A katonai k�z�piskol�s di�kok szocializ�ci�ja ismeret-

len ter�let a szociol�gia sz�m�ra. Kor�bban nem vizsg�lt�k

a t�m�t, lehet azt mondani, hogy k�z�mb�s ter�letk�nt ke-

zelt�k, pedig az itt foly� szocializ�ci� saj�tos lefoly�sa

nem lehet k�z�mb�s sz�munkra. A t�m�val a sz�pirodalom te-

r�let�n tal�lkozhatunk, mert a szocializ�ci� ir�nt �rz�keny

�r�k �r�saiban t�bbsz�r megjelenik ez a t�ma. Izgatja �ket

a hadsereg mint tot�lis int�zm�ny �s ezen int�zm�ny hat�s-

mechanizmusa, k�l�n�sen akkor ha nem feln�tt f�rfiakr�l,

hanem gyerekekr�l van sz�. (Musil; Ottlik... )

A dolgozat meg�r�sakor el�zm�nyekre nem t�maszkodhat-

tam, mert �gy gondolom, hogy ez �j ter�let mind a katona-

szociol�gia, mint az iskolaszociol�gia t�mak�r�ben.

Ismerve a szocializ�ci�r�l sz�l� elm�leteket, azt is

tudjuk, hogy a szocializ�ci� sz�nd�kolt �s spont�n hat�s-

mechanizmus�val, a hat�sok l�tens �s manifeszt jelleg�vel

egy�tt eredm�nyezik azt az aktu�lis szem�lyis�get", akit a

szocializ�ci� alany�nak,vagy neveltnek vagy tanul�nak net�n

�llampolg�rnak nevezhet�nk.

Dolgozatomban a szocializ�ci� azon szakasz�t vizsg�-

lom, amely 14-18 �ves korban zajlik, �s ezen bel�l az is-

kolai szocializ�ci�t. A szocializ�ci� e kiemelt �gens�nek

vizsg�latakor tudjuk, hogy csak a vizsg�lat szempontj�b�l

k�l�n�thet� el a t�bbi �genst�l; tiszt�ban vagyunk azzal

is, hogy egyes �gensek hat�sai er�s�thetik, gyeng�thetik,

hatv�nyozhatj�k �s ki is olthatj�k egym�st.

Mindezek ellen�re a vizsg�lat sor�n csak az iskol�ban

foly� szocializ�ci� megfigyel�s�re �s elemz�s�re szor�tko-

zom. A t�mav�laszt�st az motiv�lta, hogy magam k�z�pfok�

oktat�si int�zm�nyben vagyok igazgat�helyettes, �s egyben

tan�tom is n�vend�keimet. Azt �rz�kelem, hogy az iskola

sz�nd�kolt hat�sai, oktat�si-nevel�si c�ljai nem a k�v�nt

m�rt�kben val�sulnak meg. Mi lehet ennek az oka? Tal�n a

szocializ�ci� alanyainak a kiv�laszt�s�val van baj? Nem

kell� hat�konys�g� a kiv�laszt�s? Lehets�ges, de a sz�r�s

tov�bb nem fokozhat�, tekintettel arra, hogy sem a mennyi-

s�gben,sem a min�s�gben nem dusk�lunk.�gy a tov�bbi "min�-

s�gi k�vetelm�nyemel�s" azt eredm�nyezhetn�, hogy nem lenne

m�d az ut�np�tl�s biztos�t�s�ra, �gy a hadsereg tiszti-

g�nye sem biztos�tott, �s ha nem tudunk �j �vfolyamokat in-

d�tani, az iskol�k l�te ker�l vesz�lybe. Hozz�teszem azon-

ban, hogy a konfliktusok felold�s�ra bizonyos hat�rokon be-

l�l meg kell tal�lni a sz�ks�gszer�s�g �s az �sszer�s�g

eg�szs�ges kompromisszum�t.

A m�sik lehets�ges ok, �s erre m�r sz�lettek vizsg�-

latok Magyarorsz�gon is, hogy a tanul�s a tud�s napjainkban

bizonyos t�rsadalmi csoportokban le�rt�kel�d�tt,az �rt�khi-

erarchia als�bb r�gi�j�ba ker�lt. Amikor nyugati t�rsadal-

makban �ltal�ban a posztmateri�lis �rt�kek feljebb emelked-

nek, akkor n�lunk a materi�lis �rt�kek lesznek a vezet� �r-

t�kek. E paradox helyzet oka felt�telezhet�en t�rsadalmaink

elt�r� fejletts�gi szintj�ben keresend�, de bizonyosan m�s

�sszef�gg�sek is felfedezhet�k. Ennek a le�rt�kel�d�snek

hat�sa �rz�dhet n�vend�keinkn�l is.

Sorolhatn�k m�g nagyon sok okot,de �nk�nyesen "har-

madik" okk�nt kiemelem a szocializ�ci� disszfunkcion�lis

hat�sait iskol�inkban,kompetenci�mat �gy az iskolai szocia-

liz�ci� hat�smechanizmusaira terjesztem ki.

Megvizsg�lom milyen c�lok �rdek�ben hogyan �s mik�nt

t�rt�nik a szocializ�ci� a k�z�piskol�kban. Bonyol�tja a

helyzetet, hogy a vizsg�latot a t�rsadalmi rendszer egyik

alrendszer�n�l,a Magyar Honv�ds�gn�l m�k�d� iskol�kban v�g-

zem, ezt az alrendszert sz�les k�rben mint "fegyveres er�-

szakszervezetet "ismerik.

Mi t�rt�nik ezekben a szervezetekben? Hogyan zajlik

az elj�vend� tisztek, tiszthelyettesek - valamennyi poten-

ci�lisan t�bornok - szocializ�ci�ja? Vajon "janics�ro-

kat"k�peznek, "janics�rokk�" szocializ�lnak, avagy m�sr�l

van sz�? Nagyon leegyszer�s�tve azt mondhatn�nk,hogy a had-

seregi nevel�s egyszerre h�rom glob�lis c�lt fogalmaz meg.

El�sz�r: a n�vend�kek elsaj�t�tj�k, megtanulj�k azt

a t�rsadalmi kult�r�t, amelynek birtokl�sa r�v�n k�pesek a

t�rsadalomban �lni, dolgozni;

M�sodszor: valamilyen m�rt�kben elsaj�t�tj�k a hadse-

regben val� l�thez sz�ks�ges kult�r�t;

Harmadszor: a di�kl�tb�l fakad� magatart�s, viselke-

d�s szab�lyainak az elsaj�t�t�sa t�rt�nik.

Ha e h�rmas rendszert, amely term�szetesen er�sen

lesz�k�tett ebben a form�ban, tov�bbgondoljuk �s megpr�b�l-

juk kibontani tartalmukat, akkor a k�vetkez�kre gondolha-

tunk.

Az els� bizonyos objektiv�l�dott tapasztalatok, in-

t�zm�nyes�lt �rt�kek, norm�k �s magatart�si szab�lyok

rendszere, t�rsadalmi tev�kenys�grendszerek megismertet�se

�s azok elsaj�t�t�sa,

A m�sodik hasonl� elemekb�l �ll �ssze, de az egyes

tartalmak az �ltal�nosnak ellentmond�k is lehetnek; gondol-

junk csak az �ltal�nos "az �let szents�ge elv"-re, �s a

hadsereg tagjainak meghat�rozott k�r�lm�nyek k�z�tt �s

helyzetekben az " �l�s k�nyszere" parancs ellentmond�s�ra.

�s ugyancsak elt�r�s figyelhet� meg az udvariass�gi szab�-

lyok alkalmaz�s�ban, vagy a kommunik�ci� sor�n is. Ezek �l-

tal�ban er�sen normak�vet� magatart�st,�s beh�dol�st ig�-

nyelnek.

A harmadik elem l�nyege az �rdekl�d�s,a tud�s ir�nti

v�gy, a kreativit�s, a divergens gondolkod�s kialak�t�sa,

fejleszt�se lehet. Ez ahhoz sz�ks�ges, hogy kialakuljon egy

kritikai attit�d a fenn�ll�val szemben, hiszen ez lehet az

alapja a t�rsadalmi fejl�d�snek. Hogyan illeszthet� be ez a

hadseregi k�z�piskol�k, vagy t�gabban ezen oktat�si int�z-

m�nyek k�pz�si profilj�ba? Hiszen vesz�lyeztetheti ennek a

hierarchikusan koordin�lt b�rokratikus szervezetnek a m�k�-

d�si mechanizmus�t is ez a t�nyez�!

