t�sa kult�raf�gg�, ez�rt az �rtelmez�se mindig konkr�t t�rt�nelmileg �s t�rsadalmilag meghat�rozott szocio-kult�r�lis kontextusban v�gezhet� el. Az ett�l val� elt�r�s, “DE” “VIA” az �tt�l val� elt�r�s lesz a deviancia tartalma. �gy teh�t a t�bbs�g �tj�t�l val� elt�r�sr�l lesz sz�, amelyet a t�bbs�g mor�lisan is meg�t�l. A t�rsadalmi min�s�t�s kialakul�s�hoz azonban sz�ks�g van a jelens�g sz�moss�g�ra, mert eleny�sz� esetsz�m eset�n maximum valaki dilij�nek min�s�l a dolog. A devi�nsviselked�s, mint magatart�sbeli megnyilv�nul�s csak biol�giai, pszichikai �s t�rsadalmi okok komplex egy�ttesek�nt tanulm�nyozhat� �s �rtelmezhet�. A biol�giai okok k�z�tt genetikai, �lettani �s biok�miai egy�tt�ll�sokat fedezhet�nk fel, amelyek a viselked�si vari�nsok gyakoribb megjelen�s�t vonj�k maguk ut�n. (El�g itt a Cesare Lombroso elm�let�re utalnunk, �gy is, mint lombr�z� alkat, amely a magyar k�znyelvbe is be�p�lt). A pszichikai t�nyez�k k�z�tt az attachment �s annak s�r�l�se, a szoci�lis depriv�ci�, a szocializ�ci�s zavarok, a kommunik�ci�s deficit, az �nkifejez�s zavara, a t�rsas kapcsolatteremt�s problematik�ja, �s bizonyos szocio-genetikus transzmisszi�k szerepelnek leggyakrabban a besz�mol�kban. A t�rsadalmi okok k�z�tt a deviancia megjelenik, mint t�rsadalmi t�ny, �s ebben az �rtelemben, mint a t�rsadalom m�k�d�s�nek sz�ks�ges velej�r�ja; vagy �kol�giai megk�zel�t�sben, mint urbaniz�ci�s jelens�g, amely egy meghat�rozott helyekre korl�toz�dik; tov�bb� az interakcionista elm�letek magyar�zat�ban az egy�n �s a kontrollt bet�lt� int�zm�nyek k�z�tti kapcsolat, motiv�ci� k�vetkezm�nyek�nt, amely a c�mk�z�s elm�let n�ven k�zismertebb. Ezen k�v�l fenomenol�giai k�zel�t�sben annak magyar�zatak�nt, hogy mit jelent maga a viselked�s az egy�n �s mit a t�rsadalom sz�m�ra; vagy konfliktuselm�letk�nt, miszerint a t�rsadalmi kontrollt gyakorl�k eszk�ze a hatalom, a hatalomn�lk�liek eszk�ze lehet a deviancia.

Mint l�tjuk a magyar�zatok sokr�t�ek, �s tal�n �rezz�k, hogy csak egy szempont� vizsg�l�d�s k�zel�thet csak a t�nyleges okok le�r�s�hoz.

Napjainkban azt tapasztaljuk, hogy a modern t�rsakban a devianci�k sz�ma robban�sszer� emelked�st mutat.

A klasszikus devianci�k k�z�tt tartott�k sz�mon a b�ncselekm�nyeket, az elmebetegs�geket, az alkoholf�gg�s�get, az �ngyilkoss�got, �s az idegbetegs�g azon form�it, amelyek nem a gyengeelm�j�s�g k�r�be sorol�dtak. A modern felfog�s v�ltoztatott ezen, �s napjainkban a pszichikus idegi probl�m�k k�z�l azok, amelyek nem elmebetegs�gek, a b�n�z�s, a k�l�nf�le f�gg�s�gek, a szexu�lis devianci�k, a csavarg�s is.

A t�rsadalom moderniz�l�d�s�nak k�vetkezt�ben megjelentek olyan �j deviancia form�k is, amelyek ismeretlens�g�k folyt�n a t�rsadalom tagjainak tal�n esetenk�nt az indokoltn�l er�sebb megnyilv�nul�sait id�zik el�. Ezek egy r�sze bizonyos specifikus k�rt �rintenek, azonban vannak olyanok is, amelyek nem a t�rsadalom klasszikus differenci�l�d�s�t k�vetve sz�r�dnak.

A felsorol�s term�szetesen nem teljes, �s arra sincs m�d, hogy valamennyit r�szletesen elemezz�k, a kiv�laszt�sban egyr�szt a sok esetsz�mot mutat�, m�sr�szt az �jdons�gk�nt napjainkban megjelen� form�kr�l lesz sz�.

Napjainkban a t�rsadalom sz�m�ra, a t�bbs�g sz�m�ra k�l�n�sen vesz�lyesek a devi�ns szubkult�r�j� band�k, a t�meges m�ret� alkoholizmus, a lassan felz�rk�z� drogfogyaszt�s, a cs�kkenni nem akar� doh�nyz�s (nikotinf�gg�s�g) az er�szakos b�ncselekm�nyek az �ngyilkoss�g. �j elemk�nt jelent meg a szervezett-b�n�z�s, a feh�rgall�ros b�n�z�s. K�l�n�sen az ifj�s�g k�r�ben egyre jobban n�vekszik sz�m�t�g�pes b�ncselekm�nyek, a mobiltelefon f�gg�s�g, a j�t�kg�pez�s, az Internetf�gg�s�g, a grafiti, mint deviancia sz�ma, �s k�r�kben tapasztalhat� legnagyobb sz�mban a csavarg�s, is mint devi�ns megnyilv�nul�s. Valamennyi t�rsadalmi csoportban megfigyelhet� a t�ves k�pzetek, az elbizonytalanod�s, �gy is, mint t�rsadalmi an�mia, �s az erre adott v�laszk�nt a szekt�khoz, a k�l�nb�z� negat�v szubkultur�lis csoportokhoz val� kapcsol�d�s.

