Phd. mucsijozsef
Phd. mucsijozsef
Tartalom
Menü
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
tartalom
 
látogatók
Indulás: 2006-01-26
 
kedvenc zeném
 
*cikkek írások
*cikkek írások : katonai középiskolások szocializációja II.

katonai középiskolások szocializációja II.

mucsi józsef  2006.04.03. 21:20

folytatás

Mint minden formális struktúrával rendelkező szerve-

zetben, úgy az intézményekben is kialakulnak az informális

szerveződések, amelyek kölcsönös egymásrahatásban végzik a

szocializációt, természetesen ezek a hatások együttesen ad-

ják szocializációs szakasz végén azt a "hivatásos katona

jelöltet", aki választ, marad-e a szervezet tagja, vagy

megválik a honvédségtől.

A jelenségek leírásához azokat az interjúkat használ-

tam fel, amelyet növendékekkel, tanárokkal, nevelőtisztek-

kel készítettem, illetve felhasználom az óralátogatások so-

rán,valamint a saját praxisban szerzett tapasztalatokat.

 

 

1. A növendékek közérzete iskolájukban

Fontos megismerni azt, hogy maga az intézmény milyen

érzelmeket, közérzetet kelt a szocializáció alanyaiban,

hiszen ezek segítségével lehet igazán megérteni a szándé-

kolt hatások manifesztálódásának okait, avagy e hatások el-

maradásának okait. Segítségünkre lehet abban, hogy megta-

láljuk azokat a módszereket is, amelyek segítségével az in-

tézmény által közvetített ismeretek, értékek interiorizá-

lódhatnak, és a növendékek magatartását, viselkedését

meggyőződésen alapulóvá formálhatják.

A közérzetre vonatkozó kérdésekre, és azok miértjére

az alábbi típusos válaszokat kaptuk:

a."Nagyon jól érzem magam, mert jó kapcsolatom ala-

kult ki társaimmal, a tisztekkel és tanárokkal. Szeretek

itt lenni a kollégiumban, mert jók a feltételek, az iskolá-

ban már kevésbé mert tanulni kell.A szakmai dolgokat is

szeretem, úgy érzem, sokat fogok tanulni..." (1.számú in-

terjúalany.)

b."Jól érzem magam mert korábbi környezetemhez képest

itt lényegesen jobbak a feltételek. Úgy látom, hogyha vala-

ki tanul, akkor különösebb gondja nem lehet, az iskola me-

gadja azokat az ismereteket, ami a jövő pályámhoz kell...".

Sokat tanulok társaimtól is, igyekszem a viselkedési sza-

bályokat betartani, az elöljárókkal korrekt kapcsolatok ki-

alakítására törekszem.

c. Elvagyok, de kezdetben furcsa és szokatlan volt

itt minden. Úgy látom, hogy tanulni nem túl sokat kell, azt

is inkább csak szakmai tárgyakból. A kollégium jó, az étke-

zés általában kielégítő, a hálószoba tetszik. A kapcsolat a

tanárokkal, tisztekkel esetleges, ha ők kezdeményezik,lét-

rejön. Szabadidőben vagy kimenőre távozok, vagy a könyvtár-

ban a hálószobában "lötyögök".

d. Nem jól érzem magam, mert túl szigorú az iskola, a

fegyelem nagy, állandóan rendet kell tartani. Zavar a köte-

lező napirend a kötelező szilencium, az állandó ellenőrzés.

Legnehezebb a reggeli korai ébresztő, az örökös öltözködés,

a szolgálati viszony. Hiányoznak a korábban megszokott ba-

rátok, a család. Itt is kezdenek kialakulni baráti kapcso-

lataim, de az otthoniak nagyon hiányoznak.

e. Nagyon rosszul érzem magam,mert nem szeretem a ka-

tonaságot, nem szeretem azt a szakmát sem amit tanulok. Vá-

lasztásom téves volt ugyanis nincs érzékem a műszaki dol-

gokhoz sem, és taszít a katonai fegyelem is.

A felsorolt közérzeti típusok természetesen erős le-

egyszerűsítések, de erős összefüggést látszanak mutatni a

pályaválasztási alfejezetnél bemutatott motívumokkal. El-

mondható, hogy szinte valamennyi véglet megtalálható, és

ezeknek az állapotoknak megerősítéséhez és /vagy oldásához

járulhat hozzá csak a szocializációs mechanizmus.

 

2. Hierarchikus viszonyok a szervezetekben

A hierarchikus viszonyokra az jellemző a katonai

szakközépiskolában, hogy megtalálhatók a formális és az in-

formális szerveződések is.

A formális viszonyokra a szolgálati út rendszere a

jellemző. Az intézmény élén egyszemélyi vezető áll, általá-

ban két helyettessel. Két alrendszer működik; az iskola

mint alrendszer, és a kollégiumi alrendszer. Az iskola

szervezetébe tartozik a tantestület, amely a Közoktatási

Törvény szellemében működik,ennek tagjai a kollégiumi neve-

lőtisztek is. Az osztályok élén osztályfőnök tisztek áll-

nak, akik legtöbbször egyben az osztály kollégiumi nevelő-

tisztjei is. Az osztály növendékeiből kerülnek ki az "

osztályelső"-k,akik közvetlen elöljárói növendéktársaiknak.

Az osztályfőnökök saját osztályaiknak szolgálati elöljárói,

más osztályok növendékeinek feljebbvalói, így valamilyen

módon valamennyi diák felé parancsadási joggal rendelkez-

nek.Az oktató tanárok szolgálati elöljárója az oktatási

osztályvezető, aki egyben igazgatóhelyettes is, a nevelő-

tiszteké pedig a kollégiumvezető, természetesen ez is igaz-

gatóhelyettes beosztás. Az intézmény valamennyi tisztje és

tiszthelyettes dolgozója feljebbvalója a növendéki állo-

mánynak. A közalkalmazott tanárok is feljebbvalói a növen-

dékeknek. Csak a nem tanító polgári személyek nem állnak

szolgálati viszonyban a diákokkal.

Mint látható, a növendékeknek az intézmény teljes

felnőtt állománya - kivéve pl. a takarítónő, gépíró...-,

utasításokat adhat. Természetesen azt szabályozzák mikor

lehet és kell közvetlen utasításokat adni, és mikor kell

szolgálati elöljárói vonalra terelni a beavatkozást. Elmé-

letileg ez a szabályozottság,az állandó ráhatás és ellenőr-

zés segítheti a szocializáció gyorsaságát, eredményességét,

de ugyanakkor lehetőséget adhat a különböző utasítások egy-

más elleni kijátszására.