�gy hipot�zisem szerint e h�rom t�nyez� �sszerendez�-

s�nek jelent�s szintere lehet az iskola, ugyanakkor ezek

ellentmond�soss�g�t nagym�rt�kben fokozhatja is.

A vizsg�lat sor�n azt kell �rtelmezzem, hogy hogyan

zajlik a folyamat, a k�z�piskolai szocializ�ci� mennyire

feleltethet� meg e h�rom k�vetelm�nyrendszer teljes�t�s�-

nek. A kiindul�pont term�szetesen az lesz mennyire felel

meg ez a tev�kenys�g a mec�n�s, a Magyar Honv�ds�g elv�r�-

sainak. A vizsg�lat sor�n azonban nem "ide�lt�pus"-k�nt ke-

zelem a hadseregi elv�r�sokat, hanem mint sz�nd�kolt hat�-

sok �sszess�g�t fogom bemutatni ezeket a k�vetelm�nyeket. A

f� hangs�lyt a "fekete doboz" le�r�s�ra fogom helyezni, �s

eltekintek az egyes jelens�gek sz�mszer� bemutat�s�t�l is.

Term�szetesen, amikor olyan jellemz�ket mutatok be, ahol

megb�zhat� adat �ll rendelkez�semre, ezeket forr�s megjel�-

l�ssel k�z�lni fogom. �gy gondolom, hogy mert nekem sem, �s

a vizsg�lat c�lj�t tekintve sem az fontos, hogy egy-egy je-

lens�g milyen adatokkal �rhat� le, ha nem az, hogy jelens�-

geket �s folyamatokat megrajzoljam.

A vizsg�lat m�dszer��l a "rejtett tanterv" vizsg�lat

sor�n alkalmazott �ramegfigyel�seket; a tan�rokkal,n�vend�-

kekkel, nevel�tisztekkel k�sz�tett interj�kat; napi esem�-

nyek megfigyel�s�t haszn�ltam. Ezen t�lmen�en dokkumentume-

lemz�seket v�geztem, valamint haszn�ltam k�rd��veket is. A

vizsg�latokat egy vid�ki m�szaki honv�d szakk�z�piskol�ban,

�s egy budapesti m�v�szeti honv�d szakk�z�piskol�ban v�gez-

tem. Interj�t k�sz�tettem k�t k�zismereti t�rgyat, k�t ka-

tonai ismeretet vagy szakismeretet oktat� tan�rral, tiszt-

tel; 10 f� n�vend�kkel;n�gy �ral�togat�son vettem r�szt.

"Elk�pzel�sem a j�v�mr�l" c�mmel fogalmaz�st �rattam 15 f�

n�vend�kkel, a katonai p�ly�hoz sz�ks�ges �rt�kek meg�lla-

p�t�s�ra �rt�ksk�l�t t�ltettem ki 15 f� tanul�val. Seg�tett

m�g a saj�t iskol�mban elt�lt�tt id�m sor�n szerzett ta-

pasztalat-rendszer is.

A SZOCIALIZ�CI�R�L

A nemzetk�zi szakirodalom a szocializ�ci� sokf�le �r-

telmez�s�t haszn�lja. Dolgozatomban a szocializ�ci�t mint

"...folyamatot �rtelmezem, amelynek sor�n a biol�giai

egyedb�l ember lesz, aki tagj�v�, alkot�j�v� �s elsaj�t�t�-

j�v� v�lik int�zm�nyeknek, valamilyen kult�r�nak �s szoci�-

lis rendszernek..."(1.) Ez a t�rsadalmiv� v�l�si folyamat,

amelynek sor�n az egy�n elsaj�t�tja a t�rsadalom kult�r�-

j�t az embert�rsaival t�rt�n� interakci�k sor�n zajlik. Ez

a viszony konfliktusokkal terhes, azok k�zepette zajlik.

�gy tanulja meg �s gyakorolja be az egy�n a t�rsadalom ta-

pasztalat-, tev�kenys�g-,�s normarendszer�t. De ez az elsa-

j�t�t�s nem egyoldal�, hiszen az elsaj�t�t�s sor�n maga is

alkot�v�, alak�t�v� v�lik.

A folyamat jelleg alatt azt kell �rten�nk, hogy ez,

az egy�n sz�let�s�t�l a hal�l�ig tart, �s ebben a folyamat-

ban csak egy szakasz a k�z�piskolai id�szak. Teh�t nem te-

kinthetj�k n�vend�keinket olyan "tabula rasa"-nak, amelyet

k�ny�nk �s kedv�nk szerint �rhatunk tele. �gy kell tekinte-

ni �ket, mint olyan egyedeket, akikn�l lezajlott az �gyne-

vezett "el�szocializ�ci�", s ez nek�nk el��ll�totta azt az

" aktu�lis szem�lyis�get", akinek a szocializ�ci�ja itt

folytat�dik. Ez az "el�szocializ�ci�" t�bb� kev�sb� stabil

�rt�krendet alak�tott ki, meghat�rozott normarendszert �p�-

tett ki �s meghat�rozott min�s�g� magatart�si rendszert

eredm�nyezett.

A csoportjainkba ker�l� egy�nek interakci�ban �llnak

a rendszerrel,egym�ssal, �s megkezd�dik a csoportk�pz�d�s

folyamata. Ennek sor�n az egy�ni szocializ�ci�s tartalmak

�s szintek szembes�lnek egym�ssal, de a szervezet �ltal

sz�nd�kolt hat�sokkal is. Ezek a szembes�l�sek jelentik azt

a konfliktusos viszonyt, amely - v�lem�nyem szerint -amel-

lett, hogy megterheli a csoportk�pz�d�s �s a szocializ�ci�

folyamat�t, sz�ks�ges velej�r�ja is azoknak. A tulajdonk�p-

peni csoportk�pz�d�s folyamata a tal�lkoz�ssal a beker�l�s

pillanat�ban kezd�dik. Az els� id�szak az ismerked�s

lesz,amely egym�s pr�b�lgat�s�val, a k�l�nb�z� pozici�k,

st�tusok megszerz�s�vel folytat�dik. Ebben az id�szakban

m�r sz�molhatunk a konfliktusok ny�ltsz�ni megjelen�s�vel

is. A st�tusok rendszer�nek megszerz�s�vel,megszervez�d�s�-

vel kialakulnak a csoport m�k�d�s�hez n�lk�l�zhetetlen cso-

portk�zi viszonyok, az lassan normaliz�l�dik, a csoport

konszolid�l�dik. Ez lesz a sz�nd�kolt szocializ�ci� ide�lis

k�zege. Term�szetesen az el�bb le�rt id�szakot is a szoci-

aliz�ci� szerves elem�nek tekintj�k, de a vizsg�lat c�lj�-

b�l m�gis elk�l�n�thet�nek v�lj�k azt.

Min�l r�videbb id� alatt zajlik le ez a szakasz, a

csoport �s az egy�n ann�l ink�bb k�pes a sz�nd�kolt hat�sok

integr�l�s�ra. Term�szetesen ez a helyzet nem statikus �l-

lapot, hiszen a csoport dinamikus rendszer, amely folytono-

san v�ltozik, ez lehet az alapja a m�s csoportokhoz val�

viszony�nak, de kialakulhat benne viszonylag tart�s �rt�-

kek, norm�k �s magatart�si szab�lyok, amelyek a csoportot

stabiliz�lj�k.

A dolgozatomban ebben az �rtelemben vett szocializ�-

ci�t �rom le, bemutatva azokat a l�nyeges elemeket, amelyek

seg�tenek meg�rteni a katonai k�zegben zajl� szocializ�ci�

saj�toss�gait.

A " REJTETT TANTERV" ELM�LETE

A dolgozat elk�sz�t�s�hez, v�zolt k�rd�sk�r�k bemuta-

t�s�hoz a " rejtett tanterv" t�mak�r�ben v�gzett vizsg�la-

tok m�dszerei j� k�zel�t�si lehet�s�get k�n�lnak.

Az elm�letek ugyanis azt vizsg�lj�k, hogy az int�z-

m�ny sz�nd�kolt hat�sai mellett mit �s hogyan tanulnak meg

a gyerekek az iskol�ban spont�n m�don, �gymond egym�st�l.