A f�gg�s�g olyan �llapot, amely valamilyen hosszabb ideje haszn�lt szer (drog) elvon�sakor testi panaszokat �s lelki depresszi�t okoznak, �s ezek a t�netek az adott vagy valamilyen m�s szer hat�s�ra elm�lnak.

A testi f�gg�s�g a test reakci�ja a k�b�t�szerre, intenz�v vegyi kapcsolat kialakul�sa a szerrel. Elvon�suk v�ls�g�llapotot alak�tanak ki, ami rosszull�tben, h�ny�sban, v�gtagreszket�sben, verejt�kez�sben, szapora sz�vver�sben, v�gtagf�jdalmakban, v�gtagreszket�sben, g�rcs�kben nyilv�nulhat meg. Az alkohol elvon�sakor reszket�ses del�rium tremensz l�phet fel, g�rcs�s rohamokkal, reszket�ssel �s k�nyszerk�pzetekkel. A lelki f�gg�s�g kialakul�sa ut�n ellen�llhatatlan k�nyszer viszi r� az embert, hogy �jra �s �jra bevegye, haszn�lja a szert.

Az alkohol f�gg�s�g a fiatalok k�r�ben egyre emelked� m�rt�kben van jelen, ha morbidok akarn�nk lenni, akkor a feln�tt hagyom�nyok m�lt� folytat�ik�nt nevezhetn�nk meg �ket Szok�sosan az alkoholizmus �t k�l�nb�z� alakj�t k�l�n�thetj�k el E. M Jellinek amerikai orvos szociol�gus alapj�n. Alfa alkoholizmus, probl�ma iv� vagy megk�nnyebb�l�s�rt iv� alkoholizmus, ahol a szem�ly azt rem�li az alkoholt�l, hogy az probl�m�inak nyom�s�t�l felszabadul, �gy ellazul. �vekig tart� iv�s ut�n sem v�lik alkoholist�v�, probl�m�i megsz�nte ut�n felhagyhat az iv�ssal (egyetemista vizsgaid�szakban, �s vizsg�k let�tele ut�n). A b�ta alkoholista az iv�si szok�sokhoz igazodva rendszeresen �s s�r�n iszik alkoholt. Ilyen t�pus a TV alkoholista, aki a tv n�z�skor mindig, de ha kimarad a meccs, akkor esz�be nem jut. Ez m�g nem a teljes f�gg�s�g, de lehets�ges �t a testi k�rosod�shoz, valamint az alkoholizmus s�lyosabb form�ihoz. A gamma alkoholista els� l�p�sk�nt a probl�m�it�l akar megszabadulni, k�s�bb n�ha filmszakad�sig iszik, majd fokozatosan titokban iszik, majd m�g k�s�bb elveszti kontrollj�t, �s m�r k�rnyezete is �szleli, egy korty alkohol ut�n nem tudja abba hagyni az iv�st, majd a kr�nikus id�szakban m�r reggel elkezd inni, �s �let�nek k�zponti k�rd�se az alkohol k�r�l kulmin�l. V�g�n az �tnak testi, lelki �s szoci�lis �sszeoml�s, nem ritka az �ngyilkoss�gi k�s�rlet. A delta fokozat� beteg kontroll alatt tartja a fogyaszt�s�t, nem iszik eszm�letveszt�sig, de a f�gg�s�ge fenn�ll, mert ha abba hagyja az iv�st, heves elvon�si t�netei jelentkeznek, ez�rt iszik. �k a szintiv�k, akik szinten tartj�k az alkoholt, k�rnyezet�k z�m�ben �szre sem veszi betegs�g�ket. Epszilon alkoholista id�szakosan isz�kos, visszat�r� id�k�z�kben iszik, k�nyszerb�l iszik de akkor eszm�letveszt�sig. Ut�na kihagy�s k�vetkezik, majd visszaes�s. B�rmelyik form�j�t n�zz�k, azt tapasztaljuk, hogy az egy�ni probl�m�n t�l.

Mint l�tjuk a gamma, delta, �s epszilon f�gg�s�gben szenved�kn�l s�lyos betegs�gr�l van sz�, melyet a k�rnyezet �ltal�ban igen, m�g a beteg maga a legkev�sb� sem �szlel. M�g mindig �gy v�li, hogy csak �gy iszik, mint ak�rki m�s. Gyakran a k�ls� t�nyez�kben keresi az okot. A betegs�gnek egyik t�nete, hogy maga a beteg nem enged betekint�st az �llapot�ba. Ez az�rt vesz�lyes, mert elh�r�t minden seg�ts�get, amire pedig m�lhatatlan seg�ts�ge lenne. Ki�p�t k�l�nb�z� elh�r�t� reakci�kat, amelyek a drogf�gg�s�g tanul�selm�let�n alapulnak. A k�b�t�szer seg�ts�g�vel megtanuljuk saj�t �rzelmeinket valamilyen vegyi anyag seg�ts�g�vel c�lrat�r�en megv�ltoztatni. Az elh�r�t�s vagy v�dekez�s gyakoribb form�i k�z�tt tartjuk sz�mon a racionaliz�l�st, ments�gkeres�st; a tagad�st, az-az �ntudatlanul vonakodik a t�nyek elismer�s�t�l; a jelent�ktelen�t�s, teh�t nem tagadja a dolgot, valamit bevall, de nem mindent; �s a projekci�, az �truh�z�s, kivet�t�s, amely szerint mindennek az okai m�sok, akik �t t�nkre akarj�k, tenni, akik gy�l�lik �t.

