Mivel lehetne még színesebbé, élményszerűbbé tenni a történelem, vagy a társadalomismereti tárgyak oktatását, vetődik fel a pedagógusok körében igen gyakorta? Szinte mindannyian legtöbbször az eddigi, jól bevált módszerek variálgatásában, vagy merőben új eszközök bevezetésében látjuk a megoldást. Felhasználjuk az újabbnál újabb eszközöket, pedagógiai módszereket, ám nem nagyon gondolunk arra, hogy rendelkezésünkre állnak olyan régi-új eszközök, mint a fakszimiletérképek, melyek segítségével sok egyéni feladat adható diákjainknak a tanórákra való felkészülésre, a szakköri munka színesítésére, a helytörténeti ismeretek bővítésére, esetenként egy adott földrajzi-történelmi terület interdiszciplináris bemutatására is. Azért beszélhetünk régi-új módszerről, mert ezek a fakszimile térképek saját koruk tudását, világszemléletét adják a mai generációnak, és ebben régiek, az újdonságuk pedig abban lelhető fel, hogy korunk legmodernebb eszköze, az Internet segítségével érhetők el, így azokat böngészgetve és a most használatos térképekkel összehasonlítva igazi szellemi kalandba vonhatjuk be diákjainkat. Az ELTE másoddiplomás társadalom és állampolgári ismeret szakos hallgatói vesznek részt abban a kutatásban, amely a fakszimile térképek elemzésére és felhasználására jött létre az ELTE BTK Történelemtanárok Továbbképzése Tanszék, a Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozata valamint a Honvédelmi Minisztérium Térképészeti Közhasznú Társasága együttműködésének eredményeként. A kutatócsoport – jelenleg 16 fő- munkája szép eredményeket produkált, jelenleg 60 darab térképszelvény feldolgozása történt meg, és a munka folytatódik tovább, előkészület alatt van további 60 db szelvény elemzése. Terveink szerint egy kapcsos kiadványt bocsátunk a tanárok rendelkezésére, amelyben a kutatók által elvégzett elemzések, tanórai kérdések, feladatok a hallgatóknak a tanórai munkán, és egyéb módszertani ajánlások találhatók. A kiadványt a Honvédelmi Minisztérium Térképészeti Közhasznú Társaság jelenteti meg, amely felhasználási megállapodást kötött az Országos Széchenyi Könyvtárral a fakszimile térképek tulajdonosával.

A kezdeti elképzeléseinket, amely elsősorban csak a történelmi ismeretek kiegészítését szolgálták volna, menetközben módosultak. Rájöttünk ugyan is, hogy a történelem atlasznál sokkal részletesebb geográfiai ábrázolások találhatók a középiskolai földrajz atlaszokban, tehát a kettőt célszerű együtt használni. Másik menet közben felmerült javaslat azért született, mert egy-egy adott terület nagyobb mélységű elemzése elkerülhetetlen a helytörténeti anyagok böngészése kutatása nélkül, így valószínűleg előkerülnek olyan néprajzi-, zenei-, irodalmi-, művészeti-, építészeti információk, népszokások, hagyományok, jeles napok, amelyek feldolgozása nagyszerű lehetőséget jelent a különböző tudományterületek összekapcsolásában. Így azután máris egy nagy szellemi kalandnak lehetünk részesei, ugyanis, amennyiben ez a kiadvány eljut az iskolákba, kiváló tansegédlet válhat belőle, elsősorban tanári kézikönyvként. A kiadvány mérete terveink szerint B4, a térképszelvények A2 méretben, összehajtogatva, magas minőségi színvonalat képviselve jelenik meg. Kézikönyvünk bővíthető behelyezett lapok segítségével, minden évben kb. 60 szelvény jelenik meg az elemzésekkel, így egy évben, egyszerre nem terheli agyon az iskolák szerény anyagi lehetőségeit, másrészt a kutatás folytatásával a résztvevők újabb és újabb feldolgozott szelvényei behelyezhetők belé. Egy-egy szelvény elemzése nem zárul le, mert előfordulhat, hogy más elemző a közös tudást újabb szempontokkal, újabb ismeretekkel bővíti, ezzel mennyiségben és minőségben is kiteljesedik a kötet. Ezek a csomagok esetleg tanévenként egyszer jelennének meg. Az igazi bővítési lehetőséget azonban abban látom, hogy a használó tanárok, diákok részére akár évente pályázat is hirdethető, amelyben saját feldolgozásaikat bocsátják a szerkesztők rendelkezésére, és azokkal kiegészítenénk a törzsanyagot a benyújtók adatainak feltüntetésével. Így az évek során jelentős és tudományos információk tárháza hozható létre, amely egyrészt a hagyományos formában, de egy későbbi szakaszban internetes formában is hozzáférhetővé válhatna. Dolgozatomban egy olyan új kísérletről számolok tehát be, mint a kutatás vezetője, amely már egy éve zajlik, és Európában páratlan, egyedülálló munka, de nincs arról sem információnk, hogy valahol e témában hasonló kísérlet született volna.