Mert "...ez nem korl�toz�dik a tananyagra, ismeretek-

re, �s az iskolai tud�ssal kapcsolatos k�szs�gekre, hanem

kiterjed a szem�lyes, k�zvetlen tapasztalatok teljes k�r�-

re, �gy az iskol�n bel�l �s azon k�v�li vil�gra vonatkoz�

h�rekre �s �lh�rekre, ezek st�lus�ra �s �sszef�gg�seire, az

�lt�zk�d�si ig�nyekre,szabadid�s szok�sokra a szexualit�s-

ra, a politikai v�lem�nyekre, vall�sra �s a hitre, m�sok

otthoni �let�nek saj�toss�gaira, egym�ssal szembeni szank-

ci�kra..." (2.)

Term�szetesen e mellett m�g sok mindent elsaj�t�that-

nak a gyerekek, de �gy mondhatjuk azt is, hogy az iskolai

szocializ�ci� a sz�nd�kolt hat�sokkal egy�tt �s mellett

"...nagyr�szt abb�l �ll minden t�rsadalomban, hogy megta-

n�tj�k a fiatalokat arra, hogy mit nem szabad l�tniuk, hal-

laniuk, gondolniuk, �rezni�k, vagy mondaniuk. Egy rendezett

t�rsadalom �ppolyan elk�pzelhetetlen azok n�lk�l a nagyon

alaposan meghat�rozott szab�lyok n�lk�l, amelyek meghat�-

rozz�k, hogy minek kell tudat�ban lenni �s mir�l kell kom-

munik�lni...". (3.)

Ha a sz�nd�kolt hat�sok manifeszt�l�dnak is, hat�-

konys�gukat, min�s�g�ket nagyban befoly�solj�k a nem sz�n-

d�kolt, de a n�vend�kek nyilv�noss�ga el�tt zajl� mindenna-

pi tev�kenys�geink is. Ez akkor is igaz, ha a cselekv�

sz�nd�ka szerint nem nyilv�nos avagy indirekt cselekv�st

val�s�t meg.

A "rejtett tanterv" forr�sait k�t nagy csoportra

oszthatjuk. Az iskol�n bel�li, valamint az iskola t�rsadal-

mi k�rnyezet�b�l fakad� t�nyez�k csoportj�ra. A vizsg�lat

sor�n els�sorban �s kiz�r�lag az iskol�n bel�li t�nyez�ket

tekintem �t Szab� L. Tam�s "A rejtett tanterv" c�m� munk�-

j�ban felsorolt t�nyez�k egy r�sz�nek megfelel�en.

I. FEJEZET

A KATONAI K�Z�PISKOL�K �LTAL�NOS JELLEMZ�SE

1.A katonai k�z�piskolai rendszer, mint a t�rsadalom speci-

fikus alrendszere

A Magyar Honv�ds�g jelenlegi, t�bbsz�r�sen m�dos�tott

k�z�pfok� oktat�si rendszer�t 1974-ben hozta l�tre a Magyar

N�phadsereg Honv�delmi Miniszt�riuma. A Katonai Koll�giumi

rendszer l�nyege, hogy polg�ri k�z�pfok� �retts�gi bizo-

ny�tv�ny megszerz�se mellett indirekt nevel�si m�dszerekkel

kialak�tsa a n�vend�kekben a katonai p�ly�hoz val� �rzelmi

k�t�d�st, elsaj�tt�tassa a katonai f�iskol�n val� tov�bbta-

nul�shoz sz�ks�ges �rzelmek, ismeretek, j�rtass�gok k�szs�-

gek min�l sz�lesebb k�r�t. Az alkalmazott elj�r�sok �s

m�dszerek azonban nem hozt�k meg a k�v�nt eredm�nyeket.

Egyr�szt, magas a lemorzsol�d�s (a n�vend�kek mintegy 50%-a

hagyta el a p�ly�t), m�sr�szt a megmaradt n�vend�kek sem

rendelkeztek a k�v�nt jellemz�kkel. 1992-ben abb�l a

megfontol�sb�l, hogy a felk�sz�t�s teljes eg�sz�ben a had-

sereg kez�ben �sszpontosuljon �s megval�suljanak a megfo-

galmazott c�lok, l�trehozz�k a Honv�d Gimn�ziumokat �s a

Honv�d Szakk�z�piskol�kat. A szakk�z�piskol�k a kor�bbi

tiszthelyettesk�pz� iskol�k jogut�djaik�nt, a gimn�ziumok a

kor�bbi honv�d koll�giumok b�zis�n nem eg�szen tiszt�zott

jogi ut�dl�s ut�n j�nnek l�tre. A katonai szervezetekhez

val� illeszked�s biztos�t�s�ra l�trehozz�k a Koll�giumi �s

K�z�piskolai F�igazgat�s�got, �gy ezek az int�zm�nyek tel-

jes eg�sz�ben a Magyar Honv�ds�g b�rokratikus rendszer�nek

r�szeiv� v�lnak.

Az int�zm�nyek jelenlegi m�k�d�s�nek alapjait az

1993. �vi LXXIX. T�rv�ny, "T�rv�ny a K�zoktat�sr�l"hat�roz-

za meg. Nevel�si �s oktat�si terveinek alapj�t szint�n a

t�rv�nyben megfogalmazottak k�pezik. L�trehozz�k �s m�k�d-

tetik mindazokat az int�zm�nyeket, test�leteket, szerveze-

teket, amelyekr�l a t�rv�ny rendelkezik. A tan�t�s rendje,

a pedag�gusok foglalkoztat�sa a polg�ri int�zm�nyekben �r-

v�nyes szab�lyok szerint t�rt�nik. A kvalifik�ci�s mecha-

nizmus sem t�r el az orsz�gos rendszert�l. Az �r�sbeli

�retts�gi t�teleket a M�vel�d�si �s K�zoktat�si Miniszt�ri-

um adja ki, vagy az �rintett szakminiszt�rium, az �retts�gi

eln�k�ket a ter�letileg illet�kes jegyz� jel�li ki. L�tsz�-

lag teh�t minden adott ami hasonl� szint� polg�ri k�z�pis-

kol�k eset�ben is meg van, �s m�gis a mindennapjaink sor�n

valami m�ssal tal�lkozunk.

A "K�zoktat�si T�rv�ny" �rtelm�ben ezen int�zm�nyek

fenntart�ja a Magyar Honv�ds�g, amely t�rv�nyadta jog�val

�lve m�s feladatokat is meghat�rozhat. �gy, "...az int�z-

m�nyek a polg�ri k�z�piskolai tananyag magassz�nvonal� ok-

tat�s�n t�lmen�en megalapozz�k a j�v� tiszti, tiszthelyet-

tesi gener�ci�j�nak elhivatotts�g�t, szakmai �s katonai

alapismeret�t, �ltal�nos �s katonai k�pess�geit, fizikai

felk�sz�lts�g�t, erk�lcsi �s jellemtulajdons�gait..."(4.).

Ehhez teremt felt�teleket a Szervezeti �s M�k�d�si Szab�ly-

zat is, amely le�rja"... Az int�zm�nyek alap�t�ja a Honv�-

delmi Miniszter, k�zvetlen fel�gyeleti szerve a Magyar Hon-

v�ds�g Sz�razf�ldi Kik�pz�si F�szeml�l�je, aki jog�t a Ta-

nint�zeti F�n�ks�g K�z�piskolai Oszt�ly utj�n gyakorol-

ja...".(4.)

Az int�zm�nyek munk�ja az al�bbiak szerint jellemez-

het�:

1. A szervezeti �n�ll�s�g egy �lland�an dikt�l� sz�-

monk�r� rendszerben l�tezik. Az int�zm�ny vezet�se az �l-

land� jelent�si k�nyszer l�z�ban �g. Minden jelent�s, amely

m�s katonai szervezeteknek k�telez�, az int�zm�nyekre is

az. Havonta �tlagosan 3-6 jelent�st k�szit az int�zet. He-

tente k�tszer, h�tf�n �s p�nteken, reggel sz�ban kell je-

lent�st tenni a h�t "teljes�t�s�r�l",illetve a h�t "el�k�-

sz�tetts�g�r�l". Ez rengeteg id�t elvonhat a funkcion�lis

feladatok teljes�t�s�t�l is. Annak ellen�re, hogy az int�z-

m�nyek �n�ll� jogi szem�lyis�gek, a szakk�z�piskol�knak

nincs �n�ll� �llom�nyt�bl�juk, �s valamennyi szem�lyi d�n-

t�st a k�z�piskolai oszt�ly hagy j�v�, legyen az ak�r kine-

vez�s, vagy ak�r egyszer� jutalmaz�s.