Szinte valamennyi szerf�gg�s�g kialakul�sa eset�n ez a mechanizmus m�k�dik, vesz�lyeit tapasztalhatjuk az egy�nre, de mikro- �s makrot�rsadalmi k�rnyezet�re n�zve is. Ami sz�munkra fontos lehet �s kell, legyen, az a kiindul�pont. A kiindul�pont az egy�n val�s vagy v�lt probl�m�ja, amely frusztr�lja, amely megold�st ig�nyel. A v�lasza egy�ni szinten valamif�le stimul�l�szer haszn�lata, ami egy folyamat eredm�nyek�nt elvezet a f�gg�s�g legdurv�bb form�j�ig. A f�lelem nem az alkohol fogyaszt�s vesz�ly�ben rejlik csup�n, hanem a megoldatlan, vagy rosszul, rossz eszk�z�kkel megoldott probl�m�k el�fordul�s�n, halmoz�d�s�n. Ez�rt csal�ka minden olyan k�s�rlet, amely kriminol�giai adatokkal �rja le az alkoholizmust a fiatalok k�r�ben, Egyszeri ab�zus nem okoz f�gg�s�get, mint l�ttuk az alfa �s a b�tafogyaszt�s m�g nem f�gg�s�g. Fogadjuk el jelz�sk�nt, annak jelz�sek�nt, hogy a pszicho-szocio-szexu�lisfejl�d�sben l�v� szem�ly megoldhatatlannak v�lt probl�m�val tal�lkozott, �s nem tudja a megold�st, tal�n csak rossz mint�t akar k�vetni.

A leg�jabb kutat�sok az ab�zus v�laszt�s�nak okaik�nt eml�tik, a szerek haszn�lat�nak szimbolikus jelent�s�t, vagyis valamely t�rsadalmi csoporthoz val� tartoz�s szimb�lum�t. Ezt az �rz�st er�s�theti fel az is, ha a haszn�latnak kialakul valamif�le ritu�lis jellege. Nem devianciak�nt de szeretn�m olvas�im sz�ves figyelm�t r�ir�ny�tani a fiatalok k�r�ben ma divatos rettenetesen bonyolult k�zfog�saira, vagy a cs�kv�lt�s szertart�s�ra. Egyik alkalommal r�k�rdeztem a mi�rtekre, de csak azt a v�lasz siker�lt begy�jtenem, hogy mi �gy szoktuk. Fontos dolgok ezek. Megfigyelhet� egyfajta szabads�g�rzet megnyilv�nul�sa, mert azt teszem, amit akarok, tal�n valamif�le feln�tt� v�l�s r�tusa is lehet ez sz�mukra. Seg�ts�get ny�jt annak elvisel�s�ben, hogy nincs nagy rem�nyem a p�lyakezd�semet illet�en, hogy �r�k�s vesztes poz�ci�ba tart�nak �rzem magam, a szocializ�ci�s neh�zs�geim�rt, az iskolai kudarcok�rt, a magamra marad�somban, a magamra utalts�gomban, a fizikai, �rzelmi esetleg szexu�lis b�ntalmaz�som sor�n. Seg�t elviselni a mindennapi �let sz�momra �rtelmetlen szab�lyozotts�g�t, j� az �ltal�nos szorong�saim old�s�hoz, seg�t a nyugalom ill�zi�j�nak megteremt�s�ben, a t�rsas�gi �let megk�nny�t�s�ben, sokszor haszn�l a gy�k�rtelens�g �rz�se ellen, �s tal�n j� a k�l�nb�z� �letkori konfliktusok megold�s�ban.

Sz�m�t�g�pes b�ncselekm�nyek megjelen�se a vil�gh�l� t�rh�d�t�s�val gyorsan fog n�vekedni. El�g, ha arra gondoljunk, hogy az a n�h�ny hacker, akik az elej�n az elismer�s gl�ri�it hordozt�k, �s ink�bb csak a megmutatkoz�s sz�ps�g��rt dolgoztak, ma m�r komoly k�rokat okoznak az egy�neknek �s a t�rsadalomnak. El�szeretettel k�vetnek el banki �s egy�b csal�sokat, kik�mlelnek olyan adatokat, amelyekkel kimer�tik a k�mked�s fogalm�t, el�rasztj�k a vil�gh�l�t Internet szem�ttel, amelyek k�rokat okoznak a sz�m�t�g�p haszn�l�knak, b�nsz�vetkezetek j�nnek l�tre a vil�gh�l�n, bizony�t�kok vannak a terrorizmus szervez�s�re is a h�l�n, de szexu�lis devianci�k terjeszt�s�re, zugkereskedelemre, �s egy�b devianci�k elk�vet�s�re �szt�n�znek, vesznek r�. Miel�tt valaki azonnal v�get vetne az informatikai szupersztr�d�nak, gondoljunk arra, hogy maga a deviancia tartalma nem v�ltozott, csak az eszk�zrendszer moderniz�l�dott. Tal�n nem t�ved�s azt mondani, hogy m�r az otthonunk fala sem ny�jt akkora v�delmet, vagy teljes v�delmet az idegen vil�g t�mad�sai ellen.

A t�mak�r z�r�sak�nt eml�t�st teszek egy haz�nkban nem t�l nagy m�ltra visszavezethet� devianci�ra, amely New Yorkb�l indult vil�gh�d�t� �tj�ra, szinte nincs olyan, aki m�g nem tal�lkozott volna vele, �s aminek a neve graffiti. Az ut�bbi �vekben ez a tev�kenys�g egyes emberek sz�m�ra �letform�v� v�lt, csoportok j�ttek l�tre, szab�lyok alakulnak ki a firk�k hely�re, st�lus�ra, fajt�ira. Sz�mszer� n�veked�s�k mellet megv�ltozott a technika, elk�sz�t�s�k m�v�szi amb�ci�t �s egyre t�bb id�t �s anyagiakat ig�nyel. “… A graffitire vonatkoz� t�rsadalmi reakci�k is megv�ltoztak…. A t�rsadalom �ltal a m�v�szeteknek kijel�lt t�r sz�knek �s el�gtelennek bizonyul mind a graffiti mint m�v�szet, mind pedig a graffitisek mint m�v�szek sz�m�ra, megszegve ez�ltal a t�bbs�gi t�rsadalom erre vonatkoz� �ltal�nosan elfogadott norm�it, �gy egyre ink�bb a deviancia hat�r�ra szorul….”. Ez figyelhet� meg napjainkban, a k�l�nf�le megnyilv�nul�sban, ami m�g a graffiti kriminaliz�l�s�t is megc�lozta. Val�ban konzult�ci�t ig�nyelne a k�rd�s, mert a kriminaliz�l�s v�lem�ny�nk szerint nem ad megnyugtat� megold�st. A vagyon elleni b�ncselekm�nyek, vagy az �l�s tilalma a t�rt�nelem sor�n mindig kriminaliz�lt cselekedetek voltak, annak ellen�re napjainkban is virulensek. “…A graffitinek devianci�v� v�l�s�nak magyar�zat�t legink�bb az �gynevezett cimk�z�selm�lettel magyar�zhatjuk. A cimk�z�selm�let a devianci�t nem �gy fogja fel, mint bizonyos egy�nek vagy csoportok saj�toss�gainak �sszess�g�t, hanem mint a devi�nsok �s nem devi�nsok k�z�tti interakci� folyamat�t….”