A formális szervezetek más típusairól,-mint nevelő-

testület, iskolaszék, diákönkormányzat-, és azok működési

sajátosságairól az első fejezetben már volt szó, itt ezért

most azoktól eltekintünk.

Az informális viszonyok során az első amiről szólni

kell az évfolyamok közötti hierarchia. Ez valamennyi okta-

tási intézményben megtalálható, és elég komoly alá-, fölé-

rendeltségi viszonyt takar. A magasabb évfolyamok, miután

már régebben tagjai az iskolának, több jogra és megkülön-

böztetett bánásmódra tartanak igényt. Ebben az egyszerű

tisztelet mellett megtalálhatók durvább formák is, úgymint

parancsolgatás, a "csicskáztatás", esetenként (a vélt jog

vélt sérelme alapján) a fizikai bántalmazás is. Megfigyel-

hető az is, hogy a legélesebb hierarchikus szakadék az első

és a második évfolyamok között húzódik. Sok esetben ezek

kijátszására az első évfolyamosok a negyedik évfolyamosok

barátságát keresik, önként vállalva még a "csicskásságot"

is, hogy ezzel vásárolják meg nyugalmukat a zaklatásokkal

szemben. Ezen viszonyoknak a fennmaradásában jelentős sze-

repet tulajdonítunk a növendékek által adott szolgálatok-

nak, amelyek formális lehetőséget teremtenek a"kiszúrások"

rendszerének.

Az informális szerveződések további formái két nagy

csoportra oszthatók; nevezetesen bizonyos emberi tulajdon-

ságokra,illetve a tudásra épülők.

Az emberi tulajdonságok között az alábbiak bírnak

legnagyobb jelentőséggel:

- saját magával szembeni igényesség

- normális viselkedés

- a társak és/vagy az ügy mellett kiállás

- az illető humora

- emberséges,segítő társaival

- nyíltság

- őszinte önkritikusság

- fizikai erő, tűrőképesség

- a csoport érdekeinek képviselete

Az emberi tulajdonságok alapján és a tudás elismeré-

sén szerveződő csoportokra is jellemző, hogy létrejöttükben

a leglényegesebb tényező a fizikai közelség. Elsősorban az

azonos szobában lakók vagy az azonos osztályban tanulók kö-

zött alakulnak ki ezek a viszonyok, később azonban ezek a

zárt társulások kinyílhatnak más csoportok felé is, de a

kapcsolatok alapját továbbra is a felsoroltak képezik.

A tudás, a tanulás és a munkához való viszony alapján

a növendékek igen komoly tartalmú cimkéket adnak egymásnak,

ezek a cimkék egyben a vizsgálónak jelezhetik az egyének

attitüdjeit is a kérdéses tevékenységekhez, jellemzőkhöz.

"A pedál":nagyon sokat tanul, magolós típus,és szere-

ti megmutatni tudását. Legtöbbször nem pejorativ értelemben

használják, tükröződik benne elismerés is.

"A nyalizó, nyálas": mindent megcsinál,amit elvárnak

tőle a feljebbvalók. Állandóan a vezetők körül mozog, kere-

si társaságukat,és igyekszik megkedveltetni magát. Ilyen az

úgynevezett dörgölődző típus. A növendékek ezt a típust nem

szeretik, a jelzőt egyértelműen pejoratív értelemben hasz-

nálják.

"A katona":általában kemény kiállású, szolgálatban me-

rev, a szabályzatokhoz szigorúan ragaszkodik, szinte ő maga

az élő szabályzat. Társai nem kedvelik, a jelző erősen pe-

joratív értelmű.

"A lógós":amikor csak teheti kitér a munka alól.Néha

ezt társai rovására teszi, de nem ez a jellemző. A jelzőt

ennek megfelelően használják, ha a lógás csoport érdeket

sért tartalma elitélő, ha nem akkor tartalma pozitív, szin-

te az elismeréssel egyenértékű.

"A doki": mindig mindenről véleménye, magyarázata van,

mindent tud, mindenhez hozzászól. A jelző tartalma hol

elismerő, hol elítélő. Attól függ,hogy a csoport mit profi-

tál a teljesítményből.

"A szimuláns":általában beteget játszva vonja ki magát

a csoportmunkából vagy az egyéni feladat végzése alól. Ál-

talában negatív értelemben használatos jelző.

"A puhány":olyan személy, aki minden feladat végzésé-

nél a munka nehézségére, fárasztó voltára panaszkodik. Nem

vállalja az erőpróbákat, helyette síránkozik. Általában le-

kezelő értelmű jelző, enyhe megvetést is tartalmaz.

"A bunkó":kifejezést szinte "kötőszóként" használják

egy adott viselkedési megnyilvánulásra. A viselkedés minő-

sítése mindig a csoport saját értékrendjén alapul, és min-

dig elitélő, szankcionáló jellegű.

A tudáshoz kapcsolódó attitüdök megnyilvánulása a

csoport tagjai között nagyon pragmatikus. Általában számon-

kérések előtt vagy alatt, egy egy nehezebb feladat megoldá-

sa során felértékelődik a tudás, de máskor közömbössé vá-

lik, esetleg negatív megítélésű lesz.

Mind a formális mind az informális struktúrák átörö-

kítődnek. A formális struktúra elemeinek átörökítését a

szabályzatok biztosítják, az informális elemek pedig a di-

ákkultúra részeként mint szokások, hagyományok élnek to-

vább. Úgy vélem, hogy egyes szélsőséges megnyilvánulástól

eltekintve meg kell hagyni azokat- természetesen intézmé-

nyesíteni nem kell-, hiszen jelenlegi állapotukban a diák-

lét szabad mozgási terepét a szabad szférát jelenthetik a

növendékeknek az egyébként erősen szabályozott rendszerben.

 

 

3. A tér és időstruktúrák alakulása

A tér és időstruktúrák megléte és azok felépítettsége

behatárolják az ember viselkedését, ugyanis viselkedésünk

javarészt ezeknek a lehetőségei szerint alakulnak.

A katonai középiskolákban a kötött szerkezetű tereket

találjuk elsősorban. Ebbe a kötött tér fogalomba beletar-

toznak mind a tér anyagi megnyilvánulásai, mind a térben

mozgó ember viselkedését irányító rejtett belső formák.Ezen

jellemzők az óralátogatások során, a " rejtett tanterv"

szempontjai segítségével váltak láthatóvá.