2. Az iskol�knak el��rt szakmai �n�ll�s�g csak mini-

m�lis m�rt�kben �rv�nyes�lhet. Rendszeresek a feladatszab�

�rtekezletek, a k�telez� pedag�giai m�dszertani �rtekezle-

tek, amelyek a k�z�s gondolkod�s szinterei helyett gyakran

szab�lyk�zl�, intenci�s f�rumok. Teljes �n�ll�s�g csak a

k�zismereti t�rgyak tanmeneteiben �rv�nyes�thet�, a katonai

alapismeretek tant�rgy tanmenet�t az el�lj�r� hat�rozza

meg. Rendszeresek az oszt�ly �ltal vezetett ellen�rz�sek

is.

3. A gazdas�gi �n�ll�s�g �ltal�ban �rv�nyes�l, a

fenntart�si �s a m�k�d�si kiad�sokra k�zpontilag j�v�ha-

gyott norm�k szerint a fenntart� biztos�tja a sz�ks�ges

anyagiakat. Ezek azonban nem k�vetik a k�lts�gv�ltoz�sokat,

�gy sok esetben nem elegend�k a feladat teljes�6t�s�re. Ez

a viszonylagos �n�ll�s�g csak ott csorbul, de ott eseten-

k�nt teljes m�rt�kben, ahol az int�zm�ny nem �n�ll�, kato-

nai nyelven "utalt" valamely m�s katonai szervezethez. Itt

m�g a jogos j�rand�s�gok megszerz�se is hossz� csat�roz�sok

eredm�nyek�nt teljes�l.

4. A nevel�test�letek �n�ll�s�ga ilyen felt�telek

mellett nehezen k�pzelhet� el. El�fordult, hogy a nevel�-

test�let �ltal elfogadott �ves Oktat�si-Nevel�si tervet

(mert az bizonyos, a k�z�piskolai oszt�ly �ltal kigondolt

logik�nak nem felelt meg), visszaadtak �tdolgoz�sra. El-

mondhat� teh�t, hogy ha a nevel�test�let konfliktusmentesen

akar dolgozni, akkor ink�bb a f�lfel� figyel�s �s igazod�s,

mintsem a saj�t bels� tev�kenys�g kisz�les�t�se, m�helymun-

ka lesz jellemz�.

5. A di�k�nkorm�nyzat �n�ll�s�ga, szerepe,tev�kenys�-

ge form�lis. Legink�bb transzmisszi�s funkci�t sz�nnak ne-

ki, felvet�seit ink�bb magyar�zz�k, mint megoldj�k. A veze-

t�s k�ri a di�k�nkorm�nyzatok v�lem�ny�t a di�kokat �rint�

k�rd�sben, azonban az esetek t�bbs�g�ben az �nkorm�nyzat

ezzel a lehet�s�ggel �lni nem tud.

6. Az iskolasz�kek szerepe sem �rz�kelhet� igaz�n.

Tekintettel arra, hogy int�zm�nyeink orsz�gos beiskol�z�si

rendszerben dolgoznak, nehezen fogalmazhat� meg olyan �r-

dek, amiben szerepe lehetne e test�letnek. A nagy f�ldrajzi

t�vols�gok miatt az �sszej�vetelek megszervez�se is neh�-

zs�get jelent, �s az �l�sek is rendszerint az iskola t�j�-

koztat�iban mer�lnek ki.

A katonai ismeretek, �rt�kek k�zvet�t�se a n�vend�kek

r�sz�re heti egy �r�ban a "katonai alapismeretek" tant�rgy

keret�ben t�rt�nik. E mellett a napirendben le�rt tev�keny-

s�gek v�grehajt�sa sor�n, valamint szabadid�ben is szerepel

a katonai �let szab�lyainak megismertet�se, gyakoroltat�sa.

Az �ssz�rasz�mhoz k�pest is alacsony �rasz�m, kev�s �s a

k�lf�nf�le tev�kenys�gek sor�n t�rt�n� k�zvet�t�s k�vetel-

m�nyei is v�lt�z�ak, �gy nem val�sz�n�, hogy a hat�sok egy-

s�ges rendszerr� �llnak �ssze.

�sszegezve: elmondhat�, hogy a katonai hierarchikus

rendbe val� bekapcsol�d�s ilyen m�rt�ke kedvez�tlen hat�s-

sal lehet az int�zm�nyek funkcion�lis m�k�d�s�re oktat�si

feladataink teljes�t�s�re. Az igazgat�k �s a szolg�lati

szem�lyek helyzetfelismer� k�pess�ge d�nti el, hogy "mit

szabad tenni". A k�zismereti t�rgyak oktat�sa a t�rv�nyi

el��r�sok szerint zajlik, annak megfelel. Azonban az ese-

tenk�nt jelentkez� katonai elfoglalts�g sok esetben cs�k-

kentheti azt az id�t, amit az egy�ni tanul�sra ford�thatnak

a n�vend�kek. A katonai k�pz�s hat�konys�ga �gy esetleges

lehet, funkcion�lisan m�g a n�vend�kek �ltal adott szolg�-

latok hat�sait figyelembev�ve is k�ts�ges eredm�nyt hozhat.

�gy gondolom, hogy - a fejezet elej�n eml�tett hat�-

konys�g alacsony szintj�t - nagym�rt�kben cs�kkenti az is,

hogy a szervezet nem puszt�n alaprendeltet�s�nek teljes�t�-

s�re, hanem helyette m�s, de a katonai nevel�s sz�nd�kolt

hat�sa szempontj�b�l nem els�dleges t�nyez�kre koncentr�l.

Ez�rt lehet ez is a vizsg�l�d�s c�lja.

2. A n�vend�kek szoci�lis jellemz�i

A katonai k�z�pfok� int�zm�nyek n�vend�keinek szoci�-

lis jellemz�i saj�tos k�pet mutatnak.

1. Az int�zm�nyek orsz�gos beiskol�z�s�ak, ez az

orsz�gos rekrut�ci� figyelhet� meg a katonai p�ly�t v�-

laszt�kn�l is. Nem jellemz�, hogy a n�vend�kek a lak�he-

ly�kh�z legk�zelebb es� iskol�t v�lasztj�k. Term�szetesen

el�fordul nem ritk�n ez is, hogy a lak�helyen m�k�d� isko-

l�t prefer�lj�k a di�kok, de nem ez a jellemz�. A helyzet

le�r�s�hoz a telep�l�s jelleg�t v�lasztottam els� mutat�-

k�nt. Ezek a kateg�ri�k mint nomin�lis kateg�ri�k m�s vizs-

g�latokban is �gy szerepelnek.

A megk�rdezettek 3 %-a lakott/�lt a f�v�rosban; 12 %

megyei jog� v�rosban (b�r ez igaz�n nehezen �rtelmezhet�

kateg�ria, mert a telep�l�sek t�bbs�ge az 1980-as 90-es

�vekben kapta meg ezt a k�zigazgat�si st�tust); 26 %-a kis-

v�rosban (itt is igazak az el�z�ek); 46%-a faluban; �s

eleny�sz� h�nyaduk, 1% k�r�li r�sz tany�n. Ismerve a k�r-

ny�k szocializ�ci�s mechanizmus�t, annak hat�sa majd az is-

kolai szocializ�ci� szempontj�b�l sem lesz elhanyagolhat�.

Meg�llap�that�, hogy a katonai k�z�piskol�kat els�-

sorban az alacsony st�tus� telep�l�seken lak�k v�laszt k

j�k. A n�vend�kek 73 %-a a telep�l�si lejt� k�zep�n alj�n

elhelyezked� telep�l�sekr�l verb�v�l�dnak.