A tapasztalatok azt mutatj�k, hogy az ilyen fajta t�bbs�gi v�lem�nyez�s nem seg�t a megold�sban, legfeljebb eljuthatunk oda, hogy �ld�zni kell �ket, mint a t�bbi b�n�z�t. Val�sz�n�s�thet� azonban az, hogy a graffitis �letm�d v�ge el�bb-ut�bb m�gis a b�n�z�i karrierhez kapcsol�dik, �s ez is m�s devi�nsform�khoz hasonl�an szankci�khoz vezet. A devi�ns karrier ugyan is ebben az esetben is nyomon k�vethet�, �s azonos elemeket tartalmaz. Elismer�sem azon m�lik, ha min�l t�bb helyen jelen vagyok, s�t al��rok. Megjel�l�m a ter�letem, amir�l a t�bbiek felismernek, �s tisztelnek. Ez az �lland� utcai jelenl�t azonban azt eredm�nyezi, hogy a t�rsadalmi k�telezetts�geimnek nem tudok eleget tenni �gy, mint munkav�gz�s, iskol�baj�r�s, csal�di, rokoni, bar�ti k�teless�gek. Tov�bbi gondot jelent a fest�kek megszerz�se, vagy ink�bb a beszerz�shez sz�ks�ges anyagiak el�teremt�se. Leg�lis �ton ez nem oldhat� meg, mert a k�zeli hozz�tartoz�k nem tudnak “m�v�szi p�lyafut�somr�l”, �gy r�sz�kr�l a mecenat�ra sz�ba sem j�het. Marad a beszerz�s, �s ennek legegyszer�bb m�dja a lop�s. Innen m�r a b�n�z�i karrier fel� ny�lhatnak utak.

A devianci�k �ltal�ban vesz�lyeztetik a t�rsadalom m�k�d�s�t, de a legnagyobb k�rt m�gis az ifj�s�g k�r�ben okozz�k. El�sz�r is ez a kort�rscsoport a pszichoszoci�lis v�ltoz�sai k�vetkezt�ben nagyon kiszolg�ltatott csoport. M�sodszor �rt�k �s normarendszere nem kell�en differenci�lt, fejlett �s stabil. Harmadszor a konfliktuskezel�si technik�i fejletlenek, egys�k�ak, z�m�ben a t�megkommunik�ci� �ltal sugallt virtu�lis vil�gban megfelel� eszk�z�kre korl�toz�dik, esetleg kieg�sz�l a kort�rscsoport �ltal favoriz�lt, haszn�lt megold�sm�dokkal. Negyedszer a dolgokat hajlamos �rzelmileg meg�t�lni, �s b�r leplezi, majd meghal az elismer�s�rt. Ha ezek a dolgok megfelel� kontextusba ker�lnek, akkor a megold�s sikeresen szolg�lja az �let�szt�n kiel�g�l�s�t, ha nem, akkor valamif�le p�tcselekv�s, vagy p�tszer haszn�ltatik fel, �s annak pozit�v tapasztalata eset�n �jra �s �jra. Ez m�r el�g lesz a r�gz�lt hozz�szok�shoz. Nem feledhetj�k, hogy a vel�nk kapcsolatba ker�l� esetek sokban megfelelnek az �ltal�nos elm�leteknek, �m minden egyes eset�nk egy konkr�t biopszichoszoci�lis �lethelyzetben lev� egy�n, aki esetleg helytelen�l reag�lt a konfliktusra �s az � aktu�lis helyzet�nek okaira is igaz a multikauzalit�s, teh�t a meg�rt�s�nk is ilyen szempontoknak kell megfeleljen.

M�g egy gondolat ide k�v�nkozik nem feledhet� el az sem, hogy a devi�nsviselked�s a racionalit�s egyik form�ja, �s �gy annak tiszt�z�sa fontos a tov�bbi strat�gia kialak�t�s�hoz, hogy a deviancia megval�s�t�ja tudat�ban volt-e azzal, hogy cselekedete devi�ns. Mert ha nem, akkor a m�dszer az ismerethi�nyra vonatkoz� elvek szerint kell, megjelenjen.

F�c�m�nkh�z visszat�rve, k�s�relj�nk meg valamilyen v�laszt adni arra, hogy mi t�rt�nik a sok kult�r�t mag�ban foglal� �gynevezett multikultur�lis Eur�p�ban, milyen jelens�gek k�s�rik az egyes�l�s �s az egys�ges�l�s folyam�t. �gy gondolhatn�nk, hogy a term�szetes folyamat az, hogy a m�sik t�rsadalom kult�r�j�t “M�S”-nak defini�ljuk ugyan, �m mindenben egyenrang�k�nt a saj�tunkkal. Elfogadjuk m�smilyennek, megismerked�nk vele, mint sz�p �s �rdekes, elismer�sre m�lt� kult�r�val, amely saj�t tagjai sz�m�ra ugyanolyan szempontok miatt fontos, mint a magyar nek�nk. Sz�mukra ebben az idegen vil�gban, - amely sz� szerint is a t�bbs�g sz�m�ra ismeretlen, �s �ppen ez�rt idegen is, - ugyan �gy a biztons�got, a harm�ni�t, a l�tet jelenti, mint sz�munkra a saj�tunk. Ez a sokf�le, egy id�ben egy�tt �l� kult�ra lesz az Eur�pai Uni� kult�r�ja, amely alanyi jogon mag�ba foglalja, �s mag�ban hordozza valamennyi tag�llama kult�r�j�t, amelyek valamennyien �n�ll� entit�sok, �s a t�bbiekkel mindenben egyenrang�ak. M�ss�gb�l devi�nss� csak akkor fog v�lni valamelyik t�bbs�g szem�ben, ha vesz�lyezteti a harm�ni�t, a biztons�got, az egyenrang�s�got. Ez�rt p�nikolni nem c�lszer�, helyette a saj�t kultur�lis identit�s meger�s�t�se a fontos, amely a szocializ�ci� folyamat�ban megval�sul.