A térképek felhasználását az oktatásban fontosnak tartjuk, mert úgy gondoljuk, hogy egy adott korról érdekes információkat szolgáltatnak a korban készített szelvények, sok titkot kiolvashatunk a szelvényekről, de következtethetünk arra a koncepcióra is, amelyben a készítők saját felfogása tükröződik saját korukról, saját országukról, saját világlátásukról is.A térképek ismerete és a tájékozódás egyre inkább az általános műveltség részét képezi, de fontos és szükséges kelléke a megnyílt világ, a lerövidült távolságok következtében beindult turizmus és multikulturális érdeklődés kielégítésének is. A ma embere, - könnyebben mint elődei -, útra kel, ismerkedik a világ számos pontján fellelhető történelmi emlékhellyel, tanulmányozza a korabeli kultúrát, a múlt városait, építményeit, amelynek fontos követelménye, a mai és a régi térképek összevetésének, a régi térképek olvasásának, értelmezésének képessége is. Ezen praktikus ismeretek mellett, a térképészetet tekinthetjük úgy is, mint a történelem segédtudománya, a történeti földrajz forrása. Tudni kell, hogy a történelmi események helyszínei, melyekre a természeti- földrajzi környezet végérvényes hatást gyakorolt és gyakorol ma is az élő történelem tanúi. A földrajzi adottságok a történelem során, az őskor emberétől fogva, sőt az emberelődöktől számítottan meghatározták az adott helyen élők teljes életfeltételeit. Ennek megfelelően az emberiség, ezen belül az egyes népek fejlődés-, gazdaság-, esemény- és politikatörténete nem tanulmányozható a földrajzi ismeretek feltárása nélkül. A környezetre természetesen hatást gyakorol a mindenkori társadalom, és a politika is, hiszen a politika dönti el azoknak a társadalmi szükségleteknek a megvalósítását, amelyek a természeti környezet megváltoztatásával, átalakításával járnak, amelyek végzetes következményekkel is járhatnak, mint Konrád Lorenz írja a Civilizált emberiség nyolc halálos bűne, című könyvében. “Elterjedt tévhit, hogy a természet kimeríthetetlen. Minden állat-, növény-, gombafaj – mivel ezek az élőlények a természet gépezetének részét képezik - alkalmazkodott környezetéhez, amelyhez nem csak élettelen alkotóelemek tartoznak, hanem az ott található minden szerves életforma is. Egy bizonyos élettér minden élőlénye alkalmazkodik egymáshoz.[…] Az ember lelki épségének fenntartásához a természet és az emberkéz alkotta kultúra szépségei egyaránt szükségesek. A manapság olyan gyorsan terjedő, minden szépség iránti teljes szellemi vakság lelki betegségnek tartható, és komolyan kell venni, mivel az erkölcsileg elvetendő, a szépség iránti érzéketlenséggel is társul.” Valószínűsíthető, hogy ezzel a módszerrel felkelthető az érdeklődés a természet iránt, a természet megváltoztatása értelmének keresése iránt, a tudatos környezetszemlélet iránt is.