2. M�sik fontos mutat� a csal�di k�r�lm�nyek c�msz�-

val �rhat� le. Ez szint�n fontos szocializ�ci�s felt�tele-

ket teremthetnek. Hossz� id�n kereszt�l �lt egy t�ves k�p,

nevezetesen, hogy a csonkacsal�dok el�szeretettel adj�k

gyermek�ket ilyen z�rt iskol�ba, mert �gy mentes�teni tud-

j�k �ket a k�l�nb�z� k�ros t�rsadalmi hat�sokt�l, �s r�ad�-

sul az int�zm�ny bizonyos terhet levesz az egyed�l�ll� sz�-

l� v�ll�r�l. Szem�lyes meggy�z�d�sem kor�bban is m�s volt,

most az adatok meger�s�tett�k a kor�bban �ltalam felt�tele-

zetteket, mely szerint ilyen �sszef�gg�s nehezen fedezhet�

fel.

A megk�rdezettek 74 %-a eredeti csal�dj�ban, mindk�t

sz�l�j�vel egy�tt �l, �s ha ehhez hozz�sz�m�tjuk azt a 6%-

ot, amelyik �j csal�dban �l egy�tt valamelyik �jrah�zaso-

dott sz�l�vel, l�that�, hogy a gyermekek 80 %-a nem �gy

jellemezhet�. 19 %-uk �l csonkacsal�dban, itt is magas, 16

sz�zal�kos az any�val egyed�l�l�k ar�nya. Ez az orsz�gos

�tlag felett van, amely 12,1 %. (T�RKI 1992)

A csal�di k�r�lm�nyek - elvben - j� terepet k�n�lnak

a szocializ�ci�nak, ha felt�telezz�k,hogy a teljes csal�dok

teljes�tett�k szocializ�ci�s funkci�ikat. Sok probl�m�t je-

lenthet azonban a 20 % k�r�li csonkacsal�dban vagy �llami

gondoz�sban nevelkedett (1 %) n�vend�k beilleszked�se a k�-

z�ss�gi �letbe. Term�szetesen tudjuk, hogy mindkett� m�s �s

m�s probl�m�kat okozhat.

Az �llami gondozottak viszonylag alacsony ar�nya meg-

d�nteni l�tszik azt a k�pet, amely bizonyos fokig "jani-

cs�rk�pz�" int�zm�nyeknek is v�li ezen oktat�si int�zm�nye-

ket.

3. Els�dlegesen a szocializ�ci� �llapot�ra, �s a k�-

z�ss�gbe t�rt�n� beilleszked�s lefoly�s�ra l�nyeges hat�s-

sal lehet a testv�rek sz�ma. Egy olyan csal�dban, ahol t�bb

testv�r is egy�tt �l, sokkal nagyobb lehet�s�g van a - Ber-

ne szerinti - sz�l�-feln�tt-gyerek �n�llapotok �rz�kel�s�-

re,ut�nz�s�ra, a szerepek elsaj�t�t�s�ra. Ezen szerepek

kipr�b�l�si terepek�nt is nagy jelent�s�ge van a csal�dnak.

Nincs testv�re a megk�rdezettek 11 sz�zal�k�nak; 58

sz�zal�kuknak egy testv�re van. 24 %-uk kett�, 4 %-uk h�-

rom, 3 %-uk h�romn�l t�bb testv�rrel rendelkezik. A helyzet

�s a hozz� kapcsol�d� vizsg�lat eredm�nyei a szocializ�ci�-

ra vonatkoz� el�feltev�sek mellett a j�vedelmi viszonyokkal

is er�s �sszef�gg�st mutatnak, �s nagy hat�ssal lehetnek a

p�lyav�laszt�s mot�v�ci�ira is.

4. A foglalkoz�si jellemz�k le�r�sakor az apa foglal-

koz�s�t vettem figyelembe (ahol az anya az eltart�,ott

azt). A kategoriz�l�sn�l az al�bbi szempontokat alkalmaz-

tam. K�l�n kateg�riak�nt �rtelmeztem a mez�gazdas�gi, az

ipari, a mag�n- �s a k�zalkalmazotti kateg�ri�kat, ezen be-

l�l kett�v�lasztottam a szellemi �s a fizikai jelleg� tev�-

kenys�get. K�l�n kateg�riak�nt kezeltem a katonasz�l�-

ket(annak meg�llap�t�sa �rdek�ben), vajon jellemz�-e ezen a

szinten a katonai p�lya �t�r�k�t�se?

Az els� jellegzetess�gk�nt azt emelhetem ki, hogy a

n�vend�ki �llom�ny els�sorban az iparban foglalkoztatottak

k�r�b�l ker�l ki 48 %, a di�kok 14 sz�zal�k�n�l folytat az

az apa mez�gazdas�gi jelleg� tev�kenys�get. Igen magas, 10

sz�zal�kos a munkan�lk�liek ar�nya, b�r ez az orsz�gos

ar�nynak megfelel�. K�zalkalmazotti csal�db�l 6 %-uk ker�l

ki, a katona-sz�l�k gyermekeinek ar�nya csak 6 %-os.

M�sodik f� jellegzetess�gk�nt az �llap�that� meg,

hogy az ap�k 59 sz�zal�ka fizikai jelleg� tev�kenys�get v�-

gez, k�z�tt�k is nagy, 41 sz�zal�kos az iparban foglalkoz-

tatottak ar�nya. Miut�n int�zm�nyeink a szakk�z�piskol�k

eset�ben m�szaki jelleg�ek, val�sz�n�s�thet� egy olyan p�-

lyav�laszt�si sz�nd�k, hogy a gyerekek a sz�l�k foglalkoz�-

s�hoz hasonl� szakmai p�ly�t prefer�lnak. Alacsony a kato-

naiskolai n�pess�gen bel�l a sz�l�k katonai p�ly�j�t foly-

tat�k ar�nya. �gy t�nik, hogy megd�lni l�tszik az az elk�p-

zel�s is , hogy katonai dinaszti�k vannak kialakul�ban, �s

hogy ezek az int�zm�nyek els�sorban a katonacsal�dok to-

v�bbk�pz�si int�zm�nyek�nt m�k�dnek.

Azt is l�thatjuk, hogy m�s k�zalkalmazotti szf�r�b�l

sem t�meges bel�p�s. A szellemi foglalkoz�s�ak k�r�b�l

sz�rmazik a di�kok mintegy 20 sz�zal�ka, de az �rnyaltabb

elemz�s �rdek�ben a szellemi kateg�ria tov�bbi felbont�sa

mindenk�ppen sz�ks�ges lenne.

A fentiek alapj�n �gy t�nik, hogy a katonai p�lya el-

s�sorban az ipari �s a mez�gazdas�gi n�pess�g sz�m�ra von-

z�, ott is els�sorban a fizikai jelleg� tev�kenys�get foly-

tat�k k�r�ben; tov�bb� az is val�sz�n�s�thet�, hogy a kato-

nai hivat�st gyakorl�k k�r�ben nem nagyon n�pszer� saj�t

szakm�juk.Erre utal az, hogy gyermekeik alacsony ar�nyban

k�pviseltetik magukat a katonai k�z�piskol�kban.

5. Most m�r k�rvonalaz�dni l�tszik azok k�re,akik a

katonai p�ly�t v�lasztj�k hivat�suknak (persze a k�pet to-

v�bb m�dos�thatja az a k�r�lm�ny, hogy a v�gzettek egy r�-

sze v�g�lis nem ker�l katonai p�ly�ra). �gy v�lem, hogy az

eddigi k�pet kieg�sz�theti egy nagyon fontos mutat�, amely-

r�l m�r c�lzatosan sz�ltam is.

Manaps�g egyre roml� t�rsadalmi felt�telrendszer�nk

hat�sak�nt az egy�nek meg�lhet�se egyre nehezebb, bonyolul-

tabb. A k�l�nb�z� �letstrat�gi�kban a p�ly�n el�rhet� maj-

dani j�vedelmek mellett kit�ntetett szerepe van a csal�dok

j�vedelmi helyzet�nek. Ennek egyik fontos mutat�ja az egy

f�re jut� j�vedelem nagys�ga.

A j�vedelmi viszonyok kateg�ri�j�ban a 8.000 forint

alatti j�vedelemmel rendelkez�k csoportj�ba a megk�rdezet-

tek 22 sz�zal�ka; a 8.000-10.000 forint k�z�tt helyezkedik

el 38 sz�zal�kuk; 10.000-15.000 forint k�z�tt 27 sz�zal�-

kuk; 15.000-20.000 forint k�z�tt 10 sz�zal�kuk; �s 20.000

forint felett 3 sz�zal�kuk helyezkedik el. Ezek az adatok

igen lehangol�ak. M�g akkor is �gy van ez, ha tudjuk, hogy

ezek az �nk�nt bevallott �sszegek nem pontosak, de �gy v�-

lem, hozz�vet�leges �rt�kk�nt m�gis figyelembe vehet�k.