A magyar kult�r�nak, mint minden nemzet kult�r�j�nak t�bb fontos feladata van, ebb�l kett�t most �nk�nyesen kiemel�nk. Fontos a nemzeti identit�s meg�rz�se, fejleszt�se, de legal�bb ilyen fontos olyan kultur�lis elemek elsaj�t�t�sa, amelyek a vil�g f�bb tendenci�iba val� bekapcsol�d�st szolg�lj�k. Ez a k�t k�vetelm�ny egyform�n fontos, egyik sem terjedhet a m�sik rov�s�ra, mert a t�lzott ragaszkod�s a hagyom�nyokhoz a t�rsadalom fejl�d�s�nek g�tj�v�, a t�lzott modernked�s a nemzeti identit�s elsorvad�s�nak okoz�j�v� v�lhat. Hogyan felelhet�nk meg ennek a k�vetelm�nyrendszernek ide�lisan? A magyar t�rt�nelem sor�n mindig erre kerest�k a v�laszt, �s el kell mondani, hogy t�l gyakran nem a helyeset, a t�rsadalom fennmarad�s�t fejl�d�s�t szolg�l�t v�lasztottuk. Nem kell nagyon messzire menni a t�rt�nelem felid�z�s�ben, mert �jkori �s leg�jabb kori t�rt�net�nk is tele van rossz megold�sokkal. Tal�n k�zelm�ltunkban nem tal�lkozunk vele? Bizony�ra egyet�rthet�nk abban, hogy legal�bb is sz�lethettek volna ak�r bels� t�rsadalmi viszonyaink, ak�r a szomsz�dos, de ak�r eur�pai vagy vil�g kapcsolatainkban a megval�sultn�l szerencs�sebb, helyesebb, c�lravezet�bb megold�sok is. Ezek okai szerte�gaz�ak, azonban valamennyi jelens�g m�g�tt megh�z�dnak a nemzeti hovatartoz�s �rtelm�re �s tartalm�ra vonatkoz� elt�r� �rtelmez�sek, amelyek a t�rsadalom mikro- �s makrocsoportjai k�r�ben nyilv�nulnak meg. Ugyan akkor hozz�tartozik az a kommunik�ci�s m�d is, ahogyan a tud�st �tadjuk. Az egyik a tartalommal, a m�sik a didaktik�val van szoros �sszef�gg�sben. A kett� eredm�nyek�nt sz�ks�ges lenne az eg�szs�ges nemzethez tartoz�s �rz�se, amely att�l lesz eg�szs�ges, hogy b�szkes�ggel t�lt el, de nem akar mag�nak k�l�nleges jogot, mentes az etnocentrizmus valamennyi elem�t�l. �gy tal�n el�rhet� lenne az a c�l, amit fejezet�nk elej�n felvetett�nk.

Itt l�p be a felel�ss�ge a hadseregnek. Azzal nem tud a szervezetbe beker�lt egy�nek eset�ben mit kezdeni, amely a megel�z� szocializ�ci�s mechanizmusok hat�s�ra jellemz�v� v�lt tagjai kultur�lis identit�s�ra vonatkoz�an, de a k�s�bbiekben v�zoland� jelens�gekre nincs sz�ks�ge a hadseregnek, ha m�gis megjelennek, akkor fel kell l�pni vele szemben. Vil�goss� majd akkor v�lik sz�munkra, ha �rtelmezt�k az ideol�gia fogalm�t.

Valamennyi t�rsadalmi szerepl� m�st gondol a nemzeti hovatartoz�s fogalma alatt. A h�tk�znapi gondolkod�s sz�m�ra nincs benne semmi �rdekes, ez egy term�szetes �llapot, term�szetes be�ll�t�d�s, valami egyszer� mag�t�l �rtet�d� dolog. A m�v�sz �rtelmez�s�ben ez ink�bb valami �lm�nyf�le, valami olyan szem�lyes tapasztalat, ami azut�n folyamatosan arra k�szteti, hogy ezt megossza m�sokkal. Gondoljunk Pet�fi Alf�ld, a B�nk b�n �ria, A Dun�n�l, a Nem tudhatom c�m� m�vekre, az Istv�n a kir�ly rockoper�ra, de err�l sz�l az Edda, Elhagyom a v�rost c�m� n�t�ja is. A tudom�ny azonban sokkal nehezebb helyzetben van, a kor�bban felsoroltakat neh�z m�ricsk�lni, gondoljunk itt a Holt k�lt�k t�rsas�ga c�m� filmre, ahol az ifj� irodalomtud�s a vers �rt�ke c�m� t�telr�l fejtette �s fejttette ki di�kjaival egy�tt a v�lem�ny�t. A tudom�ny sz�m�ra nem ragadhat� meg a kult�ra teljes totalit�s�ban, a val�s�g csak egy r�sz�t ragadhatjuk meg, �s a szakszer�s�g elef�ntcsonttorny�ba z�rk�zva �des keveset adhatunk �t a befogad�k r�sz�re.

Napjainkban egyre t�bb m� jelenik meg a t�mak�rben, mondanival�ja van a filoz�fi�nak, k�zgazdas�gtannak, a t�rt�nelemtudom�nynak, a nyelv�sznek, a pszichol�gusnak, �s nem utols�sorban a szociol�gusnak.