A térnek két elemét különböztethetjük meg, az iskolát

mint színteret és a kollégiumot mint színteret. Az esetek

döntő többségében ezek egy épületben vannak elhelyezve,

csak esetleg egy másik szintjén az épületnek, de azért ta-

lálunk többet olyat is ahol különböző épületben vannak. Az

egy épületben való elhelyezés azt a veszélyt hordhatja ma-

gában, hogy a munkahely és a magánszféra mint tér nem külö-

nül el.Így kialakulhat egy olyan hatás, amelynek következ-

tében az egyén később sem tud ezek között különbséget ten-

ni.

Az iskolai tantermek frontális óravezetésre vannak

berendezve, így a tanár az osztállyal mint tömbbel foglal-

kozik, a tanár központi szerepet tölt be,központi helyzet-

ben van. Ez az egyoldalú kommunikációnak kedvez, így az

órán is legnagyobb részben a tanár a közlő szerepében van.

Ez a " tömbbel" való foglalkozás nagymértékben kedvez a di-

ákok uniformizálódásának is.

A szaktantermek és szakkabinetek, műhelyek kedveznek

leginkább az egyéni foglalkozásnak, a tanár-diák kapcsola-

tok elmélyülésének. Nem véletlen tehát, hogy a tanulók a

szakmai foglalkozásokat a képzés során sokkal hatékonyabb-

nak érzik.

A kollégiumi elhelyezésnél a szobák lakóinak kivá-

lasztása mechanikus,legtöbbször a szimpátiakapcsolatokat

nem veszik figyelembe, hanem követik a formális szerveződé-

seket. A szobák többnyire zsúfoltak, maga az objektum nem

teszi lehetővé az intimszféra megteremtésének feltételeit.

A berendezési tárgyak uniformizáltak, a szekrények rendje

egységesen előírt, minden uniformizált. A szobák egyéni

vagy csoportízlésnek megfelelő dekorálása nem megengedett.

Az egységes rendről,a rend folyamatos meglétéről az elöljá-

rók napi szemlével, a szolgálatok napközben ellenőrzésekkel

győződnek meg, a normasértést azonnal korrigálják, szankci-

onálják. Ezek után nem lehet csodálkoznunk azon, hogy a nö-

vendékek nem érzik magukénak saját körleteiket, inkább ágy-

rajárók, mint otthonlakók.

 

Mint látható, az iskolai és a kollégiumi rend is erő-

sen kötött, a növendékek élete állandóan nyilvánosság előtt

zajlik. A térstruktúrák ilyen mérvű szabályozottsága az

uniformizáltság érzését erősiti. Ez talán némi magyarázatát

adja a növendékek középszerűségre való törekvésének. A ne-

gatív eltérést az átlagtól a szervezet a pozitív eltérést a

csoport szankcionálja,ezért az egyén stratégiája a középhez

való igazodás lehet.

Az intézményekben az időstruktúra talán a legkötöt-

tebb. Ébresztőtől a takarodóig majd minden perc szabályo-

zott. Ez a szabályozottság szinte megegyezik a felnőtt if-

júkorban levő sorkatonák napirendjével. Pontos időbeosztás-

ról gondoskodik a napirend,amelynek betartását és betarta-

tását a szolgálatok hivatottak biztosítani. Az ébresztő

reggel 06.00 órakor van,a takarodó 22.00 órakor. A közte

levő időben reggeli torna, tisztálkodás, reggeli, tanórák

általában napi 6-8, ebéd, szilencium, vacsora, majd némi

szabadidő 21.30-tól"takarodóra felkészülés".Természetesen

mindez a szolgálatok vezényletével és kötelékben történik.

Látszólag mindenre biztosított az idő, csak az önkéntesség

hiányzik mögűle. Az ilyen mérvű leterheltség és az idő sza-

bályozottsága egy-egy alkalommal is fárasztó, hát még egész

tanévben. Azt hiszem, hogy a Watzlawick által megfogalma-

zott "ugyanabból többet" esetével állunk szemben, nevezete-

sen a szabályozás totalitásával.

Ezek ellenére sem mondhatjuk azt, hogy a napirendi

szabályozottságnak csak negatív hatásai vannak. Ezt a nö-

vendékek a következőképpen látják, és fogalmazzák meg a ve-

lük készített interjúkban:

- azért jó a napirend,mert sok embert egységesen ké-

pes mozgatni, struktúrálja a tevékenységeket,

- kifejleszti az időérzéket, és táplálkozási rendsze-

rességre szoktat,

- a kötelező tanulás révén biztosítja a másnapi órák-

ra történő felkészülést,

- rossz,mert nem lehet ilyen mérvű megkötöttség mel-

lett saját elképzelés szerint megszervezni az életet,

- nagyon kevés egyéni időt biztosít,a kimenő lehető-

sége is rendkívül kevés,

Természetesen az egyéni véleményekben más összefüggé-

sek is felfedezhetők.

A kötött időstruktúra ugyan segít a rendszeres élet-

vitel kialakításában, de annak túlzott mértéke leszoktathat

az idő értékének megbecsüléséről, az egyéni életvitel meg-

szervezésének ismeretéről, később esetleg az igényéről is.

Igaznak tűnhet az a katonai mondás,amely a honvédségnél az

időtényező értékelését mutatja, nevezetesen:" sietünk, hogy

várhassunk, és várunk, hogy siethessünk".

 

A másik probléma az lehet, hogy nincs mód az ellazu-

lásra, hiszen ez a kötött forma a vezénylés és ellenőrzés

segítségével állandó készenléti helyzetben tartja az

egyént. Az állandó készenlét elveszi a tervezés és készülő-

dés örömét, előbb vagy utóbb fásulttá, közömbössé tesz.

Harmadrészt az állandó terhelés a fizikai-szellemi

fáradtság állapotába juttat, amely nem kedvez az ismeretek

befogadásának sem. Így érthetővé válik a szilencium kötele-

ző volta ellenére a gyakorta jelentkező felkészületlenség

is.

Végül a túl merev időstruktúra nem veszi figyelembe

az egyéni képességeket, így egyeseknek túl sok a rendelke-

zésre álló idő, másoknak kevés. Egyesek a fölösleges időt

"ellötyögik", mert értelmes tevékenységre ez az idő kevés,

mások pedig nem tudnak teljesíteni, örökké időzavarban

szenvednek.