L�that�, hogy a csal�dok k�zel 60 sz�zal�ka a l�tminimum

alatt, 27 sz�zal�kuk a l�tminimum k�r�l �s mind�ssze 13

sz�zal�k az aki enn�l jobban �l.

Meg�llap�that� teh�t, hogy a katonai p�ly�t v�laszt�k

els�sorban a szeg�nys�gi k�sz�b�n �l�k, vagy annak k�rny�-

k�n elhelyezked� csal�dok k�r�b�l ker�lnek ki, �s le-

het,hogy a katonai p�ly�ra ker�l�s�k csak v�laszt�si k�ny-

szerre �s nem a p�lya ir�nti �rdekl�d�sre vezethet� vissza.

Bizony�ra ez �sszef�gg�sbe hozhat� azzal is,hogy ezek az

int�zm�nyek teljesen ingyenesek, s�t tanulm�nyi eredm�nyt�l

f�gg�en tanulm�nyi �szt�nd�jban is r�szes�lnek a n�vend�-

kek. Ez a teljes ell�t�si rendszer nagy terheket vesz le a

csal�dok v�llair�l, �gy megk�nny�ti a di�k tanul�s�t.

�sszegz�sk�ppen elmondhat�, hogy a szoci�lis jellem-

z�k olykor kedvez�en, m�skor kedvez�tlen�l hatnak a k�z�-

piskolai szocializ�ci�ra.

a. A lak�hely szerinti jellemz�k a telep�l�si lejt�

als� poz�ci�ib�l bel�pettekn�l alapja lehet a hierarchikus

viszonyok elfogad�s�nak, ezt feler�s�theti a j�vedelmi

helyzetb�l fakad� "szor�t�s" elfogad�s�t.

b. Az apa szakk�pzetts�ge vagy ahhoz hasonl� jelleg�

munka v�gz�se kedvez� alap lehet a tanul�si mot�v�ci�k kia-

lak�t�s�ban.

c. A csal�di szocializ�ci� el�zm�nyei megk�nny�thetik

a beilleszked�st, a csoportokon bel�li st�tusok megszerz�-

s�t, a szerepelv�r�sok elfogad�s�t �s teljes�t�s�t, a sze-

repkonfliktusok felismer�s�t, �ltal�ban a konfliktusok ke-

zel�s�t. Ha ez a c�l megval�sulhat, akkor ler�vid�lhet az a

szakasz, amelyet beilleszked�snek h�vunk, �s ha elfogadjuk

azt, hogy ennek sikere d�nt� hat�ssal lesz a szocializ�ci�

folyamat�ra, eredm�nyess�g�re.

d. Lehet, hogy az alacsonyabb t�rsadalmi st�tus�ak

strat�gi�b�l ink�bb "hivat�st" mint " munk�t" v�lasztanak.

A bel�j�k nevelt k�teless�gtudat a hadsereg c�ljainak meg-

felel, a rendszer funkcion�l�sa szempontj�b�l jelenlegi

viszonyaink k�z�tt ez a k�v�natos.

e. A telep�l�si lejt� a szocializ�ci�ra negat�v ha-

t�ssal is lehet, ugyanis vele egy�tt megjelenik az iskol�k

elt�r� sz�nvonala. Min�l alacsonyabb st�tus� a telep�-

l�s,ann�l kev�sb� rendelkezik az oktat�shoz sz�ks�ges fel-

t�telekkel, �gy az oktat�s sz�nvonala is alacsonyabb lehet.

Teh�t ez jelentheti azt,is hogy az ismeretekben kev�sb�

felk�sz�lt egy�nek is jelentkezhetnek tov�bbtanul�sra.

f. Az anyagi t�nyez�k k�nyszer�t� hat�sa, amely n�-

vend�keinket a p�ly�hoz k�theti, k�s�bb cs�kkenhet, ez azt

eredm�nyezheti, hogy amint megsz�nik az a k�nyszer�t� ha-

t�s, amely ma m�g kem�nyen �l, ha ez megsz�nik, akkor n�-

vekedhet a p�ly�r�l kil�p�k ar�nya.

g. A beh�dol� t�pus� szem�lyek, akik a vizsg�lat so-

r�n a p�ly�ra ker�l�ssel l�that�lag egyre ink�bb elveszik

annak a lehet�s�g�t, hogy a hadsereg bels� �talakul�si fo-

lyamatai els�sorban bels� innov�ci�val val�sulhatnak meg.

h. A kedvez�tlen j�vedelmi helyzet, ami jelenleg a

hadseregre jellemz�, (1991-ben a hivat�sos katon�k csal�d-

jainak 74,6 sz�zal�ka a l�tminimum k�rny�k�n �lt), az okta-

t�si int�zm�nyekbe ker�l�k r�v�n nem javul, hanem ujrater-

mel�dik.

3. A n�vend�kek p�lyav�laszt�si mot�v�ci�i

A n�vend�kekre is jellemz�, igaz az az �ll�t�s, hogy

a p�lyav�laszt�sra a 14 �ves �letkor nem kedvez�; a v�lasz-

t�s ebben az �letkorban t�bbnyire nem tudatos. Legt�bbsz�r

valamilyen hom�lyos c�l jelenik meg a v�laszt�s m�g�tt,

�s/vagy a d�nt�s kitol�dik egy k�s�bbi id�pontra.

A p�lyav�laszt�sn�l a megk�rdezettek v�laszai alapj�n

az al�bbi tipikus v�laszt�si mot�v�ci�k rajzolhat�k meg.

a. Az els� t�pusba azok tartoznak, akik mindenk�ppen ka-

ton�k akarnak lenni. �ket az egyenruha sz�ps�ge( els�sorban

a hadigyakorl�), a fegyverek szeretete, a harcitechnika

csod�lata, a katon�k f�rfias er�t sug�rz� megjelen�se

�s/vagy egy romantikus "katonas�g"-k�p vezeti. Megfigyelhe-

t�, hogy az �ltaluk fel�p�tett vil�g vagy a "Ramb�" t�pus�

filmekb�l vagy a "Top Gun" c�m� �js�gb�l �p�tkezik. Igen

alacsony azok sz�ma, akik csal�di vagy bar�ti k�rb�l mer�-

tett�k inform�ci�ikat. Elk�telezetts�g�k a p�lya mellett

igen er�s.

b. A m�sodik t�pus a "technik�t �ltal�ban szeret�k

k�re". Enn�l a csoportn�l azt tapasztalhatjuk, hogy "...a

technik�hoz olyan er�s a vonz�d�som, hogy egy�b m�s t�nye-

z�t is figyelmen k�v�l hagyva v�lasztom ak�r a katonai p�-

ly�t is..." Ez a csoport er�sen technokrata. A p�ly�hoz k�-

t�d�s�k er�sen ambivalens.

c. A harmadik t�pusba azok a n�vend�kek sorolhat�k,

akik a sz�l�k anyagi helyzete miatt a tov�bbtanul�st csak

ebben az ingyenes iskol�ban "engedhetik meg" maguknak. A

hadsereg ir�nt �ltal�ban k�z�mb�sek, az �retts�gi bizonyit-

v�ny megszerz�se a f� c�ljuk, ezut�n nagy val�sz�n�s�ggel

kil�pnek a szervezetb�l.

d. A negyedik t�pust azok k�pezik, akik a sz�l�k aka-

rat�b�l v�lasztott�k a katonai p�ly�t. Nem j� tanul�k, de

kor�bbi eredm�nyeik alapj�n itt m�g felv�telt nyerhetnek,

�s el lehet mondani, hogy m�giscsak tov�bbtanulnak. �k a

"presztizs k�z�piskol�sok". Sem a p�lya, sem a tanul�s

ir�nt nem �rdekl�dnek. Az iskol�t azonban sz�l�i nyom�sra

m�gsem hagyj�k el,de v�gig alacsony tanulm�nyi eredm�ny�k.

e. Az �t�dik t�pus a "romantikus p�lyav�laszt�k" k�-

re. Kor�bban semmilyen ismeret�k nem volt sem a katonai

p�ly�r�l sem a katonai k�z�piskol�kr�l, de nem alakultak ki

m�s p�lya aspir�ci�ik sem. Egy laktanyabemutat� vagy egy

k�z�piskola l�togat�sa ut�n felsz�nes benyom�sok alapj�n

d�ntenek tov�bbtanul�sukr�l. Beker�l�s�k ut�n sorban �rik

�ket a csal�d�sok, �s �ltal�ban r�vid id�n bel�l elhagyj�k

az int�zm�nyt.

f. A hatodik t�pus azokat a n�vend�keket takarja,

akiknek a sz�l�k nevel�si sz�nd�kkal jel�lik ki a katonai

k�z�piskol�t. Ott �gymond "rendre �s fegyelemre" tan�tj�k.