“Minden kult�r�nak megvannak a maga saj�tos viselked�smint�i, amelyek idegen�l hatnak a m�s kultur�lis k�rnyezettb�l �rkezett emberek sz�m�ra” �rja Giddens, majd id�z Horace Miner tanulm�ny�b�l az iakirema(sic) k�z�ss�g kult�r�j�b�l: “ Az eg�sz rendszer alapj�ul az a hit szolg�l, hogy az emberi testundor�t�, �s eredend�en hajlamos az elsatnyul�sra �s a betegs�gre. Egy ilyen testbe bez�rva az ember csak abban rem�nykedhet, hogy ritu�l� �s cerem�nia erej�vel sz�nteti meg test�nek ezen jellegzetess�geit. Minden h�ztart�sban tal�lhat� egy vagy t�bb szent hely erre a c�lra… Az ilyen helyis�gek k�z�ppontja egy falba be�p�tett doboz vagy fi�k. Ebben a fi�kban tartj�k mindazokat a var�zsszereket �s m�gikus italokat, amelyek n�lk�l hit�k szerint egyetlen bennsz�l�tt sem �lhet… a sz�jjal kapcsolatosan m�r-m�r beteges f�lelmet �s elragadtat�st �reznek, mert �gy hiszik, hogy a sz�j �llapota term�szetfeletti hat�ssal van minden t�rsadalmi kapcsolattal…. Ezek az emberek rendk�v�li gondot ford�tanak a sz�jukra, az ezzel a r�tussal j�r� tev�kenys�get a gyan�tlan idegen el�sz�r alighanem visszatasz�t�nak tartja… Egy kis k�teg diszn�sz�rt dugnak a sz�jukba valami var�zsporral, azt�n pontosan szab�lyozott mozdulatokkal mozgatj�k a sz�jukban….” . El�g nevets�ges ez a viselked�s, de ha megpr�b�ljuk felid�zni a reggeli �bred�s ut�ni f�rd�szobai ritu�l�inkat r�j�v�nk, nem csak az iakirema kult�ra (sic) tartalmazza ezt, hanem az �koragyam (sic.) is. Vannak �rdekes egybees�sek is.

“Mint l�that�, nem �rthetj�k meg ezeket a szok�sokat �s hiedelmeket att�l a kult�r�t�l elszigetelten, amelybe be�gyaz�dik. Egy kult�r�t jelent�seinek �s �rt�keinek viszonyrendszer�ben kell vizsg�lnunk – ez a szociol�gia legfontosabb el�feltev�se.”

Ennek hi�nya okozza a legt�bb f�lre�rt�st a legk�l�nb�z�bb t�rsadalmi csoportok tagjai k�z�tt t�rsadalmon bel�l, de ugyan �gy a t�rsadalmak k�z�tt is. Ezek megismer�se �s �tad�sa a t�rsadalmak t�bbi szerepl�je r�sz�re a legfontosabb feladatunk, de csak akkor j�runk el helyesen, ha megismer�s�nk �s k�zvet�t�s�nk szervezett empirikus ismeret, amely mentes az elfogults�gt�l, hajt�ereje a megismer�s izgalma �s az �r�k emberi k�v�ncsis�g mot�vuma. Az emberi megnyilv�nul�sokban azonban sokf�le �rtelmez�ssel �s megnyilv�nul�ssal tal�lkozunk, amelyek magukban hordozz�k az etnicizmus fel� val� elhajl�st. Etnocentrizmusnak a tov�bbiakban a szociol�gia �ltal elfogadott �s Sumner �ltal megfogalmazott �rtelmez�s�t haszn�ljuk, m�gpedig olyan ideologikus gondolkod�si rendszernek, amely a vil�got els�dlegesen a saj�t csoport vonatkoz�s�ban �rja le �s �rtelmezi, az adott csoport sz�m�ra �rv�nyesen. Ez rendszerint vagy nem egyezik, s�t gyakorta �tk�zik m�s csoportok gondolkod�si rendszereivel. Az etnocentrikus gondolkod�si mint�k eleven �rzelmi �s viselked�sre �szt�nz� hat�er�vel rendelkeznek.

A t�rsadalom szempontj�b�l fontos a nemzeti tudat fenntart�sa �s er�s�t�se, amelyben a t�rt�neti tud�s lehet az alap, amelyben a megfelel� helyre kell tenni a nemzet historikum�t �s ugyan �gy a t�rt�nelem nemzeti �rtelmez�s�nek k�rd�sk�reit is. A nemzeti hovatartoz�s, mint az �nmeghat�roz�s egy t�rsadalom-l�lektani eszk�ze, - amely t�rt�nelmi el�zm�nyeinek teljes sz�mbav�tele n�lk�l - olyan sarkalatos t�rt�nelemszeml�leti probl�ma, mely v�gs� soron a nemzet historikuma �s a t�rt�nelem nemzeti v�laszt�sa k�z�tti v�laszt�s k�rd�s�t veti f�l.

“A nemzeti hovatartoz�s tudata �s �rz�se term�szetadta m�don nem keletkezhet, nem �gy empirikus t�ny, mint az �vszakok v�ltakoz�sa, vagy a szomj�s�g. Festinger a val�s�g t�rsadalmilag konstru�lt oldal�t, melynek a megismer�shez nem elegend�ek az �letben marad�s�hoz sz�ks�ges, term�szet adta m�don megszerezhet� ismeretek �s elj�r�si szab�lyok t�rsadalmi �sszehasonl�t�sra szorul� ismeretek forr�sak�nt t�rgyalja. …A t�rsadalmi �sszehasonl�t�s a v�lem�nyek �sszehasonl�t�s�t jelenti, s ez csak a kommunik�ci� �tj�n mehet v�gbe.”