Tehát azt láthatjuk, hogy mind a tér mind az időst-

ruktúra és azok alkalmazása kedvező a középszer felé való

elmozdulásnak, az uniformizálódásnak. Ellent mond mindannak

amit ebben az életkorban az individualizáció folyamatának

tartunk. Így a tér és időstruktúra funkcionális működése

erős diszfunkciókkal terhelt, talán a disszfunkcionális ha-

tása az erősebb a szocializáció szempontjából.

 

 

4. Csoportszimbólumok

A szimbólumok olyan objektiválódott közösségi érzé-

sek, értékek és attitüdök, amelyek a csoporthoz tartozás

fontos kellékei. A szimbólumok által és segítségével feje-

ződik ki a közösséghez tartozásunk,mivel annak leglátványo-

sabb jeleit hordozza. A szimbólumok teremtik meg annak a

lehetőségét,hogy kijelöljük határait az elfogadottaknak és

a kívülállóknak vagyis befogadjunk vagy kirekesszünk. Ezek

a szimbólikák nagyon erős érzelmi töltéssel bírnak.

A középiskolák esetében egyik ilyen szimbólum lehet

az iskola névadója. A Magyar Honvédség keretén belül működő

gimnáziumoknak van, a szakközépiskoláknak nincs ilyen. A

meglévő névadók a magyar történelem katonaalakjai, akik

nagyon távoli értékek0t jelentenek a növendékeknek. A szak-

középiskolákban ez a lehetőség is hiányzik, bár iskolapél-

daképet azért választhatnak, de itt is igaz az előző. Így

az iskolához tartozás érzelmi alapjai esetlegesek.

A Magyar Honvédség jelképei,mivel a növendékek számá-

ra nem töltődnek tartalommal és érzelmekkel, csak a növen-

dékek kis hányadánál jelenthetnek érzelmi azonosulást.

A formaruha, amit a szervezetszerű foglalkozásokon

viselniük kell, (ez általában naponta vacsoráig), ugyan

megkülönbözteti a növendékeket más társadalmi csoportoktól,

de ez a különbözőség sok esetben negatív tartalmat jelent.

Ez a formaruha nem szép, kényelmetlen és nem is divatos. Az

uniformizáltság érzését erősíti, jeleníti meg ez is. A nö-

vendékek ezen uniformizáltság elleni tiltakozásul sajátos

tecnikákkal, (egyéni meghökkentő frizura, klipszek a fül-

ben, a formaruha szabálytalan viselete),védekeznek, ami ar-

ra enged következtetni, hogy a pubertás-posztpubertás idő-

szakban jelentkező második dackorszak nem nyomható el; az

egyén vállalva elöljárói nemtetszését is kísérletet tesz

identitásának megteremtésére, induvidumának megvédésére. A

formaruha hatástalanságát mutatja az is hogy nem vigyáznak

rá, hamar elnyüvik.

Az évfolyam-jelzéseknek igazi jelentősége ebben az

összefüggésben nincs. Ezt a növendékek a kabát ujján hord-

ják. Ezekben a viszonylag kis létszámú iskolákban szinte

mindenki ismeri egymást, így az egymáshoz való viszony nem

elsősorban a jelzéseken hanem,az ismertségen alapul.

Az igazi szimbólumok,amelyeket magukénak vallanak,el-

sősorban az életkori sajátosságuk, korosztályuk a polgári

életben elfogadott szimbólumai.

Úgy véljük, hogy a honvédség által fontos szimbólumok

jó esetben is csak közömbösek a növendékek számára, válasz-

tott szimbólumaikkal nem a hadsereghez hanem elsősorban a

kortárscsoportokhoz jelzik hovatartozásukat.Tehát nem a

hadseregbe való beolvadást, hanem az attól elkülönülést

hangsúlyozzák velük.

 

5. Csoportfolyamatok

A nevelőtisztekkel lefolytatott interjúk során, il-

letve a növendékek interjúiban választ kerestem a csoport-

folyamatok lezajlásának mikéntjére is.

A katonai középiskolai csoportok dinamikája hasonló

sajátosságokat mutat,mint amilyenek más csoportok esetében

megfigyelhetők, azonban lezajlásuk intenzitása mégis sajá-

tos.

A találkozásnál valamennyi csoporttag először kerül

kapcsolatba társaival,valamennyien más és más értékrenddel,

szokásokkal és magatartási-viselkedési módokkal rendelkez-

nek.

A csoportképződés egy időben zajlik a más csoportok-

kal való interakciókkal, tehát azonos időben történik a

belső csoportképződés és a rendszerbe való beilleszkedés.

 

A belső csoportképződés gyors és eseménydús, ezt elő-

segíti a formális keret, a katonai szervezet erős reszocia-

lizáló mechanizmusa. Állandó ellenőrzés mellett többé ke-

vésbé jól körülhatárolt szerepeket kell elsajátítani, vi-

szonylag egyértelmű szereptartalmakkal, szerepelvárásokkal

kell azonosulni. A csoporttagok a közös célt, vagy célokat

az iskolai szervezettől készen kapják.

A "mi tudat" kialakulásához nagyban hozzájárul az ál-

landó együttlét a csoporton belül, és a más csoportok je-

lenléte, amely vonatkoztatási csoport, és az esetek több-

ségében "ellenséges csoport" képében jelennek meg. Ez a

kettő együttesen adja a csoportképződés legjelentősebb ka-

talizátorait.

Ebben az időszakban viszonylag gyakoriak a csoporton

belüli konfliktusok. Ezek feloldása leginkább a csoportta-

gok korábbi tapasztalataira konfliktuskezelési technikájára

épülve oldódnak meg. Gyakoriak a fizikai attrocitások is

azonban ezek nem komolyak, inkább egymás próbálgatásának, a

csoporton belüli státusok megszerzésének kísérletei.

Hamar kialakulnak a presztizsstruktúrák, amelyeknek

alapja az első időszakban valamilyen fizikai képesség, tű-

rőképesség, valamint a nyers erő. Ez a presztizsstruktúra a

csoporton belül szinte végig megmarad,később azonban kie-

gészül a jellemtulajdonságokra, a tudásra épülő struktúrák-

kal. Az utóbbiak azonban csak egy-egy ezen képességet

igénylő szituációban erősödnek fel.

A presztizsstruktúrával együtt alakul ki a hatalmi

struktura amely jórészt a presztizsstruktúrára épül.

Az antipátia-szimpátia kapcsolatok később jönnek lét-

re, elsősorban a térbeli közelségen alapulnak. A legnagyobb

változás ebben a struktúrában figyelhető meg, valószínűleg

ennek oka az, hogy a személyiség belső értékeinek megisme-

rése hosszabb folyamat illetve maga a személyiség is vál-

tozik, és ez a változás tükröződik az érzelmi struktúra

dinamizmusában.