Ezek a n�vend�kek int�zeti p�lyafut�suk sor�n akut fegye-

lems�rt�k. El�g gyakori a tanulm�nyi �s/vagy fegyelmi el�g-

telens�g miatti elt�vol�t�suk.

Term�szetesen tudjuk, hogy ilyen t�pusok tiszt�n nem

tal�lhat�k meg iskol�inkban, de az egy�n p�lyav�laszt�si

mot�v�ci�ja ezen t�pusok valamif�le �tv�zete lehet csup�n.

4. A n�vend�kek hosszabb t�v� �letc�ljai

A hosszabb t�v� �letc�lok is nagyon vegyes �s �ssze-

tett k�pet mutatnak. Leegyszer�sitve, �s megkeresve benn�k

a k�z�s elemeket,az al�bbi rendszer figyelhet� meg. Az itt

k�vetkez� felsorol�sban a sorrend, a n�vend�ki v�laszok

�sszes�tett sorrendj�t t�kr�zi, de hozz� kell tenni, hogy

az egyes elemek k�z�tt l�nyeges nagys�grendi elt�r�sek nem

mutatkoztak.

a. A boldog �let; csal�dalapit�s; csal�di h�z birtok-

l�sa; j� feles�g �s kett� gyermek( �ltal�ban min-

denhol kett�)

b. Szakmai v�gzetts�g megszerz�se; j� munkahely; j�

beoszt�s; munkahelyi elismerts�g.

c. Biztos meg�lhet�s megteremt�se

d. Tov�bbtanul�s valamilyen fels�fok� tanint�zetben.

5. A n�vend�kek v�lasztott �rt�kei, �rt�krendszerek

A j�v�perspektiva kialakul�sa szempontj�b�l d�nt�

�letszakasz a serd�l�kor �s az ifj�kor. Ez az �letszakasz

meghat�roz� szerepet j�tszik az �rt�korient�ci�, az �nazo-

noss�g, a szem�lyes �s t�rsadalmi identit�s form�l�sa szem-

pontj�b�l. Ennek felm�r�s�re a n�vend�kekkel egy 66 �rt�k-

b�l �ll� �rt�ksk�l�t t�ltett�nk ki. Az �rt�kek els�sorban

olyan c�l -�s eszk�z�rt�kek, amelyek a katonai p�ly�n el-

v�rt �rt�krendet takarj�k. A megk�rdezettek negyedik �vfo-

lyamos n�vend�kek, k�zvetlen az �retts�gi el�tt �llnak.

A j�v� hivat�sos katon�ja legfontosabb tulajdons�gai-

nak, jellemz�inek a k�vetkez�ket tartott�k (�ltal�ban csak

a 6-os �s 7-es �rt�keket vettem figyelembe). (Mell�klet)

a. Megb�zhat�s�g

b. Szakmai felk�sz�lts�g, helyzetfelismer�, kezdem�-

nyez� �s d�nt�si k�pess�g

c. Hazaszeretet, bajt�rsiass�g

d. Eg�szs�g�gyi alkalmass�g, pszichikai t�r�k�pess�g

e. Fegyelmezetts�g, humanizmus, �nkritikus be�ll�t�-

d�s. A pozit�v tulajdons�gokat,�rt�keket meger�s�-

tik a n�vend�kek �ltal elutas�tott �rt�kek, azok

amelyeket a j�v� hivat�sos katon�in�l el�t�lnek

(az �rt�ksk�la 1-es �s 2-es �rt�kei, a 4-es �rt�k

amely a k�z�mb�s �rt�k jel�l�s�vel volt azonos.

Az elutas�tott �rt�kek a k�vetkez�k:

a. Agresszivit�s

b. Megalkuv�s

c. �ntelts�g

d. Hatalomv�gy

e. Makacss�g

f. Karrierizmus

h. �rzelg�ss�g

Elgondolkodtat� azonban a p�lya szempontj�b�l k�z�m-

b�s �rt�kek halmaz�nak ilyen egy�tt�ll�sa, mert az el�z�e-

ket kieg�sz�theti.

a. Vall�soss�g

b. Az �nm�vel�d�s ir�nti ig�ny

c. Az alkotm�ny elfogad�sa

d. A tudom�nyos ismeretek ir�nti �rdekl�d�s

e. Tudom�nyos tev�kenys�g

f. Politikai k�z�mb�ss�g

g. Ravaszs�g, kock�zatv�llal�s

E h�rom �rt�kcsoport,amelyet a k�z�piskolai szociali-

z�ci� utols� �v�ben m�rt�nk meg,j�l mutatja,hogy a folyamat

c�lkit�z�sei funkcion�lisan teljes�ltek, de diszfunkci�i is

felsz�nre ker�lt. Megnyugtat�, hogy funkcion�lisan kiala-

kulnak ugyan a katona elv�rt tulajdons�gai a n�vend�kek-

ben,(vagy legal�bbis valamif�le ig�ny ezek ir�nt),az vi-

szont elgondolkodtat�, hogy az �nm�vel�sre val� ig�ny, az

�j ir�nti fog�konys�g ezek k�z�tt nem szerepel. F�l�, hogy

ez �sszef�gg�sben van a szoci�lis jellemz�kn�l felvetett

probl�m�kkal, de gyan�that�k m�g�tte a k�pz�s priorit�sai-

b�l fakad� anom�li�k is.

�sszefoglalva l�thatjuk, hogy mind a mot�v�ci�k, mind

a c�lok, mind az �rt�kek t�bb�-kev�sb� megfelel� alapot

biztos�thatnak a szocializ�ci� eredm�nyess�g�hez, de nagy-

m�rt�kben tartalmazz�k a lemorzsol�d�s es�ly�t csak�gy,

mint a "sz�ks�ges m�rt�k�" tanul�s strat�gi�j�t.

6. A n�vend�kek tanulm�nyi jellemz�i

A tanulm�nyi jellemz�k le�r�s�n�l felhaszn�ltam a

Magyar Honv�ds�g Tanint�zeti F�n�ks�g adatait az 1993/94

tan�vr�l. A r�szletes statisztik�k helyett itt is csak a

jelens�gekr�l k�v�nok sz�lni.

1. Az int�zm�nyrendszer �sszes�tett tanulm�nyi �tlaga

3, 62, ami a jelenlegi �rtelmez�s szerint "j�" rend�s�g�,

az egyes �vfolyamok csak sz�zadpontokkal t�rnek el ett�l.

Ez mindj�rt felvet egy k�rd�st, val�ban ennyire homog�n va-

lamennyi iskola valamennyi oszt�lya. Ennyire egys�ges a

teljes�tm�ny? �s ha igen, vajon hogy lehets�ges ez?

2. Az �vfolyamok emelked�s�vel p�rhuzamosan n�vekszik

az �ssz �vfolyam�tlag, cs�kken a buk�sok sz�ma, ugyan�gy a

rend�s�gi mutat�k (jeles- el�gs�ges) is ezt az ar�ny jel-

zik. N�vekszik a lemorzsol�d�s, ami �tlagban 26 sz�zal�k,

(de a negyedik �vfolyamok g�ngy�l�tett lemorzsol�d�sa m�r

48-sz�zal�kos) ez nagyon magasnak t�nik.