Munkánk során valamennyi elemző arról is szól, hogy a fakszimile térképeknek önmagában való felhasználása nem hozna olyan eredményt, ami jelentős pedagógiai hozadékot jelentene. Elengedhetetlennek tartják, hogy a térképek használatával párhuzamosan vizsgálni szükséges a társadalomtudományok és más tudományágak szakok kutatási eredményeit, megállapításait is a végső következtetések levonása előtt. (földrajz, néprajz, …) Az általános történelmi ismeretek elsajátításán túl, a helytörténetet is tanulmányozni szükséges, így épülhet egymásra, szerveződhet rendszerré a gyerekek tudása, és így válik koncentrikusan szervezett világlátássá a helyiből kiinduló az országos szintig eljutó tudás. A feldolgozott anyagok ebben a szellemben készültek, készülnek, és ezáltal alkalmasak egy önálló kiadványban történő megjelentetésre, és az oktatásban történő felhasználásra. Az összehasonlító elemzéshez fel kell használni mind a középiskolai történelmi, mind a földrajzi atlaszt. Sőt, mivel a XVI.-XVII. századi térképek általában nem térképjeleket, hanem rajzos ábrákat használnak, a képes történelmi atlaszt is érdemes áttanulmányozni. A mai atlaszok teljesen más logika szerint épülnek fel, mint a régebbiek, ezért az összehasonlításhoz a történelmi és a földrajzi atlasznak is több térképét kell felhasználni, és nem egyet. Egy adott megyét, illetve várost ábrázoló térképszelvény esetén érdemes felkeresni a helyi múzeumot, vagy levéltárat, ugyanis előfordulhat, hogy ott megtalálható a térkép eredetije, vagy nagyított változata. Sőt, szakirodalom is rendelkezésre állhat a térkép elemzéséhez. A térkép ismeret nemcsak a történelem és a földrajz, hanem a társadalomismeret, irodalom, etika és a művészettörténet oktatásához is fontos. Az új típusú történelmi érettségi szinte megköveteli a térképek ismeretét. Aki jól tud tájékozódnia térképen, szinte tanulás nélkül képes közepesre megírni az írásbeli érettségit. Még az emelt szintű szóbeli tételek is úgy vannak megfogalmazva, hogy feltételezik a térképészeti ismereteket. Nyilvánvaló, hogy az elemzésekhez érdemes áttanulmányozni a kerettantervi és az érettségi követelmények térképhasználattal kapcsolatos előírásait. Az általános iskolai korosztálynak inkább játékosabb, a középiskolásoknak inkább komplexebb, gondolkodtatóbb, de minkét esetben képességfejlesztő feladatokat adni. Az összehasonlító térképelemzést az eddigieken túl jól lehet hasznosítani tanulmányi versenyeken, azokra történő felkészítéskor, pályamunkák elkészítéséhez, szakkörök működéséhez.

Az elemzések általában tartalmazzák a térképek bemutatását: mikor készült, ha tudható kik készítették, milyen célból. Mi található a térképen, mely területeket ábrázolja, mennyire hasonlatos a mai ábrázolásokhoz formailag, alakilag? Melyek azok az elemek, amelyek szinte változatlanul szerepelnek a jelenkori kiadásokon, melyek azok az elemek, amelyek a korabeli térképen szerepeltek, műtárgy, építmény, természeti képződmény, folyó, egyéb, a továbbiakban tárgyak, amelyek ma nincsenek meg. Melyek azok a tárgyak, amelyek a mai korra jelentősen megváltoztak? A települések helyei, méretük, egymáshoz való elhelyezkedése mennyit változott? Változtak-e a települések szerkezetei, funkciói, milyen új települések jöttek létre, melyek szűntek meg? Milyen tárgyakat hoztunk létre napjainkig, amelyek az adott korban nem találhatók meg. Milyen következtetést lehet levonni az adott történelmi korban élők szemléletére, önmagukra történő reflexióira az ábrázolás alapján. Milyen néprajzi, kulturális, vallási, művészeti, nyelvi hagyományok élnek a területen, vannak-e olyan népművészeti alkotások, amelyek az adott területen speciálisak, esetleg helytörténeti vonatkozású ismeretek, szokások, történetek, amelyek az adott közösségek legendáriumában fellelhetők, és hitelesen a területhez köthetők. Természetesen szükséges az információ szakszerű dokumentálása. Abban az esetben, ha nem található minden szempontra adat, azt nem szükséges jelezni az elemzésben. Egy esetleges későbbi kutatás még találhat rájuk adatot.
Milyen feladatok adhatók a diákoknak az összehasonlító elemzés során? Ezen kívül minden más, amit az elemzés során észrevesznek, fontosnak tartanak. Megfontolandó egy térképészeti feladatgyűjtemény összeállítása is.