Ez a kommunik�ci� t�pus�t tekintve lehet diakron, amennyiben a m�ltb�l �rkez� �s jelenre hat�ssal l�v�, vagy jelenb�l a j�v�re vonatkoz� �zenetet hordoz. Ezt �rtelmezhetj�k a m�lt �s jelen k�zti, valamint a jelen �s j�v�k�zti t�vols�g �thidal�s�ra szolg�l� kommunik�ci�k�nt. Ez a kommunik�ci�s t�pus a t�rsadalmi nagycsoportok jelen �llapot�t igyekszik fenntartani, �s er�s�teni. Ebbe a sorba illeszkedik az �sszes “humani” t�rgy, k�zt�k a t�rt�nelem, �s a hadt�rt�nelem, az irodalom, a szociol�gia, a n�prajz, a zene �s �gy tov�bb. A szinkron kommunik�ci� eset�nkben mindig a nemzeti hovatartoz�sra vonatkoz� �zenetek aktualiz�l�s�ra szolg�l, �s kit�n�en alkalmas a k�l�nf�le jelent�sek, funkci�k k�z�l az �ppen aktu�lis kiemel�s�re. Ez�rt fordulhatna el�, hogy egy szinkroniz�lt jelent�sen az aktualiz�lt szem�lyis�g igencsak meglep�dne. Ennek vesz�lyesebb a jelenl�te, hiszen minden kontextusb�l kiemelhet�v� teszi az �zenetet, �s �gy az b�rmikor �s b�rmire, ugyanarra �s annak az ellenkez�j�re is felhaszn�lhat�. Minden kommunik�ci� lehet szem�lyes �s szem�lytelen, err�l a kommunik�ci�elm�letek sz�les k�re ad magyar�zatot, sz�munkra annyiban v�lik �rdekess�, hogy mikor melyiket alkalmazzuk az oktat�s sor�n. Figyeln�nk kell arra, hogy a szem�lyes kommunik�ci� az mindig interperszon�lis k�zegben zajlik, ez�ltal szem�lyesebb, intimebb, nagyobb teret adhatunk a racion�lis ismereteknek. Ez a legalkalmasabb az eg�szs�ges nemzettudat racionalit�son alapul� �s azt �rzelmi oldallal kieg�sz�t� kialak�t�s�ra, fejleszt�s�re. A szem�lytelen kommunik�ci� sor�n a jelent�sek k�r�t mindig csoportokra, t�megekre vonatkoztatjuk, �s ez egy saj�tos id� �s k�zegkeresztez�d�st eredm�nyez, nem fontos benne a racionalit�s, az intimit�s kimondottan zavar�. A sz�noklatok sor�n igen csak zavarba ejt� lenne egy m�sod, vagy harmadfok� egyenlet megold� k�plet�nek magyar�zata.

V�lem�nyem szerint a tan�ra els�sorban a szinkron szem�lyes m�dszer a legjellemz�bb, de kommunik�ci�nk sor�n a n�gy t�pus egy�ttesen van jelen, de nem mindegy milyen ar�nyban. Am�g az egyik megfelel� tud�st biztos�t a tudom�nyos ismereten �s racionalit�son alapul� nemzettudathoz, addig a m�sik az etnocentrikus gondolkod�shoz vezet, Nem mindegy, melyik gondolkod�si strukt�ra r�gz�l a szem�lyis�g saj�tjak�nt.

Az etnocentrikus tud�snak, gondolkod�snak is van strukt�r�ja, amelyre Csepeli (2000. 16.p.) analiz�ci�ja seg�ts�g�vel az al�bbiakat mondhatjuk el. Legfontosabb a l�t dimenzi�ja, amelyben megtal�ljuk a saj�t �s az idegen csoport k�zti k�l�nbs�gek magyar�zat�t, amik arr�l sz�lnak, hogy ezek term�szetadta m�don l�teznek, hogy ezek tot�lisak. �ppen ez�rt jogosultak vagyunk ennek a k�l�nbs�gnek a kimond�s�ra, �s a megold�s megval�s�t�s�ra. (kiv�l� fajelm�letek sz�lettek ebben a t�mak�rben, amelyek ma is ism�t terjed�ben vannak). Megtal�lhat�k benn�k a fontoss�g dimenzi�ra vonatkoz� elemek is. Itt is roppant egyszer�s�t�sek tehet�k. Minden, ami az in-gruppal �sszef�gg �s arra vonatkozik az fontos, az els�bbs�get �lvez, �s ami nem az nem fontos, vagy nincs is. Ez az ignorancia kedvez� terepe, hosszabb t�von elz�rk�z�shoz �s a viszony�t�si alapok besz�k�l�s�hez vezethet. Napjaink bels� �s k�ls� politikai csat�roz�sainkban szinte pontosan ezeket l�tjuk visszak�sz�nni. Centr�lis szerepet j�tszik az �rt�k dimenzi� az etnocentrikus tud�sban, ami a j� �s a rossz, a hasznos �s a haszontalan di�ddal �rja le a jelens�geket. Minden j� �s hasznos, ami az in-groupnak az, �s ami sz�m�ra k�ros az a rossz. V�gs� rosszk�nt mint elh�r�thatatlan b�nbakk�nt az idegen csoportot t�nteti fel, �s ez lesz az etnocentrikus etika alapja. Nem kell m�rlegelni, aki a rossz okoz�ja, az b�ntet�st �rdemel, a b�ntet�s m�dja �s m�rt�ke pedig az in-group meg�t�l�s�re tartozik Bizony�ra sokan eml�ksz�nk m�g Milgram 1963-as tanul�si k�s�rlet�re, ahol a k�s�rleti szem�lyek 12,6%-a utas�totta el a k�s�rletvezet� azon utas�t�s�t, hogy hal�los elektrosokkot adjon, de 65% elment a 450 voltig is. Ez a kor�bban eml�tett elh�r�thatatlan b�n �s b�nbak nem a saj�t, hanem a m�sik csoport, a M�S. Megteremt�dik az �sszef�gg�s dimenzi� is, ami azt eredm�nyezi, hogy a csoport tagjainak l�trehozza a redukci�t, �s felmenti a tagokat az oknyomoz�s sz�ks�gess�ge �s felel�ss�ge al�l. Ez az egyik legvesz�lyesebb elem, mert hosszabb t�von a gondolkod�s al�li felment�st eredm�nyezheti. Pedig ez�ltal vesz�lyess�ge abban rejlik, hogy megfeledkezik arr�l a lehet�s�gr�l, hogy a jelens�gek egy�tt j�r�sa a v�letlenen is m�lhat, �s m�g m�s sokr�t� k�lcs�nhat�s sokt�nyez�s meghat�rozotts�g seg�t a jelens�g meg�t�l�s�ben. Az etnocentrikus logika seg�ts�g�vel jutunk el k�vetkeztet�sekhez. Ebben domin�ns, vagy kiz�r�lagos elem a h�tk�znapi tud�son �s a leegyszer�s�t� hajlamon alapul� gondolkod�sunk. Az oks�gi �sszef�gg�seket leegyszer�s�tj�k, vagy esetleg nem is vizsg�ljuk, mindent egyetlen dimenzi�ba s�r�tve vonunk konkl�zi�t. Rendszerint ebben seg�ts�g�nkre van a “gestalt” szeml�let is, aminek l�nyege eg�szlegesen l�tni a jelens�geket. Ha nem �ll rendelkez�sre megfelel� mennyis�g�, min�s�g�, strukt�r�j� inform�ci�, a tudat a “c�mk�i” seg�ts�g�vel kit�lti a hi�nyz� adatokat. Ez nem lenne gond, mert egy�b �szlel�seink sor�n is hasonl�an m�k�d�nk, de az etnocentrikus gondolkod�s sor�n nem is t�reksz�nk a megismer�sre, el��t�letes viselked�s�nk t�k�letesen m�k�dik, hiszen m�r a tudatunk fi�kjaiban ott lapulnak a kialak�tott sztereot�pi�ink, �s teszik a dolgukat. Beindulnak k�l�nb�z� racionaliz�ci�s mechanizmusaink, �gy is, mint �nigazol�s, vagy projekci� (kivet�t�s) vagy a b�nbakk�pz�s. Term�szetesen ennek sor�n �rv�nyes�l a szelekt�v �sszehasonl�t�s, amelynek sor�n igyeksz�nk bizony�tani a saj�t csoport �rtatlans�g�t, v�tlens�g�t, j�akaratunkat k�v�njuk bemutatni, tov�bb� a r�nk z�dul� idegen rosszindulatot, rosszakaratot. Ezek egy�ttesen lesznek a tart�s vagy ideiglenes kudarcaink l�trehoz�i, okoz�i. Ugye ismer�s ez egy kiss� a pszichol�giai tanulm�nyainkb�l. Ha ezt int�zm�nyes�tj�k, ez lesz az ideol�gia.