Nem vizsg�ltuk ugyan, de felt�telezhet�, hogy a ta-

nulm�nyi �tlag �vfolyamok k�zti azonos szintje �sszef�gg�s-

ben lehet-e azzal a t�nnyel, hogy �ltal�ban a gyeng�bb ta-

nul�k morzsol�dnak le. Logikai el�felt�telez�s szerint eb-

ben az esetben az �tlageredm�nyeknek n�vekedni�k kellene,

de ezzel szemben - mint m�r kor�bban jeleztem - ezek a mu-

tat�k cs�kkennek, vagy stagn�lnak. Mi lehet m�g�tte? Szin-

t�n csak logikai okfejt�s hogy a tanulm�nyi �tlagok �s a

lemorzsol�d�s k�z�tt nem lehet nagy az �sszef�gg�s. El�for-

dulhat az is, hogy amennyiben a lemorzsol�d�s m�gis csak

�sszef�gg a tanulm�nyi eredm�nnyel, �s a gy�nge el�menete-

l�ek t�voznak, akkor fokozatosan emelkedik a k�vetelm�ny-

szint. Vagy tal�n a lemorzsol�d�s egyform�n jelentkezik

valamennyi csoportn�l, ami a statisztik�kban l�that�an a

lemorzsol�d�snak els�sorban nem tanulm�nyi okai vannak. Nem

z�rhat� ki az sem, hogy a n�vend�kek be�llnak egy k�zepes-

n�l alig jobb szintre �s azt el�rve csak annak megtart�s�ra

t�rekszenek. Ezt l�tszanak al�t�masztani az �rt�kpreferen-

ci�kn�l meg�llap�tott tud�ssal kapcsolatos attit�d�k is.

Ezen �sszef�gg�sek elemz�s�t sz�ks�ges lenne elv�gezni,

hiszen a tanul�s mot�v�ci�i �s annak motiv�lhat�s�ga csak

ezek ismeret�ben lehet eredm�nyes.

7. Az oktat�-nevel� �llom�ny jellemz�i

Amennyire fontos a szocializ�ci� alanyainak ismerete

a szocializ�ci� eredm�nyes befoly�sol�s�hoz, annyira fontos

az is,hogy a szocializ�ci�t v�gz� oktat�-nevel� �llom�ny

felk�sz�lten, c�ltudatosan tev�kenykedjen a sz�nd�kolt ha-

t�sok el�r�se �rdek�ben. A felk�sz�lts�g alatt a kvalifik�-

ci�s k�vetelm�nyeknek val� megfelel�st �s az egy�b, emberi,

vezet�i, pedag�giai k�pess�gek-k�szs�gek �s az elhivatott-

s�g megl�t�t �rtem.

Az int�zm�nyek nevel� test�let�nek bemutat�s�hoz az

MH. Tanint�zeti F�n�ks�g statisztik�j�t haszn�ltam fel.

Az �llom�ny �sszet�tele, v�gzetts�ge, �letkora sok

t�nyez�t�l f�gg, �s int�zm�nyenk�nt m�s saj�toss�gokkal

rendelkezik. Egyik l�nyeges mutat� a telep�l�s jellege,

mert meghat�rozza a rendelkez�sre �ll� test�let nagys�g�t,

�s befoly�solja annak kvalifik�ci�j�t is. El�fordulhat,

hogy egyes telep�l�seken az alkalmaztat�s "sz�ks�gszer�en

megfelelt" k�vetelm�ny�t tudj�k csak figyelembe venni a k�-

zalkalmazotti �llom�nyn�l. Ez els�sorban a szakk�z�pisko-

l�kra jellemz�, ahol a kis telep�l�seken k�nytelenek f�is-

kolai v�gzetts�g� tan�rokat is alkalmazni. Term�szetesen

el��rj�k nekik az egyetemi v�gzetts�g megszerz�s�t. Jelen-

leg m�g lehet�s�gek mellett is hi�nyzik a k�zalkalmazott

tan�roknak 9,5 sz�zal�ka. (MH 1994. Besz�mol�)

A hivat�sos katonatan�rok valamennyien rendelkeznek

katonai f�iskol�val, t�bb mint 75 sz�zal�kuk pedag�giai

v�gzetts�ggel. A pedag�giai v�gzetts�g megszerz�s�t munka

mellett folytatj�k. Ennek hi�nya egy tudatosan v�giggon-

dolt pedag�giai r�hat�s hi�ny�t eredm�nyezheti, ez gyakran

p�rosul m�s, a rendszer m�k�d�s�b�l fakad� anom�li�val is.

T�bb esetben el�fordul, hogy nevel�tiszti beoszt�st a kato-

nai p�lya v�g�n j�r� hivat�sos tiszt kapja meg, aki m�s

hely�rs�gbe m�r nem k�v�n beoszt�st ell�tni, kor�bbi ta-

pasztalatait nem a tin�dzser koroszt�ly nevel�s�ben szerez-

te, ez�rt alkalmazott m�dszerei nem megfelel�ek ennek a

koroszt�lynak.

A m�sik jelens�g a fiatal p�lyakezd� tisztek alkalma-

z�sa nevel�tisztekk�nt. Itt az �letkor k�zels�ge eredm�-

nyekkel kecsegtethetne, azonban k�t komoly vesz�lyt rejt

mag�ban. Egyr�szt a kezd� tisztnek nincs tapasztalata az

emberekkel val� b�n�sm�d ter�n sem, m�sr�szt hosszabb t�von

sz�molni jelenl�t�vel sem lehet, mert a katonai karrier

szempontj�b�l ez el�gg� lebecs�lt helyzet, �s saj�t �rdekei

miatt 3-4 �v ut�n kiv�lik a beoszt�sb�l.

Ezt mutatja az is, hogy a fiatalok �tmeneti beoszt�s-

nak tekintik munk�jukat, ez�rt szinte �lland�sul a nevel�-

tiszti helyek felt�ltetlens�ge. 1994-ben el�rte a 19 sz�-

zal�kot; van olyan iskola ,ahol meghaladja a 33 sz�zal�kot.

A szocializ�ci� szempontj�b�l, ha a szocializ�ci�

egyik legfontosabb �gens�t tekintj�k �gy v�lj�k, a nagyobb

gondot mindenk�ppen a hivat�sos katonaoktat�k nagy hi�nya,

az �letkori sz�ls�s�gek, a pedag�giai felk�sz�lts�gbeli hi-

�nyoss�gok �s az �lland�sult fluktu�ci� okozza. Az eredm�-

nyess�ghez sz�ks�geltetne az �lland�s�g �s a folyamatoss�g

is.

II.FEJEZET

A KATONAI K�Z�PISKOL�K SZOCIALIZ�CI�S MECHANIZMUSA

Az el�z� fejezetben l�ttuk,milyen kond�ci�k jellemzik

a szocializ�ci� int�zm�ny�t, illetve a szocializ�ci� ala-

nyait. Megpr�b�ltuk a k�t fontos �genst kvantitat�v adatok

n�lk�l, ink�bb csak jellegzetes jegyeik alapj�n bemutatni.

Ebben a fejezetben k�s�rletet tesz�nk annak megrajzol�s�ra,

milyen viszonyok �rv�nyes�lnek a szocializ�ci� sor�n.

M�g az el�z� fejezetben n�h�ny esetben �ll�t�sunkat

sz�mszer�s�teni tudtuk, itt csak a jellemz�k le�r�s�ra szo-

r�tkozunk, �s eltekint�nk a jelens�gek nagys�grendj�nek be-

mutat�s�t�l, tov�bb� azok min�s�t�s�t�l is, hiszen ez nem e

szociol�giai vizsg�lat kompetenci�ja. Annak ellen�re, hogy

a rendszernek magam is tagja vagyok, igyekszem �rt�kmentes

maradni �t�leteimben, b�r azzal is tiszt�ban vagyok, hogy a

jelens�gek l�t�sa nem mentes az �rt�kterhelts�gt�l.

A k�z�piskol�k,mint m�r kor�bban jelezt�k, a katonai

szervezeteknek megfelel�en a racion�lisan koordin�lt b�rok-

ratikus szervezetek t�pus�ba illeszthet�k, mert "...racio-

n�lisan lefektetett t�teles rendje van,..., az int�zm�ny

rendje mindenkivel szemben �rv�nyes�lni k�v�n, akire megha-

t�rozott ismertet�jegyek r�illenek, mindegy hogy az illet�

szem�lyes elhat�roz�s�n�l fogva csatlakozott-e, �s az is

teljesen mindegy, hogy k�zrem�k�d�tt-e a t�telesen lefekte-

tett rend kialak�t�s�ban. Az int�zm�nyek rendje teh�t eg�-

szen saj�tos �rtelemben kik�nyszer�tett rend..."(5.). Ez a

rend t�kr�z�dik az int�zm�nyek Szervezeti �s M�k�d�si Sza-

b�lyzat�ban, �s ez �rv�nyes�l a mindennapi tev�kenys�g so-

r�n is.