Természetesen, a leírtakon kívül még számos ötlet született, amelyeket a kiadványban részletesen bemutatunk, de írásomnak nem célja most az alapos elemzés, ezt az írást inkább figyelemfelkeltő, kedvcsináló írásnak szánom, és biztatom az érdeklődőket a munkánkba történő bekapcsolódásra.

1. Hogyan változott Magyarország országhatárának ábrázolása a századok során? Mi lehet az oka ezeknek a változásoknak? (pl. térképészeti ismeretek hiánya…)

2. Milyen jelrendszert használtak az alkotók a korabeli térképeken? Vesd össze a mai térképekkel! (egyszerűbb jelrendszer, kevesebb információ ábrázolása…)

3. Keress mai városokat a korabeli térképeken!

4. Milyen céllal készíthették a korabeli térképeket? (emlékhelyek, domborzat, események… bemutatása)

5. Hasonlítsd össze az egy korszakból származó két térképet! Milyen változásokat veszel észre?

6. Keresd meg mai városaink latin nevét a térképeken!

7. Rajzold be korabeli térképre, a 3 részre szakadt Magyarország részeit!

8. Rajzold be a korabeli térképre a Folyók helyes folyásirányát!

9. Vaktérképen jelöld a magyar és török seregek útját, a fontosabb településeket és várakat!

10. Különítsd el az 1556-os állapotnak megfelelően a Magyar Királyság és a Török Hódoltság határát!

11. Mi a szerepe a térkép közepén szereplő ajánlásnak?

12. Keress olyan településeket a régi térképen, amelyek mára eltűntek!

13. Azonosítsd be a német nyelvű elnevezések alapján a települések mai nevét!

14. Mutasd be terepasztalon az 1556-os hadi eseményeket!

15. Vaktérképen jelöld a három országrészt a török hódoltság idejéből!

16. Tagold közigazgatási egységekre! Jelöld ezek központjait! Javítsd ki Mercator természetföldrajzi tévedéseit! Mi lehet az oka a többnyelvű település elnevezéseknek?

17. Értelmezd Mercator rajzos ábráit, és hasonlítsd össze a mai jelölésekkel! Miért értékes Mercator térképe? Melyek a hiányosságai?

18. Mit jelent a földrajzi, és mit a történelmi értelemben vett Erdély?

19. A történelmi Magyarországot ábrázoló térképbe rajzold be a Mohács előtti, a XVI. század végi és a mai Erdély határait.

20. A mai Románia térképébe rajzold be Erdély határait, jelöld a magyarok lakta részeket, és a fontosabb városokat! Milyen következtetéseket lehet levonni a többnyelvű településnevekből!

A felsorolt kérdések a kutatócsoport munkájából történt szemezgetés eredményei, amelyeket a szerző válogatott, a további anyag kézirat formájában a MTT Tanári Tagozatánál található, mely szervezet a téma további gondozását is végzi. Elérhetőségek:

Kísérjék figyelemmel a kiadvány alakulását, vegyenek részt munkánkban, és előzetesen jelezzék véleményüket is a tervezett kiadványról.

Budapest, 2007. 06.16. Mucsi József PhD jelölt