A kommunikációs struktúra az érzelmi struktúra mentén

szerveződik, az első időszakban kizárólag csak saját cso-

porton belül zajlik, ha eltekintünk a formális szervezeti

kommunikációtól. Ennek oka valószínűleg a más csoportok el-

lenséges csoportként való azonosításában kereshető.

A csoport beépülése a szervezetbe lassan,folyamatosan

történik, (és amíg a belső csoportképződés szinte robba-

násszerű), elég hosszú időre tolódik ki. Feltehetően az el-

lenőrző- védő mechanizmus az oka, amely hosszú időn keresz-

tül szinte izolálja az első évfolyam növendékeit más cso-

portoktól.

A csoporton belüli szerepek is kialakulnak, jól meg-

figyelhetők a konstruktiv és a destruktiv szerepeket betöl-

tő személyiségek. Tapasztalataim szerint nincs igazán ki-

tüntetett szerep a középiskolai csoportokon belül,, megta-

lálhatók a kezdeményező, véleménynyilvánító, kérdező, in-

formativ, a szabályalkotó, az általánosító, az engedelmes-

kedő típusok; de ugyanígy találkozhatunk az akadékoskodó, a

vetélkedő, a mindentudó, és a hírharang típusúakkal is.

Ezek a szerepek elsősorban a csoportok belső életét dinami-

zálják,mert a szabályzatok bizonyos szerepeket nem engednek

nyilvánosan működni. Véleményem szerint pedig ezek tudatos

felhasználása segíthetné legjobban a szándékolt szocializá-

ció hatásainak manifesztálódását, a homogenizálódás csök-

kentését, amennyiben a szervezetnek ezek céljai közé tar-

toznak.

A csoportokon belüli és a csoportok közti konfliktu-

sok gyorsan megoldódnak. A legnagyobb konfliktust a növen-

dékeknek a szerepelvárások közti konfliktusok jelentik.

Egyszerre kell eleget tenni a katonai középiskolai létből

fakadó szerepeinek, a diáklét szerepelvárásainak és az

életkori szerepeknek. Ezek feloldása részükről többféle

stratégiát követ, előfordul a szerepből való kilépés- le-

morzsolódás-; a szerepek közti rangsorolás - fegyelmezett,

de nem tanul-; a szereptávolítás - beállás valamiféle kö-

zépszintre; közönyösség, közömbös viselkedés. Ezen kívül

lehetséges és alkalmazott technika a behódolás, a totális

alávetettség elfogadása vagy az agresszív viselkedés is.

Úgy gondolom tehát, hogy amennyire segíti a csoport

kialakulását az állandó ellenőrzés és a folyamatos szerep-

teljesítés elvárása, ugyanannyira segíti a szerepkonfliktu-

sok felerősödését és a szereptávolítás kifejlődését is.

 

6. Növendéktípusok mint a szocializáció alanyai és ered-

ményei

Az eddig leírtak érzékeltethetik, hogy a szocializá-

ció mechanizmusa eredményeként, amely maga is spontán módon

az uniformizálódás felé hat, mégsem alakulnak ki azonos pa-

raméterekkel rendelkező egyedek. Az egyéni jellemzők ugyan

bizonyos elemek esetében elmozdulnak a középszint felé, de

mégis sokat őriznek meg az egyén korábbi tulajdonságaiból.

Tehát nem minden esetben következik be az uniformizálódás,

sokszor alakulhat ki szabálykövető magatartás is. E széles

intervallumban azonban kellő elvonatkoztatás után mégis

megkísérelhetünk egy tipizálást. A növendékek típusai a kö-

vetkezők:

a. Álmodozó típus: katona akar lenni, de a szabályok

betartása nehezen megy. Ez nem akarati tényezőkön múlik,

hanem inkább belső karakter következménye. Sorozatos norma-

sértésük nem szándékos. Társaik róluk mondják, hogy " elva-

rázsoltak"

b. Realisták: koravén módon teljesítik a katonai

szerepelvárásokat. Céltudatosan készülnek a katonai pályá-

ra, akarattal, törekvő magatartással akarnak eredményt

elérni. Megfigyelhető két altípusuk, az elsőbe tartoznak,a-

kik másokat letiporva,kihasználva akarnak eredményt elérni,

a másikba tartozók mindezt másokat tisztelve és elfogadva

kívánják megvalósítani.

c. Az arany középutat választók: Ők az első évben

sodródók, a második évre letisztulnak céljaik, a tananyag-

ban és tevékenységekben szelektálnak. Rendszerint az álta-

luk választottakal foglalkoznak, a többit csak a szükséges

és elégséges szintig teljesítik.

d. Sodródók: Rendszerint nincs sem elhatározott cél-

juk, sem elképzelésük sem önmagukról sem a pályáról. Az

események viszik őket magukkal sem nem lelkesek sem nem me-

gelégedettek, a megelégedettségüket maximum a másokkal való

együttes élmény adja.

e. Ellenszegülők jellemzője, hogy semmit nem akar-

nak elfogadni, amit a szervezet képvisel, mert ez a "kato-

naság", nagyon sok a kötöttség. Erősen negatív előítélettel

vannak a katonai szervezet iránt. Itt is megfigyelhető két

alcsoport,. Az első a lázadó, aki csak önmagának tartja meg

az előítéletét,ez jellemző a kognitív az affektív és a cse-

lekvési szférájára, de viselkedésével nem kíván másokat be-

folyásolni. A második a destruktiv személy, aki csoporton

belül állandóan hangsúlyozza nézeteit, igyekszik társakat,

követőket toborozni,sőt igyekszik a csoport értékhierarchi-

áját is saját,negatív előítéleteinek alárendelni.

Ez a típusosság tapasztalható,bár a vizsgálat során

nem kerestük, hogy ezek a típusok milyen szociális jellem-

zőkkel bírók esetében jelentkeznek, milyen társadalmi jel-

lemzőkkel mutatnak asszociációt, pedig ezek ismerete sokat

segíthetne a szándékolt hatások manifesztté válásában.