Ideol�gia alatt �rtj�k valamely csoporton bel�l a politikai er�csoportok �ltal k�pzett, int�zm�nyes�lt, kultiv�lt gondolkod�si keretet, �llapot-meghat�roz�sokat �s c�lt�telez�seket.

Ezek a tud�sok �p�lnek be a szocializ�ci� sor�n az egy�n tudat�ba. �gy az egy�n a t�rsadalmasul�s folyamata sor�n a t�rsadalmi integr�ci� r�szes�v� v�lik, kidolgozott vil�g �s �n�rtelmez�sek hordoz�j�v� valamelyik t�rsadalmi csoport tagjak�nt, amely t�rsadalmi csoport az �n�rtelmez�seit egy�ni felhaszn�l�sra bocs�tja, �s az ehhez val� alkalmazkod�st k�zvetve vagy k�zvetlen�l kifizet�d�v� teszi.

Ha ezek az ideol�gi�k �s etnocentrista tud�sok �tveszik a t�rsadalomban a vezet� szerepeket, akkor a szocializ�ci� sor�n ezek �r�k�t�dnek �t a fiatal koroszt�lyok tudat�ba. Ez felkelti, folytonoss� teszi, �bren tartja az in-group �s az idegen csoport k�z�tti konfront�ci�t, g�tj�v� v�lik a tudom�nyos racionalit�son alapul� megismer�snek �s gondolkod�snak. Ez a modell g�tj�v� v�lik a szomsz�dos, de ugyan �gy az eur�pai orsz�gokkal val� k�lcs�n�s el�ny�k�n �s tiszteleten alapul� egy�ttm�k�d�snek. Ez nem motorja, hanem a g�tja a t�rsadalmi fejl�d�snek, f�k�nt, ha ez olyan fajta kiz�r�lagoss�gra, t�relmetlens�gre alapoz�dik, amit napjainkban gyakran l�thatunk. B�r a nagy t�bbs�g m�sk�nt l�tja egym�st, m�s ideol�gi�k mellett teszi le a voksot, de szerencs�re ez egy olyan heterog�n t�rsadalmi sziszt�ma mellett zajlik �s olyan kauz�lis multikultur�lis mez�ben t�rt�nik, ami kiz�rja, vagy legal�bb is cs�kkenti az eddig v�zoltakat. �gy lesz az etnocentrista tud�s �s ideologikus gondolkod�s a megismer�s g�tj�v�, �s egyben a konfliktusok rejtett hordoz�j�v�. A konfliktusokra adott nem megfelel� vagy rossz v�lasz, a m�sikkal �s a m�sokkal szembeni bizalmatlans�g pedig egyre m�ly�l, kiz�rva a megismer�s, az egy�ttm�k�d�s lehet�s�g�t.

Bizony�ra seg�t az �r�s olvas�inak �rtelmezhet�bb� tenni a felvetett fogalmakat, nem csak megval�sul�suk, hanem sz�let�s�k titkait �s k�r�lm�nyeit is megismerve. Nem neh�z bel�tni, ha k�pesek vagyunk a jelens�geket meg�rteni, akkor az a tov�bbiakban seg�t azok elker�l�s�ben, hiszen ez�ltal v�lik ez a tudatos pedag�giai munka r�sz�v�. A megismer�s abban is seg�ts�g�nkre lehet, hogy a felismert szocializ�ci�s t�r�seket �s azok okait felt�rva k�zelebb juthatunk azoknak a m�dszereknek a kiv�laszt�s�hoz, amelyek seg�ts�g�vel eredm�nyes lehet a reszocializ�ci�s tev�kenys�g�nk.

Ehhez k�v�nok eredm�nyes kutakod�st �s munk�t.

Budapest, 2005. janu�r 18.