 

 

7. Torzulások, patológiák

A szocializáció során jelentkezhetnek (és jelentkez-

nek is) olyan tényezők, amelyeket a szervezet nagyobb oda-

figyeléssel kizárhatna. Ezek a tényezők ugyanis erősen

csökkentik a szocializáció hatékonyságát. A következőkben

ismertetett patológiák saját tapasztalataimból származnak,

illetve az interjúk során fogalmazódtak meg.

a. A szervezet és az egyén elvárásai a középiskolá-

val szemben sok mindenben eltérnek. A szervezet az érettsé-

gizett és katonai jellemzők meghatározott körével bíró

egyéneket vár, és ennek rendeli alá az alkalmazott módsze-

reket, míg az egyén érettségizni szeretne, még ha ez kato-

nai középiskolában történik is. E kettősség ellentmondásá-

ból fakad, hogy az egyén céljai,vágyai nem kapnak megvaló-

sulási lehetőséget.

b. Erős ellentmondás észlelhető a szervezet két cél-

ja között is, úgymint a kikényszerített konform viselkedés

és a tanuláshoz szükséges a diákléthez kapcsolódó nyitott-

ság,kritikai attitüd között.

c. Az egyén egy olyan életkorban kerül a szervezeti

hierarchiába, amikor legfontosabb vonatkoztatási csoportjai

a család és a baráti csoport , ez a kapcsolatrendszer a to-

vábbiakban a ritka hazautazások miatt lazul, felbomlik.

Helyette nem alakulnak ki vagy csak nagyon lassan megfelelő

vonatkoztatási csoportok.

d. Akkor kerül az egyén a totális szabályozottság

állapotába, amikor a legerősebb az identitás kiépítésének

kényszere. Megszűnik az intimszféra, az életkori sajátossá-

gokkal ellentétes, vagy sokban nem egyező értékeket, normá-

kat, magatartási szabályokat kényszerítenek rá. Felnőtt vi-

selkedést várnak, de teljes egészében gyermekként kezelik.

Legtöbbször még saját életét, tevékenységét illető kérdé-

sekbe sincs beleszólása.

e. A várható pályáról kialakított számára ismerős

"valamilyen" kép szembekerül a valósággal, ez sok esetben

elbizonytalanítja, elkedvetleníti, esetleg közömbössé te-

szi. Kilépni nehezen tud, hiszen a szerződést szülei kötöt-

ték és csak ők bonthatják fel. Ez természetesen költség-

visszatérítési kötelezettséggel jár, ami figyelembe véve a

szülők anyagi helyzetét nem járható, vagy csak nehezen jár-

ható út.

f. Végigéli tapasztalja a kiszolgáltatottság érzé-

sét, amely ezekben az intézményekben teljes, és a személyi-

ség valamennyi szférájára kiterjed.

 

g. A személyiség megsértéseként élheti át azt a

szocializációs szándékot, amely a katonai pálya iránti "el-

hívatottságot" célozza. Ennek tartalma azt jelenti, hogy a

szervezet nem elégszik meg a feladatok és szabályok telje-

sítésével, hanem azt kívánja elérni, amit Watzlawick úgy

fogalmaz meg,"... azt akarom, hogy te akard..." hogy katona

légy.

Ezek a patológiák, amennyiben a szervezet nem segít

feloldásukban azt eredményezhetik, hogy egyrészt kialakít-

hatják a görcsösen akarók típusát, vagy az egyént eltávo-

lítják a pályáról,másrészt elősegítik a beletörődő,közömbös

egyéniség kialakulását, ami nem azonos a szervezet által

preferált,feltétlen engedelmességet megvalósító típussal.

 

 

 

 

III. FEJEZET

BEFEJEZÉS, KÖVETKEZTETÉSEK

 

1. A katonai középiskolák növendéki állománya szoci-

ális jellemzők alapján a társadalom alsóbb régióiból ke-

rülnek ki, elsősorban a fizikai munkát végzők gyermekei kö-

zül.

2. Pályaválasztásuk motívációiban nagy valószínűség-

gel legjelentősebb szerepet a pályán megszerezhető anyagi

javak, illetve a családok jelenlegi rossz anyagi mutatói

miatti kényszer játszik.

3. A középiskolai felvételi során törekedni kell a

hadseregi követelmények szerint választási szempontok ér-

vényesítésére, ellenkező esetben az oktatás színvonala je-

lentősen romolik.

4. A szocializációs mechanizmus erős formális ele-

mekkel terhelt, céljai és a célokat megvalósító módszerek

erősen uniformizáltak, és ezek az uniformizált személyiség

kialakulásának irányába hatnak.

 

5. Az elsajátítandó ismeretek, képességek, jártassá-

gok és készségek köre megfelel a katonai pálya feltétel-

rendszerének, és megfelel a közoktatási követelményeknek

is. A követelmények teljesítésében a közismereti tartalma-

kat illetően inkább a középszerűségre törekvés jellemzi a

növendékek stratégiáit, a katonai tulajdonságok esetében a

konform, sok esetben a közönyös viselkedési modell alakul

ki.

6. Az oktató nevelő állomány megléte, felkészültsége

elégséges feltétel a szervezeti célok teljesüléséhez, azon-

ban ezeknek a feltételeknek a hatását csökkentik azok a

problémák, amelyek a nevelők életkori sajátosságaikból fa-

kadnak, illetve a pedagógiai tapasztalatok inkonzisztenciái

is sok esetben eredményeznek hatástalanságot. Ehhez társul

a nevelőtisztek nagyfokú fluktuációja is.

7. Hozzájárul a szocializáció hatékonyságának gyön-

güléséhez a nagyfokú időleterheltség, amely nem fel meg a

növendékek életkori sajátosságainak, továbbá szintén nega-

tív hatással lehet a totális szabályozottság és ellenőrzés

is, mert nem ad teret az egyéni célok és elképzelések meg-

valósításához, kivitelezéséhez.

8. Az intézmények által preferált szimbólumok sok

esetben közömbösek a növendékek számára, - névadók, példa-

képek, formaruha - sok esetben taszítóak. Az egyéni tilta-

kozás különféle módjainak szankcionálása nem közelít ezen

objektívációkhoz, hanem inkább taszít.

9. A növendéki érdekek artikulálásának nincsenek

igazán működő fórumai, a jelenleg meglévők inkább formális

jegyekkel rendelkeznek, felvetéseik nincsenek számottevő

hatással a növendékok viszonyira.

10. A szocializáció legfontosabb ágensei az iskolák-

ban a társak, az osztálycsoportok, amelyek képesek megte-

remteni azt a belső világot, ahová a felnőttek nem képesek

behatolni. A külső világ felé nyitásuk többé kevésbé for-

mális, ami a középszerűségben, az "uniformizált magatartás-

ban" és a közönyösségben nyer megnyilvánulást. Természete-

sen ebben az egyes egyének más magatartást megvalósíthat-

nak, esetenként a fal egyes tanárok, tisztek előtt megnyíl-

hat, de a befelé zártság más esetekben fennmarad.

 

Összefoglalva úgy véljük, hogy az előzőekben felso-

roltak,illetve a dolgozatban leírtak együttesen eredménye-

zik azt az állapotot, amelyet a dolgozat elején jeleztünk.

Ahhoz,hogy a szocializáció során szándékolt hatások nagyobb

mértékben manifesztálódjanak, mások mellett- melyeknek

vizsgálatára ez a dolgozat nem terjedt ki- ezeken a jelen-

ségeken szükséges változtatni.

Mint a bevezetőben is leírtuk, a dolgozatban arra

tudtunk vállalkozni, hogy az egyes jelenségek nagyságát, a

jelenségek összefüggéseit bemutassuk, de egy mélyebb elem-

zés elvégzéséhez a dolgozat keretei szűknek bizonyulnak.

Szükséges szólni arról is, hogy feltételezhetően

ezek a jelenségek valamennyi középiskolában megtalálhatók,

bár az egyes tényezők súlya és azok kombinációja változ-

hat. Erre azért hivatkozunk, mert az iskolák esetében ugyan

megegyezik a befogadó rendszer, az irányítás mechanizmusa,

a nevelőtisztek felkészültsége, a növendéki állomány össze-

tétele is, de a földrajzi környezet, a szocializációs ráha-

tások egyedi kivitelezése mégis eltér.

Végezetül szeretnénk biztosítani azon kollégákat,

akik a területen dolgoznak, hogy az általunk leírtak nem

elkeseredett, nem elítélő véleményt tartalmaznak. Mint a

hipotézisben is jeleztük, és már több fórumon beszéltünk

róla, az indított a vizsgálatra, hogy megtudjuk, növendéke-

ink miért nem olyanok,mint amilyennek mi szeretnénk őket

látni, holott az iskolák normálisan működnek. Erre vettük

igénybe a szociológia vizsgálati módszertanát, és kerestük

azokat a tényezőket, amelyek az eltérést okozhatják. A dol-

gozatban ezt foglaltuk össze.

 

 

MELLÉKLETEK

 

1.számú melléklet

ÉRTÉKVÁLASZTÁSOK

Milyen fontosságot tulajdonítasz a jövő hivatásos

katonájánál az alábbi tulajdonságoknak? (Kérlek olvasd el

figyelmesen a válaszokat és az után egy 7 fokozatú skálán

osztályozd a tulajdonságokat! 1= nagyon káros, 2= káros, 3=

kedvezőtlen, 4= közömbös, 5= kedvező, 6= fontos, 7= nélkü-

lözhetetlen)

l. Az állam alkotmányos alapel-

veinek elfogadása l--2--3--4--5--6--7

2. A magyar nép történelmének

ismerete l--2--3--4--5--6--7

3. A nemzetért érzett felelős-

séggel párosuló hazaszeretet l--2--3--4--5--6--7

4. A Külpoltikai kérdésekben

való tájékozottság l--2--3--4--5--6--7

5. A belpolitikai kérdésekben

való tájékozottság 1--2--3--4--5--6--7

6. Ideológiai közömbösség 1--2--3--4--5--6--7

7. Vallásosság 1--2--3--4--5--6--7

8. Szervező-irányító képesség 1--2--3--4--5--6--7

9. Kezdeményező, helyzetfel-

ismerő és megalapozott

döntési képesség 1--2--3--4--5--6--7

10. Pedagógiai ismeretek 1--2--3--4--5--6--7

11. Fizikai alkalmasság 1--2--3--4--5--6--7

12. Pszichikai alkalmasság 1--2--3--4--5--6--7

13. Egészségügyi alkalmasság 1--2--3--4--5--6--7

14. Segítőkészség 1--2--3--4--5--6--7

15. Jóindulat 1--2--3--4--5--6--7

16. Korrekt tapintatos

magatartás 1--2--3--4--5--6--7

17. Szerénység 1--2--3--4--5--6--7

18. Közvetlenség 1--2--3--4--5--6--7

19. Megnyerő jó fellépés 1--2--3--4--5--6--7

20. Fegyelmezettség 1--2--3--4--5--6--7

21. Feltétlen engedelmesség 1--2--3--4--5--6--7

22. Magas általános műveltség 1--2--3--4--5--6--7

intelligencia 1--2--3--4--5--6--7

23. Kultúrált beszédkészség 1--2--3--4--5--6--7

24. Írásbeli kifejezőkészség 1--2--3--4--5--6--7

25. Bajtársiasság 1--2--3--4--5--6--7

26. Pszichikai tűrőképesség 1--2--3--4--5--6--7

27. Új iránti fogékonyság 1--2--3--4--5--6--7

28. Idegen nyelvek ismerete 1--2--3--4--5--6--7

29. Önművelődési igény 1--2--3--4--5--6--7

30. Agresszivitás 1--2--3--4--5--6--7

31. A hatalommal való élnitudás 1--2--3--4--5--6--7

32. Tudományos eredmények iránti 1--2--3--4--5--6--7

érdeklődés

1--2--3--4--5--6--7

33. Tudományos tevékenység

34. Népszerűség 1--2--3--4--5--6--7

35. Önismeret 1--2--3--4--5--6--7

36. Önbírálat 1--2--3--4--5--6--7

37. Gyakorlatiasság 1--2--3--4--5--6--7

38. Megbízhatóság 1--2--3--4--5--6--7

39. A katonai pályának egy életen

át tartó elkötelezettségként

való felfogása 1--2--3--4--5--6--7

 

40. Magasfokú katonai szakmai

képzettség 1--2--3--4--5--6--7

41. Készségszintű szakmai rutin 1--2--3--4--5--6--7

42. Új iránti fogékonyság és annak

gyakorlati megvalósítása 1--2--3--4--5--6--7

43. Szakmai önképzési igény 1--2--3--4--5--6--7

44. Érzelgősség 1--2--3--4--5--6--7

45. Családcentrikusság 1--2--3--4--5--6--7

46. Humanizmus 1--2--3--4--5--6--7

47. Politikai közömbösség 1--2--3--4--5--6--7

48. Türelem 1--2--3--4--5--6--7

49. Ravaszság 1--2--3--4--5--6--7

50. Humorérzék 1--2--3--4--5--6--7

51. Kapcsolatteremtő képesség 1--2--3--4--5--6--7

52. Született tehetség 1--2--3--4--5--6--7

 

53. Megalkuvás 1--2--3--4--5--6--7

54. Áldozatkészség 1--2--3--4--5--6--7

55. Makacsság 1--2--3--4--5--6--7

56. Alkalmazkodó képesség 1--2--3--4--5--6--7

57. Önteltség 1--2--3--4--5--6--7

58. Kritikai érzék 1--2--3--4--5--6--7

59. Önérzetesség 1--2--3--4--5--6--7

60. Hatalomvágy 1--2--3--4--5--6--7

61. Önállóság 1--2--3--4--5--6--7

62. Kockázatvállalás 1--2--3--4--5--6--7

63. Konstruktivitás 1--2--3--4--5--6--7

64. Kreativitás 1--2--3--4--5--6--7

65. Karrierizmus 1--2--3--4--5--6--7

66. Szakmai profizmus 1--2--3--4--5--6--7

 

 

 

2. számú melléklet

 

INTERJÚVÁZLAT A NEVELŐTISZTEKKEL

 

1. Milyen jellegű felsőoktatási intézményt végzett, és mi-

kor?

2. Mikor került jelenlegi helyőrségébe, milyen okok miatt

választotta jelenlegi helyőrségét?

3. Mióta osztályfőnök, korábban voltak e tapasztalatai az

emberekkel való foglalkozást illetően?

4. Kérem mutassa be jelenlegi osztályát!

5. Kérem jellemezze néhány mondatban növendékeit!

6. Hogyan tudná leírni azt a folyamatot amely az első ta-

lálkozástól napjainkig tartott az osztály életében?

7. Milyen jellegű konfliktusok tapasztalhatók a mindennapi

élet során az ön osztályában, illetve az iskolában ?

 

8. Milyen technikával voltak képesek a növendékek ezeket

kezelni. Milyen jellegű beavatkozást igényelt Öntől ez a

tevékenység?

9. Milyen jelenleg az évfolyamok helyzete és kapcsolat-

rendszere az iskolán belül?

10. Melyek azok a legfontosabb szempontok, amelyet pedagó-

giai munkája során leginkább szükségesnek tart és al-

kalmaz is?

11. Milyennek ítéli hatását a növendéki állományra?

 

 

3. számú melléklet

 

INTERJÚVÁZLAT AZ OKTATÓKKAL

1. Mikor és hol végezte az egyetemet, milyen szakképesí-

téssel rendelkezik?

2. Milyen motívumok játszottak szerepet abban, hogy katonai

középiskolában vállaljon tanári állást?

3. Hogyan tudná összefoglalni tanári munkájának legfonto-

sabb alapcéljait?

4. Melyek azok a módszerek és munkaformák, amelyeket leg-

szívesebben alkalmaz tevékenysége során?

5. Milyen módszereket tart legcélravezetőbbnek a növendékek

nevelésében?

6. Milyennek ítéli a növendékek szorgalmát, hozzáállását a

tanuláshoz, a tanulmányi munkához?

7. Megfigyelhető-e körükben valamiféle típusosság a tanulás

a munkavégzés terén?

 

8. A három tevékenységi formára,- katona, szakember és di-

ák -, mennyire készit fel az iskola az ön megítélése

szerint, van e valamilyen különbség az egyes területek

között?

9. Milyennek tartja az iskolán folyó oktató-nevelő munkát?

Ha Ön lenne illetékes a kérdésben változtatna-e valamit

a jelenlegi rendszeren?

10. Kérem az Ön által oktatott valamelyik osztályt általá-

ban és egyénenként is mutassa be, jellemezze őket ta-

nulmányilag és emberileg is!

 

 

 

 
Pontos idő
 
annodomini
2024. Június
HKSCPSV
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
05
06
<<   >>
 
linkek
 
Tartalom

A Nintendo a Nintendo Music-kal megint valami kiváló dolgot hozott létre! Alaposan nagyító alá vettem, az eredmény itt.    *****    Leanderek, Parfümök, Olajok, és Szépségápolási termékek! Használd a LEVI10 kupont és kapj 10% kedvezményt!Megnyitottunk    *****    Megjelent a Nintendo saját gyártású órája, a Nintendo Sound Clock Alarmo! Ha kíváncsi vagy, mit tud, itt olvashatsz róla    *****    Megnyílt a webáruházunk! Parfümök, Szépségápolási termékek, Olajok mind egy helyen! Nyitási akciók, siess mert limitált!    *****    Az általam legjobbnak vélt sportanimék listája itt olvasható. Top 10 Sportanime az Anime Odyssey-n!    *****    Pont ITT Pont MOST! Pont NEKED! Már fejlesztés alatt is szebbnél szebb képek! Ha gondolod gyere less be!    *****    Megnyílt a webáruházunk! NYITÁSI AKCIÓK! Tusfürdõ+Fogkrém+Sampon+Izzadásgátló+multifunkcionális balzsam most csak 4.490!    *****    Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran!    *****    Veterán anime rajongók egyik kedvence a Vadmacska kommandó. Retrospektív cikket olvashatsz róla az Anime Odyssey blogban    *****    Parfümök, Olajok, Párologtatók mind egy weboldalon! Siess mert nyitási AKCIÓNK nem sokáig tart! Nagy kedvezmények várnak    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Aki érdeklõdik a horoszkópja után, az nem kíváncsi, hanem intelligens. Rendeld meg most és én segítek az értelmezésben!    *****    A Múzsa, egy gruppi élményei a színfalak mögött + napi agymenések és bölcseletek    *****    KARATE OKTATÁS *** kicsiknek és nagyoknak *** Budapest I. II. XII.kerületekben +36 70 779-55-77    *****    Augusztus 26-án Kutyák Világnapja! Gyertek a Mesetárba, és ünnepeljétek kutyás színezõkkel! Vau-vau!    *****    A horoszkóp elemzésed utáni érdeklõdés, nem kíváncsiság hanem intelligencia. Rendeld meg és nem fogod megbánni. Katt!!!    *****    Cikksorozatba kezdtem a PlayStation történelmérõl. Miért indult nehezen a Sony karrierje a konzoliparban?    *****    Will Vandom Rajongói Oldala &#9829; nosztalgia W.I.T.C.H. a javából, 2006 óta &#9829; Te még emlékszel?    *****    A horoszkóp a lélek tükre, egyszer mindenkinek bele kell néznie. Tedd meg te is, én segítek értelmezni! Kattints! Várlak    *****    Nagyon részletes születési horoszkóp + 3 éves elõrejelzés + kötetlen idejû beszélgetés diplomás asztrológussal! Kattints